A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
Vl. ÜLÉS. jesztett költségvetését elfogadom. (Elénk helyeslés és éljenzések.) Vermes Zoltán jegyző: Rakovszky Béla! Rakovszky Béla : T. országos bizottság ! Minthogy hosszasabban kívánok szólani, mél- tóztassék megengedni, hogy beszédemet délután mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor a tanácskozást most felfüggesztem és folytatását délután 4 órára tűzöm ki. (Helyeslés.) (Szünet után.) (Az elnöki széket Beöthy László foglalja el.) Elnök : A felfüggesztett ülést megnyitom. Szó illeti Rakovszky Béla bizottsági tag urat. Rakovszky Béla: T. országos bizottság! A kérdéseknek azt a complexusát, amelyik a Balkán-kérdést képezi, a deczemberi delegatió- ban világítottam meg és fejtettem ki. Ami az exposét illeti, annak részleteivel Andrássy Gyula gróf t. barátom oly behatóan foglalkozott, hogy tovább azokkal általánosságban foglalkozni nem óhajtok, azonban két tételével mégis kell foglalkoznom. Beszédem tárgyát fogja képezni mindenekelőtt az albán-kérdés és azután a minket nagyon érdeklő és sajnálattal constatálom, a lapokban sem eléggé tárgyilagosan kezelt keleti-vasutak kérdése. Az albán-kérdésre vonatkozólag a t. kül- iigyminister ur exposéja azt mondja, hogy »Az önálló albán állam létesítése Vilmos herczeg trónraléptével befejezést nyert Az albán nép osztatlan lelkesedéssel fogadta az uj államfőt és a nagyhatalmak is valamennyien rokonszenvesen üdvözölték őt. Mindez kedvező előjelnek tekinthető arra, hogy az uj uralkodó magasztos küldetését siker fogja koronázni. A honi elemekből álló végleges albán kormány megalakult, ami szintén az uj állam nyereségszámlájára irható«. Az események, de különösen az utolsó napok eseményei a legkirívóbb ellentétben vannak a t. külügyminister ur exposéjának ezen részével, amiért is szükségét látta .annak, hogy a minap egy nyilatkozatot tétessen a magyar delegatióban, abban az értelemben, hogy tagadhatatlan, hogy i Albániában zavargások történtek, de hogy ezen zavargásoknak nagyobb jelentőséget nem kell tulajdonítani, mert hiszen a Balkán-államokra nézve jellemző az, hogy akkor, amikor kialakuló- félben vannak, ilyen zavargások ott elő szoktak fordulni. Én ebben nem tudok a t. külügyminister úrral egészen egyetérteni. Tény, hogy az államok nemcsak a Balkánon, hanem mindenütt a világon, amikor kialakulnak, bizonyos gyermek- betegségeken kell hogy átmenjenek, amelyek zavargásokkal járnak, de az Albániában kitört zavargásokat azért semmiképen sem lehet összehasonlítani azokkal, amelyek a többi balkán államokra jellemzők voltak a múltban és talán 146 ma is. Mert mi a zavargás és mi a forradalom? A zavargásba forradalom az egy tünet és semmi egyéb. És azért, mert itt is, ott is ugyanazok a tünetek mutatkoznak, korántsem lehet összehasonlítani az itt és ott uralkodó állapotokat. A kérdés az, mi volt a többi Balkán-államokban előfordult zavargásoknak az oka és mi volt az albán, zavargás oka. Csak, ha ebbe a kérdésbe behatolunk, akkor fogjuk észrevenni azt az óriási különbséget, amely Albánia és a többi Balkán-államok közt fenforog. Előrebocsátom, hogy én Görögországot mindig kiveszem a Balkán-államok sorából, mert annak történelmi fejlődése egészen más, hanem a Balkán-államok fogalma alatt értem a szer- beket, értem a bolgárokat ' és oláhokat. Ez a három állam megalakult olyan népekből, amelyek a népvándorlási elemekből keletkeztek és már a törökök bejövetelét századokkal megelőző időben nagyobb szervezettel bírtak, sőt a bolgárok és a szerbek időnként jelentékeny államokat alkottak a Balkán-félszigeten, így tehát már közel ezer éve, a bolgároknál ezer évnél több, hogy a közös érdek iránti érzék náluk kifejlődött, de ugyanez az érzék olyan okoknál fogva, melyeket beszédem folyamán fogok kimutatni, az albánoknál sohasem fejlődhetett' ki. Ha a szerbeknél és a bolgároknál ilyen forradalom előfordult, mi volt annak az oka? Az ok mindig az volt, hogy ezen általános közös érdek mikénti érvényesítése felett ellentétbe jutottak. Hogy a későbbi időkről beszéljek, pl. a szerbek az állam érdekében levőnek látták azt, hogy a Karagyorgyevicsok foglalják el a trónt. Ennek következménye egy forradalom volt és a Karagyorgyevicsok trónra jutottak. Később felülkerekedett egy olyan többség, mely az állam, tehát megint a közös érdek érvényesítése czéljából sokkal jobbnak látta, hogyha az Obrenovicsok jutnak trónra, stb. Ilyen volt a a bolgár forradalom is Battenberg idejében. Mikor a törökök, bejöttek — itt mégis némi ismétlésekbe kell bocsátkoznom és hivatkoznom kell azokra, miket deczemberben elmondtam — akkor úgy a szerbeknél, mint a bolgároknál az állam politikai élete megszűnt ugyan, de azért a közös érdek iránti érzék meg nem szűnt, sőt ellenkezőleg, azáltal, hogy a hóditó Mohamed szultán a görög keletieknek privilégiumot adott azáltal, hogy a konstantinápolyi patriarchát elismerte a görög keletiek fejének és a görög archimandritáknak és patri- archának bizonyos közigazgatási jogokat is adott a görög keleti felekezettel szemben, a törökök előtti és a török hódoltság regime közt a különbség az volt, hogy ezeknél a népeknél erőszakkal megszüntetitetett a politikai érdek- közösség, de megmaradt, sőt újból megerősödött a felekezeti és az administrativ érdek- közösség.
