A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VII. ÜLÉS. 17:5 körökre is hatást és befolyást gyakorolnak. Már pedig ez a helyzet a román mozgalmakban. De már a conclusióban teljesen egyetértek Andrássy Gyula gróffal. Minél nagyobb engedékenységet vagy az engedékenységnek látszatát is mutatjuk azzal a törekvéssel sz&mben, mely a barátságot belügyeink bármely részletének ilyen vagy amolyan módon való intézésétől teszi függővé, minél kevésbbé intranzigens e tekintetben az elutasító felfogás, annál lehetetlenebbé fog válni a jó viszonynak helyreállítása és további fentartása, mert mindig meg fognak ujulni, mindig erősebben fognak előtérbe jönni azok a törekvések, melyekkel a végén mindenki kénytelen lesz szembeszállni. Éppen azért ismétlem, amit előbb mondtam, hogy lehetetlen dolognak tartom, hogy a mi képviseletünk éppen ott olyan nyilatkozatokat tegyen, melyek legalább látszat szerint dezavuálják az itteni hivatalos felfogást és lovat és erőt adnak azon román törekvéseknek, melyek a mi belpolitikánkban érvényesülni akarnak. (Igaz ! Úgy van !) T. országos bizottság ! Most általánosabb szempontok fejtegetésére kell áttérnem és külpolitikánknak azon általános alapjáról kívánok szólni, melyet az exposé is újból kiemel. Az exposé megállapítja, hogy külpolitikánknak úgy, mint már évek óta, lehet mondani év- zitedek óta, ezentúl is szilárd alapja a hármasszövetséghez való ragaszkodás és annak fentartása, emellett azonban — és ezt igen nagy megelégedéssel konstatálom, — a hármasszövetségen kívül álló u. n. entente-hatalmakkal való barátságos viszonynak ápolása. . „ Én mindkettővel teljesen egyetértek. Én a hármasszövetségnek régi bive voltam és vagyok ma is és kötelességet érzek magamban, hogy erről a tárgyról némileg terjedelmesebben nyilatkozzam épen azért, mert politikailag különben hozzám közelálló körök a hármasszövetséggel szemben foglalnak állást. Ezért meg kell világítanom nekem, mint a hármasszövetség hívének, azokat az okokat, amelyek ezt az elidegenedést előidézik. Mert nem teszünk a hármasszövetségnek szolgálatot azzal, hogyha csak hynmusokat énekelünk annak dicsőítésére . . . Rakovszky István : Úgy van ! Apponyi Albert gr. : ... s ha nem mutatunk egyúttal rá azokra a jelenségekre, amelyek nemzetközi biztonságunknak és hatalmi állásunknak ezt a szerintem is fentartandó szilárd hasisát aláássák és veszélyeztetik. Aki olvasta az utolsó időben megjelent nagy- érdekű publicatiókat idősb Andrássy Gyula gróf életéről és aki azokban végigtanulmányozta azt a kitartó, bámulatos higgadtsággal és határozottsággal folytatott munkát, amelyet idősb Andrássy Gyula gróf végbevitt, inig a német szövetséghez eljutott ; aki látta azokból a publicatiókból, — amit különben a visszaemlékezésekből is tudhat — hogy idősb Andrássy Gyula egy a mostanitól is nagyobb keretű krisis kitörése előtt Németországgal szinte ' felbonthatatlannak látszó intimitásban találta Oroszországot és aki aztán kiséri lépésról-lépésre azt a munkát, amelylyel Andrássy mások minden hibás lépésének gyors felhasználásával soha meg nem ingó nyugalommal, a nervositásnak még látszatát is kizáró következetességgel végre oda jutott, hogy szétbontotta azt a hagyományos intimitást Németország és Oroszország között és helyébe tette a magyar-osztrák-német szövetséget ; aki továbbá olvasta azokat az olasz publicatiókat, — nevezetesen Crispi emlékirataira utalok — amelyek világot vetettek az Olaszországgal való szövetség keletkezésére ; aki különösen azon emlékiratoknak azt a majdnem drámai hatású fejezetét elolvasta, midőn Crispi Berlinbe megy azzal a szándékkal, hogy Németországot az osztrák-magyar monarchiától elválaszsza és minket isoláljon és ott Bismarcktól azt a kioktatást kapja, hogy a Németországgal való szövetség útja Olaszországot Ausztra-Magyar- országon keresztül vezeti ; szóval aki látja és szemei elé idézi ennek a középeurópai nagyhatalmi épületnek felépítését és a nagy építőmestereknek munkáját : az mindenesetre kétszer is meggondolja, mielőtt ennek a sok nehézség közt, kitartó munkával és nagy genialitással létrehozott műnek megbolygatásához hozzáfogna. Én semmi esetre sem vállalkoznám reá, (Helyeslés.) anélkül, hogy egész határozottan magam előtt látnám európai állásmik biztonságának azt a másik rendszerét, amelyet annak helyébe tehetnénk. Sohasem fogom ugyan állitani, hogy a mi monarchiánk Magyarország létének fentartása szempontjából éppen erre a szövetségre volna utalva. Hiszen amely hatalom ezt magáról kimondja, az önmagát mediatizálta. De azt gondosan kell mérlegelni, hogy a legtermészetesebb, a rnara- dandóságnak legtöbb biztosítékát nyújtó és az aránylag legkevesebb koczkázattal járó szövetségi viszony vájjon mi lehet? És itt természetszerűleg a geographia szerint ott vagyunk azzal a két colossussal szemben, t. i. Németországgal és Oroszországgal szemben, amelyek a mi közvetlen szomszédaink. Németországban adva van a tartós szövetségnek minden feltétele. Oroszországgal adva vannak a jó egyetértés és az őszinte barátság és bizalom feltételei, de a szövetségéi alig. Megmondom miért. Szövetségre, állandó szövetségre az az állam, az a nemzet, az a hatalom alkalmatos, amelynek kebelében nincsenek, vagy legalább minden emberi előrelátás szerint túlsúlyra vergődni nem fognak olyan aspiratiók, olyan törekvések, amelyek a mi létünknek alapjaival ellentétben állanak. Ez a mi helyzetünk Németországgal szemben. Németországban mi lehetne az az aspiratio, amely ennek a monarchiának érdekeivel és létfentartá- sával ellentétes ? Az osztrák-németek bekebelezése ? Ámde ilyen aspiratióknak azóta, amióta Ausztria kilépett a német szövetségből, ott komoly körökben nyomát sem látjuk. Ott nagyon jól átlátják nyugateurópai észszel, hogy az ekkép nyerhető, geo- graphiailag sok heterogén elemet magában foglaló _
