A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
III. ÜLÉS. 45 nem kérték a becsületügyi választmánynak közbenjárását, ezen választmánynak nem is volt alkalma polgári egyének felett Ítélkezni. Ami azon egyénekkel szemben követendő eljárást illeti, kik a becsületügyi szabályzatnak nincsenek alávetve, egy 1910-ben kiadott rendelet a következő utasítást adja: Ily egyének felől nyilvánítandó vélemény- adás nem kerülhető ki azon okból, mert a megvádolt tiszt mellett vagy ellene felhozott bizonyítékok megbizhatóságát és bizonyító erejét vizsgálat alá kell venni; de niçcs ám megengedve, hogy a becsületbiróság competentiájának alá nem vetett egyének felől formális ítélet hozassék. Ép igy nincs megengedve, hogy a becsületügyi választmányok — amidőn a szabályzat 47. §-ának c) pontja értelmében tanácsadásra vannak hivatva — a becsületbeli eljárásnak alá nem vetett egyének felől formális Ítéletet mondjanak azon irányban, vájjon az illetők lovagias elégtételadásra képesek-e vagy sem, nemkülönben tiltva van erről Írásbeli nyilatkozatot adni. A becsületügyi választmánynak ily esetekben egyedül az a feladata, miszerint a tiszteknek tanácsot adjanak arra nézve, hogy ellenfeleikkel szemben mikép viselkedjenek. 4. A communiqué tehát nem valamely becsületügyi bíróság határozatán alapul, hanem csupán arra a czélra szolgált, hogy a mindenkor fennálló alapelvet a nyilvánosság tudomására hozza, hogy ez utóbbi is értesülést nyerjen arról, mily eljárást kell tiszteknek szem előtt tartaniok. 5. A becsületügyi szabályzathoz tartozó végrehajtási utasítás 6. pontja értelmében úgy a tényleges, mint a nemtényleges tisztek kizárólag ezen utasítás határozmányainak vannak alávetve. Tényleges tiszteknek és tisztjelölteknek úgynevezett vegyes becsületbiróságokban, melyek részben tisztekből, részben polgár egyénekből állnak, nem szabad résztvenniök. Ebből következik, hogy nemtényleges tisztek vegyes becsületbiróságokban mint bírák résztvehetnek ugyan, saját ügyeikben ellenben kizárólag a becsületügyi utasítás határozmányainak vannak alávetve. 6. A becsületügyi szabályzathoz tartozó végrehajtási utasítás 6. pontjában foglalt hatá- rozmányoknak megváltoztatása nincs kilátásba véve. A tisztek és polgári egyének között felmerülő becsületbeli ügyek elintézésére szolgáló vegyes becsületbiróságok kérdése tüzetes tanulmányok tárgyává tétetett, melyeknek csak az volt az eredménye, hogy a tiszt ily vegyes becsületbiróságnak alá nem rendelhető. Ily becsületbiróság ítéletét katonatiszt nem akceptálhatja, mert az ily bíróságnak polgári tagjai senkinek sem felelősek, csak saját maguknak, és mert ítéletük a tisztre nézve gyakran a legsúlyosabb következményekkel járhat, mig a polgári személyekre nézve csak theoretikus értékkel bírhat. flndrássy Gyula gr.: Csak a becsületét vesztheti ! Fogarasi Tamásy Árpád altábornagy: A katonatisztnek eljárása tehát megint csak katonatisztek által bírálható el, mert ezek a tiszti becsület ugyanazon törvényeinek vannak alávetve, mint ő maga. Vázsonyi Vilmos: A XX. század és a repülőgép korszakában ! Rakovszky István: Repül a becsület is! Fogarasi Tamásy Árpád altábornagy: Egyébként a B) függelékben hivatkozás történik arra, hogy polgári személyek katonai becsületbiróság Ítéletének magukat önként alávethetik, amint ezt az előbbiekben már volt szerencsém kifejteni. Rakovszky István t. bizottsági tag ur őnagyméltóságának interpellatiójára van szerencsém következőkben válaszolni : 1. A hadi közigazgatás a tiszteknek — különösen az alsóbb rendfokozatbeli tisztek — jelenlegi fizetését elégségesnek nem tartja. Megelégedéssel constatálom, hogy ezen tény a t. országos bizottság kebelében is kifejezésre jutott. 2. A hadügyi igazgatás a tisztek iránt tartozó kötelességszerü gondoskodásból kifolyólag már concret javaslatokat terjesztett a kormányok elé és pedig még mielőtt ezen eszmét más oldalról megpendítették volna. Ezen javaslatok közelebbi részletei felől jelenleg nem nyilatkozhatom. Hadik János gr.: T. országos bizottság! A hadiigyminister urnák interpellatiómra adott válaszát legnagyobb sajnálatomra nem vehetem tudomásul. Megtudtuk a válaszból azt, hogy azt a communiquét nem — úgy, mint a honvédelmi minister ur a képviselőházban mondotta — a hadügyi vezetőség adta ki, hanem kiadta a budapesti hadtestparancsnok ur. Igaz, hozzáfűzi a hadügyminister ur, hogy ő csak annak az álláspontnak adott kifejezést, amelyet az egész hadsereg helyesel. Hogy azokat az általános igazságokat, amelyek ebben a communiquében kimondatnak, az egész hadsereg helyesli, azon nem csodálkozom, hiszen azokat mi is mindnyájan helyeseljük. Én nem hallottam még ezzel szemben kifogást. De hogy egy katonai hatóság ilyen communiquében közjogi kérdéseket dönt el és igy törvénytelenül és szabálytalanul beleavatkozik a törvényhozás jogkörébe; hogy egy katonai hatóság ilyen anonym communiquében — egy politikai kőnyomatosban — egy becsületbeli ügyről szólva, tényleges katonatiszteknek becsületbeli ügyeiben ellenfelekként szereplő polgári egyéneket disqualifikál : azt a legnagyobb mértékben hibáztatnom kell, mint teljesen törvénytelen és egészen helytelen elárást. (Úgy van ! Úgy van! jobbfelöl.) Rakovszky István : Egészen úgy van ! Hadik János gr.: Törvénytelen azért, mert
