Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett Országgyülésének irománykönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
Jegyzőkönyv - 1834 / 40. ülés
88 I A’ második szempont, melyből néz Ui a’ dolog, van reánk nézve: bátor vag)-ok helyczctünket a’ régi időkből felhozott adatokból fejtegetni. A’ mi alkotmányos létünk’ gyengeségének magva! még a’ Lcopolddali kötéslevélben vannak elvetve: ugyanis ennek 3-ik pontjában fennhagyatott Leopold császárnak azon jus, „hogy a Szász és más két nemzetek, valamint a’ catholicusok ’s többi vallásfelekezetek között fennforgó egyenetlenséget, ha azok egymás között békcségcsen meg nem tudnának egyezni} igazítsa el) “ a’ 8-ik pontban pedig „az országos választások’ megerősítése)“ mely ponthoz, minekutána a’ Leopolddali kötéslevél már elvolt az erdélyi rendek által fogadva, és hitüket arra le is tették volt, azután ragasztatott , (az akkori igazgatást nem igen szép színben feltüntető módon) az, „hogy a’ törvény- hatóságok’ némely tisztei is megerősítésre küldettessenek,“ a’mint ezt azon idő’ actái bizonyítják: melyért ezen hamis hozzáragasztásnak teljesítésére a’ rendeket nem is előbb, mint 1751-ben sürgette az igazgatás legelőbbször) mely ideig annak teljességgel nem volt semmi nemű gyakorlatában. A’ 3-ik pontbeli fennhagyásnak rósz következései csak hamar kézzelfoghatólag ki- mútatkoztak: 1.) A’ vallásfelekezetek közötti egyenetlenség, az iGQ2-beli e’tárgybeli acták’ mutatása szerint, szeretetlenül kezdődött, önzéssel folytatódott, és a’ legfájlalhatóbb egymás iránti gyülölséget, tiiredelmetlcnséget fejtette ki. A’ catholicusoknak a’ többi fe- lekezetbeliek feletti pártfogoltatásuk már a’ Leopolddali kötéslevél’ Q-ik pontjában (legalább, előrelátó által elég bizonyosan jövendőlhetöleg) ki volt mondva) hol t. i. csak arra van gond, hogy catholicus mindenkor legyen a’ tanácsban és a’ királyi táblán legalább 3, ’s ezeken kívül 1. itélőmester. Mennyire kívánta ezen — minden jóllétet számkivető— felekezeti szellemet az igazgatás fenntartani, éleszteni, elhallgatom) el azon égrckiáltó erőszakosságait, ezercknek kínos tömlöczöztetését, verettetését, költetését, húrczoltatását, melyeket, különösen az apostasia’ ügyében követett el ’s melyek ösz- veszedve egy könyvet tennének) csak egy 1771-ben május’ 1-ről akkori törvénytelen kormányozó gr. Auersperghez küldött királyi levél’ szavait kivánom említeni: „Mittimus hic tibi, fidelis nobis sincere dilecti reverendi ac magnifici baronis Josephi „Antonii Bajtai, episcopi transsilvaniensis, de vicissitudinibus catholicae religionis „in Transsilvania, et mediis bono atque incremento illius consulendi elucubratam, no- „bisque submissam repraesentationem: sicut pergratum nobis accidit ea, quae a temporum rerumque testimoniis deduxit, intellexisse, ita pastoralem hanc ejus sollicitudinem „non modo amplecti, sed secundare quoque voluit apostolica nostra cura. Quum itaque „benigne intendamus, ut sensim catholici inofficiis supra acatholicos „applicentur, vos ipsi etiam, vestra ex parte, finis istius diligentem habebitis curam) „et praesertim in constituendis officiis, quae pro confirmatione nostra repraesentari non „solent: ut sunt apud gubernium cancellistae) apud tabulam regiam 4. jurati ducendo „protocollo destinati) apud supremum commissariatum provincialem cancellistae, janitor, salarii beneficium habentes) apud continua comitatuum sediumque siculicalium et „districtuum terrae Fogaras et Kővár judicia, supernumerarii assessores, scribae, vel „judices nobilium, et fiscales) in civitatibus autem et oppidis senatores, notarii, secretarii, et alii officiolantes dicti, in his inquam constituendis eo adtendetis, ut catho- „1 ici flbique pedetentim ad potiorem numerum evehantur. Ratione aria- „norum, qui unitarios se ibidem vocitant, jam antea declaratam benignam voluntatem „nostram, ex actis religiosis, tibi hic adhuc existentibus pro notitia et uberiori directione de mandato nostro communicatis, percepisti ) videbis autem ex advoluto etiam Negyvenedik ii l ú s. Nov. 7-en. ,
