Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett Országgyülésének irománykönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)

Jegyzőkönyv - 1834 / 40. ülés

92

Negyvenedik tf l é s.

Noy. 7-én.

vényeinknek recursusok altali eludálása, ’s ugyan a’ recursusoklial egyeseknek örökös perekbe bonyolítás’ útján koldusságra jútatása, ’s pcrkalmárrá törpítése.

így aljasodon le erkölcsileg ’s bírtokilag hazánk’ népe } melynek képviselőségét hogy hatóságából végképen kivetkeztesse, nyakára ültette az igazgatás a kormányszéket, ’s annak segítségével országgyűlési biztosait} uralkodtatta a’ főtiszteket} és általában „a* bureaucratiat erős lábra tenni törekedett.“ Példáji ennek: midőn 1737-ben a’ dec. lO-iki országos ülésen Füstik István tanácsnok’ helyére tartott választáskor a’ szózatok négyfelé oszlottak volna, kis különbséggel egyformán, a’ kormányszék megképeztetvén, hogy valljon mind a’ négyen, vagy az eddigi szokás szerint csak hármon küldettessenek fel ? azt izente vissza a’ rendeknek: hogy a’ c andida 1 ta11ak’ fel és mi módon leendő terjesztése egyedül csak az ő jusa, és tiszte. 1747-ben az ország’rendeihez fébr. 25-ről küldött királyi levélben a’ főtiszteknek napi

bér ily czím alatt igértetili: ,,Diurnum supremorum officialium-----------quod attinet —

„— — eotum benigne ea assignanda resolvemus, cum viderimus finitis diaetis pro summo nostro servitio et bono publico utiliter laboratum fuisse,“ 1751-ben dec. 11-ki királyi levélben már a’ főtiszteknek a’ napibér oly formán igértetik, ha őket arra a’ királyi biztos érdemeseknek fogja ítélni. 17góbén a’ követek’ napibérét is (melyet 1742-ben hasonlólag az udvar szabott volt 50 forintra) 100 forintra az udvar határozza} a’ taksás helyek’ követei’ napibérök’ mennyiségének azon városok’ m a j or s ágtárukbóli rendelését pedig az udvar a’ kormányszékre bízza. Mely alávaló, ’s minden férfi becsületérzést felforraló politika: kormány- mellé szításra hajtani képviselőt pénzzel, önvérét tulajdon fegyverével ontatni ki!

1752-ben Julius’ 22-én költ_királyi levélben, az udvar az országgyűlést irományai’ mi ként készítésére nézve egészen az elnök’ hatalma alá kívánja vetni} nem lévén ínyére a’ rendeknek az előbbi országgyűlésről minden illendőséggel készített feliratuk’ némely kifejezései. Mely királyi levélnek szavai ezek: „Ex incongruo autem, „nec ea, quam nobis ut summae ac haereditariae vestrae debetis principi, reverentia, „et submissione concinnato in hac materia scripto vestro, gravem concepimus displi- „centiam} serio vobis praecipientes, ut in posterum ab inconvenienti huiusmodi scri- „bendi modo, incompetentibusque rerum exaggerationibus, sub gravi alias incurrenda „indignatione nostra abstineatis} repraesentationes autem super negotiis generalium diaetarum occasionibus tractari solitis, nobis submittendas, priusquam expedirentur, „per vestrum statuum et ordinum praesidentem, cum materiae substratae, tum styli intuitu revideri, quod et hactenus fieri opportuisset} non „absimiliter etiam in iis, quae per instituendas commissiones pertractabuntur, benignas „nostras ordinationes sub 16-a decembris anni prioris 1751 ad supremum nostrum ibi- „dem gubernium rescriptas, observari, et non secus, quam si decenti modalitate concinnatae fuerint, snbscribi serio volumus, ac jubemus.“ At RR. ezen kegyelmes parancsolatot hálás szívvel fogadták} ezt ígtatván róla jegyzőkönyvbe az aug. 23-iki ülésről: „Ad paragraphum, qui incipit: Ex incongruo autem} ita ac etiam illum: inhaeremus porro etiam, profundissimo venerationis „cultu gratiarum actionem suae maiestati referunt status}“ October’ 5-éről tett feliratukban pedig így fejezték ki buzgó köszönetöket ugyan e’ tárgyban: „Immensum prae- „primis, et eximium maiestatis vestrae sacratissimae justitiae opus, ut cordibus nostris altissime impressum s u b s e qu e n t i b us abhinc seculis t r a ns sc r i b e n d u m be- ,„nignitatis symbolum, profundissime veneramur. Quod eam nostram in rebus gc-