A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
Vl. ÜLÉS. hogy kiegyenlítőén járjon el. Ezt örömmel üd- I vözlöm és azt a tényt, hogy Anglia hajóhadai- | nak megjelenésével demonstrálta az irántunk való véleményét, valamint a trónörökösünk látogatása által Angliában teremtett jó hangulatot megelégedéssel látom. Látom a külügyminister ur egész előterjesztéséből, hogy amit első exposéjáhan kitűzött, maga elé, hogy t. i. közgazdasági téren meg fogja védelmezni érdekeinket és meg fogja védelmezni a monarchia tekintélyét, ezt ő követi. Egy van talán, amit kifogásolni voltam bátor, az, hogy túlságos jóindulattal és philo- sophikus nyugalommal Ítélte meg a helyzetet, ráment arra a magasabb philosophiára, hogy comprendre c’est tout pardonner ; de ez nem volt mindig elegendő arra, hogy érdekeinket megvédelmezzük, de én bízva abban, hogy a külügyminister ur a múltak tanulságait le fogja szűrni, a budgetet elfogadom. (Élénk helyeslés.) Vermes Zoltán jegyző: Apponyi Albert gróf! Apponyi Albert gr.: T. országos bizottság! Az idő még nem haladt előre annyira, hogy bevett szokások szerint kérhessem az igen t. országos bizottságot, hogy beszédemet holnap mondhassam el, ámbár a meglehetősen kimerült figyelem folytán ezt nagyon óhajtanám tenni. Talán akként oldható meg a kérdés, hogy én ma teszek néhány megjegyzést, amely tervbe vett beszédem főtárgyával nincs szoros összefüggésben és minthogy a delegatió ügyrendje kétszeri felszólalásra ad jogot, beszédemnek lényegét és tartalmának legnagyobb részét majd a legközelebbi ülések egyikén fogom elmondani. (Halljuk! Halljuk!) Most csak arra szorítkozom, hogy itt a plenumban is megismételjem azt a kérdést, melyet Berzeviczy Albert t. tagtársunk már az albizottságban intézett a t. külügyministerhez és amely vonatkozik a tervbe vett harmadik hágai békeconferentiára. Méltóztatnak bölcsen tudni, hogy az 1907- ben tartott hágai* hékeconferentián az az eszme merült fel, hogy ezek a conferentiák időről-időre ismétlődjenek. Az amerikai javaslat, melylyel én a legnagyobb mértékben rokonszenvezek, e tekintetben az volt, hogy ezek a conferentiák minden külön összehívás és kezdeményezés nélkül auto- matice bizonyos évek múltán ismét összeüljenek, hogy ezekből a nemzetközi jog kifejlődésének egy állandó orgánuma kelletkezzék. Ebbe igen szépen belekapcsolódhatnék majd a mindinkább kifejlődő interparlamentáris unió, mely eddig is ezeknek a diplomatiai conferen- tiáknak, hogy úgy mondjam, nem hivatalos tanácsadója volt, munkájuk számára anyagot előkészített, s ez a viszony idővel szabályozható volna, úgy hogy a népképviseleti elem a nemzetközi jognak rendszeres kifejlődésébe beilleszthető volna. 158 Az 1907-iki hágai értekezlet ezt az amerikai tervet, illetve gondolatot a maga egészében nem tette magáévá, de hozzájárult azon óhaj kifejezéséhez, hogy ezek az értekezletek, melyek a nemzetközi jogot kiépíteni hivatva vannak és melyek ezáltal is a béke fentartásá- nak igen jelentékeny biztosítékát képezik, időről időre hivassanak össze és azt az óhaját fejezte ki, hogy a harmadik értekezlet és a második közt ne sokkal több idő folyjon le, mint lefolyt a második és az első közt, valamint azt az igen practikus gondolatot, hogy az összehívandó harmadik értekezlet összehívásának idejét megelőzőleg egy vagy két évvel a hatalmak küldjenek ki egy szükebb előkészítő-bizottságot, mely a conferentia elé terjesztendő anyagot tanulmányozza és előkészítse. Már most úgy tudom, hogy a németalföldi kormány a kezdeményezés terére lépett, úgyszintén az orosz czári kormány is. Én a t. külügyminister urat a magam részéről is arra kérem, legyen szives nyilatkozni, hogy az ügy milyen stádiumban van és hogy ő a maga részéről milyen álláspontot foglal el az összehívandó harmadik hágai conferentiával szemben? Nevezetesen tett-e már a monarchia két államának kormányával egyetértőleg lépéseket arra, hogy a harmadik hágai conferentia elé hozandó anyag előkészíttessék, hogy abban az előkészítő-bizottságban a mi részünkről mely kérdések hozassanak elő, és az állandóan napirenden lévő kérdések, különösen a választott bíróságok kérdésében, azoknak bizonyos esetekben kötelezővé tételével szemben a mi álláspontunk előre frxiroz- tassék, remélhetőleg kevésbbé conservativ értelemben, mint aminőben ezt eddig érvényesítettük. Ez mai rövid felszólalásomnak első tárgya. Másik tárgya azokra a gazdasági kérdésekre vonatkoznék, amelyeket az előttem szólalt t. bizottsági tag ur érintett, amelyek minden külügyi exposénak, minden külügyi jelentésnek, hogy úgy mondjam, inventardarabjai és ezekre vonatkozólag szeretnék egy pár megjegyzést tenni. Már a külügyi albizottságban kérdést intéztem az igen tisztelt külügyminister úrhoz, hogy való-e az, ami a lapokban foglaltatott, hogy az olasz külügvministerrel folytatott beszélgetései során Kis-Ázsiában egy gazdasági pied á terre- ről, gazdasági expansiónk, hogy úgy mondjam, archimedesi pontjának megszerzéséről volt szó. Az igen tisztelt külügyminister ur azt mondja, hogy bár ő, amennyiben ez az ő hatáskörébe tartozik, a monarchia két államának közgazda- sági expansióját előzmozditani kötelességének tartja, ilyen concret megállapodások az olasz külügvministerrel szóba sem kerültek. Én az igen tisztelt külügyminister urnák ezt a felvilágosítását nagy megnyugvással vettem tudomásul, mert nem helyes politika az, amely minden téren utánozni akarja azt, amit mások tesznek, annak meggondolása nélkül, hogy léteznek-e azok az előfeltételek, amelyek a mi ese
