A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

III. ÜLÉS. 32 és az altiszti kérdést is, mindez pedig pénzbe, rengeteg pénzbe kerül. Nos, mélyen t. országos bizottság, ez az a kép, mely előttünk fekszik, melyet nem festet­tem tulfeketének, hanem teljesen a reális szá­moknak és a helyzetnek világos és elfogulatlan feltüntetésével, hogy t i. közel 400 millió a mai teljesítés, amit Magyarországtól kívánnak, hogy kilátásban van már az eddigi megszavazások számszerinti, aritmetikai megállapítása szerint, melyek bizonyára inkább alacsonyabbak, 30 millió állandó tebertöbblet, kilátásban van to­vábbá 65 millió egyszersmindenkorra fedezendő tétel és azonkívül kilátásban vannak azok a rengeteg összegek, melyek a keresztülvitt véd­erőreformnak abszolúte szükséges korolláriumai, a tiszti és altiszti kérdésnek rendezése és kilá­tásban van még valami, amire Chorin Ferencz t. barátom rámutatott, hogy t. i az uj dread- nought-divisiók által okozott költségtöbblet nemcsak abból áll, amit a hajók felszerelésére és építésére költünk, hanem hogy annak sok millióra menő következménye lesz a haditenge­részet állandó költségvetésében is. Lehetetlen ezek után megdöbbenés nélkül állni azon kép előtt, amely elénk tárul. És akkor az első kér­dés az, hogy vájjon birjuk-e. E tekintetben nem akarok általános frázisokkal élni ; nem akarok declamálni ; pozitív számbeli tételekre alapítom egész okoskodásomat és állítom, hogy az, aki a mi utolsó költségvetéseinket, különösen a leg­utolsó költségvetést áttanulmányozza, lehetetlen, hogy észre ne vegye azon az összeroppanás kez­detének jelenségeit. Én ennek a képnek a kifestésében is kell, hogy mérséklettel éljek, mert nem tartom az 'ország érdekében levőnek, hogy akár oly hely­ről is, amelyet én elfoglalok, ,túlsötét képet fes­sek pénzügyeink állapotáról. Én magam is bizom a nemzet közgazdasági elasticitásában, feltéve, hogy megfelelő közgazdasági politikát folytatunk. Magam is bizom abban, hogy még abban az esetben is, hogyha catastrophalis eredménye lenne is ideig-óráig ezeknek a túlhajtott költ­ségeknek, a nemzet fel fog ocsúdni és épen úgy, amint egy rettenetes pénzügyi epochát heroikus áldozatkézség utján sikerült legyőznie, úgy le fog tudni győzni egy másik ilyen epochát is, lia abba belesiilyedne. Ez a bizalom bennem él és ezt a bizalmat fennen hirdetem, de, bocsánatot kérek, azért, mert én egy embert olyan erős szervezetűnek ismerek, hogy bizhatom abban, hogy egy nagy betegséget kiállani képes lesz, azért mégsem ; fogom annak a betegségnek anyagát beleoltani, azért mégis iparkodni fogok őt megóvni, ha hozzám közel áll, azoknak a bajoknak ui“g ke­letkezésétől is, amelyekből remélem, hogy ki fogna lábolni, lia azokba beleesnék. Mik azok a teljesen kézenfekvő, mindenki előtt nyilvánvaló symptomái a pénzügyi gyengü­lésnek, az összeroppanás kezdetének? Azokról szabadon beszélhetünk, mert hiszen azokat min­denki tudja, azok a közkézen forgó okmányok­ból és előterjesztésekből láthatók. Improductiv költségek nagy részének kölcsönök utján való fedezése. Méltóztassék megengedni, hogy egy futó képet vessek az utolsó esztendő hitelműveletére és e hitelek hovaforditására. 1910 óta az első kölcsön, amely contraháltatott, 560 millió korona volt. Ebből azonban leütök 215 milliót, amely az előbbi kormány által kibocsátott kincstári jegyek beváltására fordittatott, amelyet tehát nem lehet uj adósságnak tekinteni és ezen módon helyesbítve ez az első megszavazás 345 millióra száll le, mint uj kölcsönre. Ebből akkor csak 80,800.000 korona fordittatott beruházási czé- lokra, a többi pénztári készletek alapítására szolgált, ami a kölcsön egyik indító oka is volt. 1911-ben 158,800 000 K vétetett fel és ebből 28,750.000 K fordittatot tüzérségi anyag beszerzésére, tehát katonai czélokra. 1912-ben ismét 156,600.000 K kölcsönt vettek fel, és ebből 32,100.000 K fordittatott rendkívüli közös­ügyi . költségeknek, azaz hadügyi költségeknek fedezésére. 1913-ban 219 millió K kölcsön véte­tett fel ; ebből 32,900.000 K fordittatott rend­kívüli közösügyi költségek fedezésére. Az 1914. év első felében megint 32,300.000 K-t fordítot­tak kölcsönből rendkívüli hadügyi költségek fedezésére. Az 1914/1915. évre szóló magyar állami költségvetési törvényben pedig benne fog­laltatik a felhatalmazás a 400 millió koronás emissiora, és ott a rendkívüli katonai költsé­gekre, a közös hadsereg és a honvédség czél- jaira együttvéve — a honvédség számára is 6 mil­lió van felvéve beruházásokra — 72,360.000 K van felvéve. Ezçkbôl az emissiókból, amelyek megközelítik az 1.300,000.000 K-t, közel 200* millió, precise szólva: 198,400.000 K fordit­tatott katonai kiadások fedezésére. Es ebben még, úgy tudom, nincs benne annak a bizonyos 316,000.000 K-ás mozgósítási hitelnek a fedezése, hanem csak a költségvetésileg megszavazott rend­kívüli katonai hitelek foglaltatnak benne. Ennyit bevallottak, de hogy mi mindent fedeztek pénztári készletekből, arra nézve majd csak zárszámadási utón fogunk, ha ugyan fo-> gunk, teljes felvilágosítást nyerni. És minthogy a pénztári készleteknek fentartása és öregbí­tése szintén kölcsön utján történt, minthogy azok a pénztári készletek nem a rendes kezelés­nek plusából, hanem kölcsön utján álltak elő, tulajdonkép kölcsön utján fedeztetett az a része is a hadügyi költségvetésnek, mely névleg pénz­tári készletekből nyert ellátást. Ebben az utolsó költségvetésben azok a tételek, amelyek mint beruházások szerepelnek, még pedig azokban a ministeriumokban, amelyekre nézve plausibilis az, hogy tényleg beruházásokra fordittatnak, t. i. a pénzügyi, a földmivelésügyi és a keres­kedelemügyi ministeriumokban, 212,000.000 K-ra rúgnak ; ennyit tesz ki az, amit a 400 milliós

Next

/
Thumbnails
Contents