Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett Országgyülésének irománykönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
Jegyzőkönyv - 1834 / 61. ülés
Hatvanegyedik ü l k s Jan. 22-kén. 289 vi officii neveztettek ki, nincs semmi következése, süt, ha szózatolásra bocsátatnának is, úgy sem lehetne abból ezen oldalról legkisebb káros következtetést is húzni 5 még pedig azért, mivel épen a’ szózatolással van legnyilvánosabban bebizonyítva ’s általok is clösmérve az, hogy öli nem gubernium’ tagjai; mert ugyan is a’gubernium’tagjai törvény szerint nem votizálhatnak j de különben is az, hogy a’ gubernium 's annak tagjai mint olyanok az országgyűléssel szembe nem léteznek, oly hatarozottan van országul kimondva, a’ fejedelem által clösmérve, ’s országszerte híve és vallva, hogy bizonyosan ezen votizatio’ színe alatt a’gubernium közinkbe bécsúszni nem fog. "Nem elösmerés vagy becsúszás lesz annak, ha a’ gubernium’ tagjait szózatolásra bocsátjuk, következése, hanem az, hogy öli sem mint simplex sem vi officii rcgalisták nem lehetvén , valamiféle rega- listáknak pedig kelletvén lenniük, minden bizonnyal általunk elösmért ’s elösmérésünk következésében regalistáskodó személyek leendenek3 olyanok, kiket most a’ rendek ex bene placito szózatolni engednek. Hogy éz mennyire lesz helyes, nem vizsgálom, nekem ugyan — legalább szivemnek — nem lesz ellenére; de lehet hogy a’ kormány ezt nálamnál kevesebbé fogja szeretni, ’s ha részéről vagy netalán a’ T. RR. által is ezen nézet’s állítás tagadtatnék, úgy a’ gubcrniunT tagjai’ votizálásának ellene kell mondanom. Ellene mondok annak egyfelől azért, mert az a’következetlenség’ bűnét terhelné reánk; ugyan is ha ők, kik sem mint simplex sem mint vi officii rcgalisták nem léteznek, általunk rcgalistaságukban meghagyattahnak sem tekintetnének ’s még is votumra bocsátatnának, annyit tenne mint egy itélöszéknél, melynek csak rendes és számfeletti bírái lehetnek, valakit, ki sem rendes sem számfeletti, még is bírónak elösmérni. Valóban ezen —simplex nem, vi officii nem — még is regalisták hasonlítanának a’ nyel nélküli késhez, melynek vasa nincsen: és mi T. RR! ennek segítségével akarjuk-e a’ választás’ gordiusi göcsét elmetélni? Ellene mondok továbbá azért, mert ha az ők szózatolásra bocsátásuknak azon szín adatnék, hogy mi nem vizsgáljuk ’s nem tudjuk azt: ők minő alakbeli regalisták? ez oly nem tudás (ignoralas) lenne, mely, mint már mondottam, sem lehet sem szabad. A’nem tudás’ színlelése (ignoralas) igen gyakran vagy gyengeség’ vagy nem egyenesség’ következése, de ott , hol tudni hivatalosan kell, nem is szabad; olyat pedig, mit igen is tudunk ’s látunk hogy törvény ellen van, azt nem akarni tudni és látni, vétkes dolog. És ezeknek következésében igen is ellene mondok azok’szózatolásának , kik mint gubernium’ tagjai kaptak regalist, azon nyilvános kijelentéssel, hogy ha még is szózatolásra bocsátatnak, úgy őket másként tekinteni nem lehet mint oly személyeket, kik egyedül a’ RR. tetszése’ következésében vannak közöttünk úgy, mint regalisták. A’mi már a’laistrom’ készítését illeti: oly laistromnak készítése, mely minden e- gyes személynek törvény előtti megállhatását kimerítöleg vizsgálná, vagy is de jure lais- tromat most clkerülhctlenűl szükségesnek nem tartok. Nem tartom elkerülhetlennek azért, mert azt hiszem, hogy a’ választás valamint már történt, úgy folyhat is következetlenség ’s törvénytelenség nélliül, haszinte de jure laistromat nem készítünk is. Ellierül- hetőnek hiszem most még a’ de jure laistrom’ készítését ’s ennek következésében a regalisták’ törvényes megrostálását, mert úgy látom, hogy még csak megélhetünk velők, s az országgyűlés’ mostani szerkezete mellett a’ nemzeti érdekek még veszedclmczve nincsenek. De szükségesnek látom kimondani azt, hogy a’ RR. a’ de jure laistrom készítését fenntartják maguknak akkorra, midőn tetszeni fog s szükségesnek tartandjáli; a laistromra tehát vélekedésem az: hogy mostan ne készítsünk. Jegy zokon yv. ? 3
