A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VI. ÜLÉS. IL') az ententeről, mert hiszen az entente-hatalmak- nak aspirátiói olyanok, melyek igen könnyen átcsaphatnak az offen zivába. Ne feledjük el, hogy sem a revanche-nak gondolata, sem pedig a pánszlávizmus eszméje még nyugvóra nem tért. Akármiként álljon is a dolog, annyi bizonyos, hogy Anglia barátságos magatartása igen nagy biztosíték nekünk a tekintetben, hogy az entente-hatalmak egyhamar és könnyűszerrel át nem fognak térni az offenzív politikára Ezért nagyon fontos Angliával való jó viszonyunk, ezért kell igen nagy súlyt helyezni arra, hogy ezt a viszonyt gondosan ápoljuk. A hivatalos Oroszországról is azt tanítja nekünk a vörös könyv, hogy barátságosan viselkedik irántunk. Ezt el is hisszük és valóban eltévesztett, hibás politika volna nem keresni Oroszországgal a megegyezésnek útját. Azonban azt hiszem, ennek a monarchiának egyetlen egy polgára sem hunyhat szemet azon jelenség előtt, mely izgató voltát csak azért veszítette már el, mert többször ismétlődött, hogy t. i. Oroszország folytonosan próbamozgósitásokat rendez és épen a mi monarchiánk két államainak határai mentén, miáltal természetesen monarchiánkat is állandóan készenlétre serkenti. Azután az előtt sem szabad szemet hunynunk, hogy ruthénjeink nálunk ép úgy, mint odaát Ausztriában Oroszországból rendszeresen izgatva vannak a monarchiának két állama ellen. Igaz, hogy a hivatalos orosz körök teljesen megtagadnak minden szolidaritást ezekkel az akcziók- kal, azonban valami nagy, erélyes fellépést a tekintetben, hogy ezeknek az agitáczióknak útját vágná, sajnos nem látunk Oroszország részéről. Az Oroszországgal való békés jó viszonyra magam részéről igen nagy súlyt helyezek, de kérdek minden elfogulatlan magyar hazafit, szabad-e még csak gondolatát is felvetni annak, hogy a mi fejlődésünknek, a mi boldogulásunknak, a mi tova- haladásunknak legbiztosabb zálogát : a hármasszövetséget megbontsuk, vagy csak meglazítani is próbáljuk avégből, hogy Oroszországgal szorosabb barátságba juthassunk? Azzal az Oroszországgal, amelynek sanctióját előre biztosították a maguk számára a török kiszorítására szövetkezett balkán-hatalmak, azok a balkánállamok, amelyek titokban arra is számítottak, hogy Törökország után esetleg ami monarchiánk is sorra következhetik, feltéve, hogy elég vigyázatlan lett volna, hogy beleugorjék a neki készített csapdába? Ápoljuk, gondozzuk tehát a barátságos viszonyt Oroszországgal, igyekezzünk mentül zavartalanabb egyetértést biztosítani a czári birodalommal, azonban mindenkor nyitott szemekkel! T. országos bizottság! A mi intentióink békések, semmi más államnak, semmi más nemzetnek területi integritását csorbítani nem akarjuk csak gazdaságilag akarunk megizmosodni minden más nemzet, minden más állam birtokállományának sérelme nélkül. Világos tehát, hogy az entente-hatalmakkal, valamint a balkán államokkal is a békés egyetértés, a kölcsönös megértés útjait kell keresnünk. Mindenek- felett való érdekünk azonban a hármas-szövetség integritásának megőrzése, a hármas szövetséghez való tántoríthatatlan ragaszkodás. A német birodalommal és Olaszországgal való belső érdekközösségünk soha oly praeg- nansan kifejezésre nem jutott, mint épen a lefolyt balkán háború során és soha az őszinte, utógondolattól ment, meleg barátságnak annyi megnyilvánulását nem tapasztalhattuk a velünk szövetségben levő két nagyhatom részéről, mint az imént lepergett háborus complicatiók során. Szilárdan ki kell tehát tartanunk a hármasszövetség mellett Ez az elv volt külügyminis- teriinknek is irányitó fáklyája a bonyodalmak sötétségében és ezen fáklyának világánál mindenkor meg is találta a bonyodalmakból kivezető helyes utat. Ha végigtekintek a külügyminister urnák a balkán bonyodalmak során folytatott eljárásán, azt találom, hogy politikáját a hármasszövet- séggd karöltve csinálta, de azért jó relatiókat biztosított nekünk az entente-hatalmakkal szemben is, és a Balkán-államokkal szemben való fellépésében is mindenkor megtalálta a helyes irányt. Türelmes volt, midőn monarchiánk érdeke úgy kívánta; erélyes, amikor tekintélyünket, prestige-ünket kellett megvédeni, hátorozott és következetes a lefolyt nehéz válság minden perczében. Külügyministerünk a válság kezdő időszakában, 1912. október hó 30-án berlini nagykövetünkhöz intézett jegyzékében tömör prae- cisitással a következő négy pontban összegezte a Balkánon való érdekeinket és pedig: 1. Albánia szabad fejlődése. 2. Az Adriára irányuló szerb hatalmi törekvéseknek a limine való visz- szautasitása. 3. Románia jogosult igényeinek kielégítése és 4. Ausztria-Magyarország fontos gazdasági érdekeinek biztosítása a Balkánon, főleg az Aegei tengerrel való vasúti összeköttetés tekintetében. íme, t. országos-bizottság, a válság kezdetén, akkor, midőn a két balkán háborúnak tö-» mérdek fejleménye még az idők méhében nyugodott, a külügyminister ur a legnagyobb praecisitással jelölte meg előre a monarchiának követendő politikáját és ma a háborúk lezajlása után betüről-hétüre ugyanaz a politikánk, ugyanaz a programmunk. Ezt a külügyministert előrelátás hiányával, kapkodással, czéltudatos politika hiányával vádolni, valóban igen nagy igazságtalanság. A vöröskönyv, az események hű tükre, igazolta külügyministerünk politikáját. Én ezt a politikát helyesnek, érdekeink szerint valónak, eredményesnek Ítélem, éppen ezért a külügyminister ur iránt bizalommal viseltetem és előterA kózösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság naplója 1914. 19
