A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VI. ÜLÉS. 139 lenegy jottát sem, mely ezzel az állásponttal ellenkezik. (Tetszés bálfelöl.) Hadik János gr. : Maga a tárgyalások ténye elég erre! Tisza István gr. ministerelnök : Az a kérdés, hogy miről van szó. Ha én a román natio- nalista párttal tárgyaltam volna bárminő politikai megegyezésre vonatkozólag, amelynek értelmében a párt jelenlegi programmja alapján bizonyos modus vivendiben megegyezik a magyar kormánynyal vagy a magyar többséggel, teljesen jogosult volna a vád. De nem erről volt szó. Az u. n. megegyezés semmi egyébből nem állott volna, mint állott volna a román nemzetiségi párt programuljának a megváltoztatásából, amely által megszűnt volna a román nemzetiségi párt, mint nemzetiségi párt programmal bírni. Andrássy Gyula gr. : Ebben is megváltozott az álláspontja! (Zaj bal felöl.) Tisza István gr. ministerelnök : Kérem, tessék! Nagyon óhajtanék rá reflektálni. Andrássy Gyula gr. : Csak azt mondtam, hogy ebben is megváltozott a ministerelnök ur álláspontja. Mert akkor azt mondta, hogy ők mint párt, csatlakozzanak a magyar pártokhoz, most pedig ezt elejtette és azt mondta, hogy maradjanak meg külön, csak mérsékeljék programújukat. Én legalább igy értettem ezt. Tisza István gr. ministerelnök: Ezt is mindjár megmagyarázom. Tökéletesen úgy van : Én mindig abból indultam ki, hogy, ha a r mán nemzetiségi párt a nemzetiségi párti jelleget elejti, akkor tulajdonképen nincs is értelme a további fennállásának. Ez volt mindig, magyarán mondva, a raison de bout. Mivel azonban azt láttam, hogy ebben az álláspontomban nagyon sokan nem osztoznak, erre azt mondottam, hogy ez utóvégre az ő dolguk, hogy ők mint külön párt szerepeljenek-e a magyar pártoktól elkülönítve, programm nélkül, igen, vagy nem. Hiszen jól tudja a t. bizottsági tag ur, hogy van ilyen pártkerete a szászoknak is, amely azonban, azt hiszem, a magyar nemzeti politika szempontjából teljesen aggálytalan. Annak idején az alkotmánypártban voltak ezek, külön párt keretében, jelenleg a munkapártban vannak. Andrássy Gyula gr.: Kérem, az nem parlamenti párt. Tisza István gr. ministerelnök: Ennek folytán semmi aggályom erre az esetre nem volt. Meg vagyok győződve, hogy ha sikerült volna, — amint mondottam, sajnálatomra, nem sikerült — de ha sikerült volna a román nemzetiségi párttal oly megegyezésre jutni, amely mellett nemzetiségi párti jellegét elejti, nagyon efemer jelenség lett volna annak a pártnak a külön fenmaradása, mert annak az ő szempontjukból nem lett volna semmi értelme. Hanem végezetül még egyet. Én azt hiszem, hogy azok a beszélgetések, amelyeket a legutóbbi esztendőben folytattam, ha talán némileg módosított alakban is, de ugyanazt a czélt szolgálták : t. i. kiküszöbölni az állam közéletéből a nationalista politikát, az ország nemzeti egysége ellen irányuló politikai törekvéseket és a románság mentül nagyobb részét hozzáfűzni a magyar nemzet politikai törekvéseihez. És én azt hiszem, hogyha azt a czélt, amely felé elsősorban törekedtünk, nem értük is el, elértük azt a második czélt, hogy az eszméknek ezen egy év alatt folytatott tisztázása és mindaz, ami ezzel összefügg, nagyon is szaporította a hazai románság kebelében azoknak a számát, akik csatlakozni fognak a nemzeti eszméhez. Hadik János gr.: Az eddigi mérsékeltek desavuálva lettek ! Ez az eredmény ! Tisza István gr. ministerelnök: Senki sem lett desavuálva! Andrássy Gyula gr. : Ez a rész nem a dele- gatióba való ! Tisza István gr. ministerelnök : Általában - hiszen ebben van leginkább igaza a bizottsági tag urnák — én csak tisztába akartam hozni ezt a kérdést ; a nézetek egyben vagy másban eltérhetnek egymástól, de meg akartam mondani azokat az indokokat, azokat a nézetem szerint helyes indokokat, amelyek eljárásomban vezettek. (Élénk helyeslés bal felöl.) Elnök: Ki következik? Vermes Zoltán jegyző : Lukács György ! Lukács György: T. országos bizottság! Andrássy Gyula gróf bizottsági tag ur nagy- érdekű felszólalásának több részére nem kívánok ezúttal kiterjeszkedni ; arra a részére, amely a magyar kormánynak román nemzetiségi politikájáról szól, egyfelől azért nem, mert ez nem a delegatio elé való kérdés, másfelől azért nem, mert a ministerelnök ur már megadta erre az illetékes választ. (Halljuk!) Az albán kérdésben való nagyon mély- értelmü fejtegetéseire vonatkozólag, amely tekintetben az igen tisztelt delegatus urnák supe- rioritását mindannyian készséggel elismerjük, illetékesebb tényezők fogják megadni a kellő visszhangot. En részemről a mélyen t. delegatus urnák egyéb fejtegetéseire majd előadásom fonalán egyes kérdésekben fogok belekapcsolódni. Mélyen tisztelt országos bizottság! Az 1913. év folyamán három békemű jött létre, amelyek feladata, hivatása volt szabályozni a balkán háború folytán létrejött uj államalakulásokat. Ezek a békék, nevezetesen a londoni, a bukaresti és a konstantinápolyi béke tényleg megállapították az uj elhelyezkedés kereteit, végleges megnyugvást azonban sem a Balkánon nem teremtettek, sem a Balkánon kívül. Nem teremtettek azért, mert sem ethnographiai, sem földrajzi, sem gazdasági tekintetben nem nyújtják azokat a biztosítékokat, amelyek mellett az elhelyezkedés kérdését véglegesen megoldottnak tekinthetnék. 18*
