A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

Vl. ÜLÉS. hogy kiegyenlítőén járjon el. Ezt örömmel üd- I vözlöm és azt a tényt, hogy Anglia hajóhadai- | nak megjelenésével demonstrálta az irántunk való véleményét, valamint a trónörökösünk látoga­tása által Angliában teremtett jó hangulatot megelégedéssel látom. Látom a külügyminister ur egész előter­jesztéséből, hogy amit első exposéjáhan kitűzött, maga elé, hogy t. i. közgazdasági téren meg fogja védelmezni érdekeinket és meg fogja vé­delmezni a monarchia tekintélyét, ezt ő kö­veti. Egy van talán, amit kifogásolni voltam bátor, az, hogy túlságos jóindulattal és philo- sophikus nyugalommal Ítélte meg a helyzetet, ráment arra a magasabb philosophiára, hogy comprendre c’est tout pardonner ; de ez nem volt mindig elegendő arra, hogy érdekeinket megvédelmezzük, de én bízva abban, hogy a külügyminister ur a múltak tanulságait le fogja szűrni, a budgetet elfogadom. (Élénk he­lyeslés.) Vermes Zoltán jegyző: Apponyi Albert gróf! Apponyi Albert gr.: T. országos bizottság! Az idő még nem haladt előre annyira, hogy bevett szokások szerint kérhessem az igen t. országos bizottságot, hogy beszédemet holnap mondhassam el, ámbár a meglehetősen kimerült figyelem folytán ezt nagyon óhajtanám tenni. Talán akként oldható meg a kérdés, hogy én ma teszek néhány megjegyzést, amely tervbe vett beszédem főtárgyával nincs szoros össze­függésben és minthogy a delegatió ügyrendje kétszeri felszólalásra ad jogot, beszédemnek lényegét és tartalmának legnagyobb részét majd a legközelebbi ülések egyikén fogom elmondani. (Halljuk! Halljuk!) Most csak arra szorítkozom, hogy itt a plenumban is megismételjem azt a kérdést, melyet Berzeviczy Albert t. tagtársunk már az albizottságban intézett a t. külügyministerhez és amely vonatkozik a tervbe vett harmadik hágai békeconferentiára. Méltóztatnak bölcsen tudni, hogy az 1907- ben tartott hágai* hékeconferentián az az eszme merült fel, hogy ezek a conferentiák időről-időre ismétlődjenek. Az amerikai javaslat, melylyel én a legnagyobb mértékben rokonszenvezek, e tekin­tetben az volt, hogy ezek a conferentiák minden külön összehívás és kezdeményezés nélkül auto- matice bizonyos évek múltán ismét összeüljenek, hogy ezekből a nemzetközi jog kifejlődésének egy állandó orgánuma kelletkezzék. Ebbe igen szépen belekapcsolódhatnék majd a mindinkább kifejlődő interparlamentáris unió, mely eddig is ezeknek a diplomatiai conferen- tiáknak, hogy úgy mondjam, nem hivatalos tanácsadója volt, munkájuk számára anyagot előkészített, s ez a viszony idővel szabályozható volna, úgy hogy a népképviseleti elem a nem­zetközi jognak rendszeres kifejlődésébe beilleszt­hető volna. 158 Az 1907-iki hágai értekezlet ezt az ame­rikai tervet, illetve gondolatot a maga egészé­ben nem tette magáévá, de hozzájárult azon óhaj kifejezéséhez, hogy ezek az értekezletek, melyek a nemzetközi jogot kiépíteni hivatva vannak és melyek ezáltal is a béke fentartásá- nak igen jelentékeny biztosítékát képezik, időről időre hivassanak össze és azt az óhaját fejezte ki, hogy a harmadik értekezlet és a második közt ne sokkal több idő folyjon le, mint lefolyt a második és az első közt, valamint azt az igen practikus gondolatot, hogy az összehívandó har­madik értekezlet összehívásának idejét megelő­zőleg egy vagy két évvel a hatalmak küldjenek ki egy szükebb előkészítő-bizottságot, mely a conferentia elé terjesztendő anyagot tanulmá­nyozza és előkészítse. Már most úgy tudom, hogy a németalföldi kormány a kezdeményezés terére lépett, úgy­szintén az orosz czári kormány is. Én a t. külügyminister urat a magam részéről is arra kérem, legyen szives nyilatkozni, hogy az ügy milyen stádiumban van és hogy ő a maga részé­ről milyen álláspontot foglal el az összehívandó harmadik hágai conferentiával szemben? Neve­zetesen tett-e már a monarchia két államának kormányával egyetértőleg lépéseket arra, hogy a harmadik hágai conferentia elé hozandó anyag előkészíttessék, hogy abban az előkészítő-bizott­ságban a mi részünkről mely kérdések hozas­sanak elő, és az állandóan napirenden lévő kérdések, különösen a választott bíróságok kér­désében, azoknak bizonyos esetekben kötelezővé tételével szemben a mi álláspontunk előre frxiroz- tassék, remélhetőleg kevésbbé conservativ értelem­ben, mint aminőben ezt eddig érvényesítettük. Ez mai rövid felszólalásomnak első tárgya. Másik tárgya azokra a gazdasági kérdésekre vonatkoznék, amelyeket az előttem szólalt t. bizottsági tag ur érintett, amelyek minden kül­ügyi exposénak, minden külügyi jelentésnek, hogy úgy mondjam, inventardarabjai és ezekre vonat­kozólag szeretnék egy pár megjegyzést tenni. Már a külügyi albizottságban kérdést intéz­tem az igen tisztelt külügyminister úrhoz, hogy való-e az, ami a lapokban foglaltatott, hogy az olasz külügvministerrel folytatott beszélgetései során Kis-Ázsiában egy gazdasági pied á terre- ről, gazdasági expansiónk, hogy úgy mondjam, archimedesi pontjának megszerzéséről volt szó. Az igen tisztelt külügyminister ur azt mondja, hogy bár ő, amennyiben ez az ő hatáskörébe tartozik, a monarchia két államának közgazda- sági expansióját előzmozditani kötelességének tartja, ilyen concret megállapodások az olasz külügvministerrel szóba sem kerültek. Én az igen tisztelt külügyminister urnák ezt a felvilágosítását nagy megnyugvással vettem tudomásul, mert nem helyes politika az, amely minden téren utánozni akarja azt, amit mások tesznek, annak meggondolása nélkül, hogy létez­nek-e azok az előfeltételek, amelyek a mi ese­

Next

/
Thumbnails
Contents