A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

III. ÜLÉS. 33 újabb kölcsönből beruházásokra fognak fordí­tani De itt van még egy megjegyzésem, t. i. az, hogy ennek a 212 milliónak kölcsön utján való fedezése is problematikus értékű és proble­matikus jogosultságu, mert azzal, hogy valamely tételt beruházás czimén állítunk be, még az a tétel nem nyeri meg azt a természetet, hogy helyes pénzügyi politikai elvek mellett kölcsön­nel legyen fedezhető. Csak egy példát akarok erre vonatkozólag felhozni. A m. kir. államvasutak idei költség- vetésében a kölcsön által fedezendő beruházások közé van felvéve a mozdonyparknak és a kocsi­parknak a kiegészitése is. Elfogadom és a lehető legnagyobb concessiót teszem, hogy t. i. arra a 638 kilométer uj vonalra eső kocsi- és mozdony- többlet, amely uj vonalat a magyar államvasut részint épit, részint átvesz ebben a költségvetési évben, beruházásnak legyen tekinthető. De ha a már létező vonalakon a matériel roulant ki­egészítést kölcsön utján fedezzük, ezt lehet be­ruházásnak nevezni, azonban ez a rigorosus pénzügyi kezelés elvei szerint folyó jövedelmek­ből kell, hogy fedezetet nyerjen, és csak per nefas usurpálja a beruházás czimét. De ott van az a tárcza is, amelynek élén állottam néhány esztendeig, melynek ügyei iránt nagy előszere­tettel viseltetem, a közoktatásügyi tárcza. Nagyon jól emlékszem, hogy közoktatásügyi ministerségem alatt óhajtottam a közoktatás- ügyi tárcza építési miseriáin segíteni és óhaj­tottam ad hoc körülbelül 50 milliónyi kölcsönt kötni, hogy ezen építkezési miseriák egyszersmin- denkorra orvosoltassanak, és pedig azzal az indokolással, hogyha valami tehernek áttolása a jövő nemzedékre jogosult, úgy a culturalis ter­hek azok, melyeknek gyümölcseit a jövő nemze­dék fogja élvezni. De az akkori ministerelnöktől és pénzügy- ministertől, midőn az ügyet bizalmasan meg­beszéltem, olyan választ nyertem, hogy hivata­los tárgyalásokra sem került a sor, mert a rigorosus pénzügyi kezelés elveinek szem előtt tartásával csupán azt vélték akkor kölcsön utján fedezhetőnek, ami közvetlen gazdasági beruhá­zást jelent, ami közvetlenül gazdaságilag gyü­mölcsözik, mert különben hová jutunk? Köz­vetve a jó igazságszolgáltatás, közvetve az egész­ségügy, közvetve a honvédelem is tesz közgaz­dasági szolgálatot s akkor ezeket a kiadásokat is lehetne kölcsönnel fedezni. Szóval mikor azt látjuk, hogy az utolsó évek során bevallottan közel kétszázmillió korona had ügyi kiadás fedeztetett kölcsönből, nem tekintve a mozgósitási hitelt, melynek miként való fede­zéséről tájékozva nem vagyok, mikor azt látjuk a költségvetések gondos áttanulmányozásából, hogy egyéb dolgok is, amelyek kölcsönből fedez­tetnek, a beruházás természetével nem bírnak, akkor nem kell hozzá sem pesssimismus, sem ellenzéki fekete májuság, hogy az ember con- statálja, hogy pénzügyeink véghetetlen aggodal­mas stádiumba jutottak, hogy a nagyobb teher- többletek vállalása kétszer és háromszor is meggondolandó, mert az eddig történtek alap­ján mathematikai bizonyossággal rendkívül nagy terhek előtt állunk. Ebhez járul, hogy a hadügyi terhek és azok következményei nem oszolnak meg igazságosan a monarchia két állama közt és ez oly igaz­ságtalanság, amely minket ér és a mi népessé­günk tekintetében áll fenn. Mert ezen véderő­reformnál sem eszközölték a correcturáját annak a teljes igazságtalan állapotnak, hogy az ujoncz- contingens a két állam közt a népesség össz- perczentje szerint osztatik meg, ami 42'8°/0, holott igazság szerint csak a védköteles korban lévő férfinépesség aránya szerint kell a terhet meg­osztani, a mikor is 40'5°/o esik Magyarország terhére, tehát népességünk majdnem két és fél százalékkal van igazságtalanul megterhelve az osztrák népességhez képest a véderő tekintetében. Most nem szólok arról, hogy az utolsó éveknek katonai mozgósításaiban és intézkedé­seiben a tehernek legnagyobb része Magyaror­szágra esett. Én ezt nem vádképen hozom fel, ez a geográfiái helyzetből folyt és folyik még egy körülményből, amelynek azután minden kö­vetkezményét nem tudják méltányolni és ez az, hogy ebben a monarchiában, mely népfajilag úgy megvan oszolva és melynek számos népfa­jánál lelki összeütközések keletkezhetnek az idegen hatalmakkal való konfliktus esetén, egyedül a magyar az, amely minden körülmények közt mindenkivel szemben teljesen megbízható, (Igaz! Úgy van ! jobbfelöl.) Ezt a tényt honorálják atekintetben, hogy a teher oroszlánrészét ránk rakják, de nem honorálják abban a tekintetben, hogy Magyarország jelentőségét a monarchia védelmében elismerjék és a hadseregben ér­vényre is juttassák. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) A mozgósitási hitelek azok quota szerint viseltetnek az egyik és a másik állam által, de az egész socialis teher, mely a mozgósítással össze van kötve, az egész pénzügyi teher, mely a vasúti vonalaknak katonai czélokra való se- questrálásából ered, az egész nyomorúság, mely a családokban előáll és melyen mi kevésbbé siettünk segíteni, mint osztrák szomszédaink, mindennek legnagyobb részét Magyarország viselte eddig és az elgondolható complicatio természetét nézve viselni fogja ezentúl is. És ezért nemcsak semmi compensatio nem jár nekünk, hanem Magyarország legjogosabb, leg­természetesebb gazdasági igényeivel szemben a szükkeblüség, a filléreskedés, a kicsinyeskedés gyakorol tátik. Már most az eképen meggyengült pénzügyi helyzettel és a roppant és folytonos áldozatok­kal szemben egy mentsvár volna, nincs is más, s ez a nemzet gazdasági ereje, a nemzet gaz­dasági erejének fejlesztése és expansivitása. Van­nak-e simptomák mélyen t. bizottság, amelyek arra mutatnak, hogy Magyarország közgazda­A közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság naplója. 1914.

Next

/
Thumbnails
Contents