A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
V. ÜLÉS. kivétetett, és hogy ezt a vonalat a tartományi kormány saját hatáskörében fogja kiépíteni. Ez annyit jelent, hogy mi hozzájárulunk azokhoz a vasutakhoz, amelyek nem a mi érdekeinket, hanem fóképen az osztrák érdekeket szolgálják ; hogy van beleszólásunk azokba a tarifákba, amelyekre nézve alig van érdekeltségünk, ezt a vonalat azonban, amely kulcsa az igy teremtett helyzetben a magyar tengerpart fejlődésének és jövőjének, kivették a programmból. Természetesen a mi hozzájárulásunk összege nem éri meg azt az érdeket, amelyet Fiúménak tarifaképzési joga jelentene Bocsánatot kérek a talán erős megjegyzésért, (Halljuk!) de ily módon nem szabad gazdasági politikát csinálni a mi pénzünkön a mi kárunkra. Részemről ezen politikához hozzá nem járulhatok, mert nézetem szerint ez ránk nézve nagyon káros volna, és nem vállalom annak a helyzetnek az ódiumát, amelyben a magyar-horvát tengerpart elkeseredve fogja látni és sajnosán fogja érezni jogos érdekei ilyen feladását, amely esetleg azt a gazdasági életet is tönkre fogja tenni, amely ott annyi verejték és annyi áldozat árán megteremtetett. Az a nézetem, hogy ezen aggodalmakat Ígéretekkel és udvariassági nyilatkozatokkal nem lehet eloszlatni, (ügy van! Úgy van!) és Fiume város nevében, de azt hiszem, az egész ország érdekében kérem a t. országos bizottságot, hogy az általam felsorolt intézményes garantiákra vonatkozólag határozni méltóztassék és miután bízva remélem, hogy ebben a kérdésben a t. országos bizottság minden egyes tagja velem egyetért és ezen törekvésemben engem támogatni fog, bátorvagyok a t. országos bizottság elé a következő határozati javaslatot terjeszteni (Halljuk! Halljuk ! Olvassa) : »Utasittatik a közös pénzügyminis- ter ur, hogy a boszniai és herczegovinai'vasúti hálózat kiépítésére nézve a két ország kormányával újabb tárgyalásokat folytasson ; ezen vasúti programúiba a novi-bihácsi vonal kiépítését felvegye, és úgy a bihács—országhatári csatlakozás, valamint a bihács—növi vonalon a tarifaképzés iránt a két kormánynyal egyidejűleg megegyezést létesítsen.« (Elénk helyeslés.) Werner Gyula jegyző: Chorin Ferencz ! Chorin Ferencz : T. országos bizottság ! (Halljuk ! Halljuk !) Azon események, amelyeknek a Balkán-félsziget most színhelye, azon nagy államjogi átalakulás, amely a most folyó háborúnak valószínűleg következménye lesz, Magyarország figyelmét a boszniai administratióra, az ott folytatott politikára kettős mértékben hivja fel. (Halljuk !) Mert, t. országos bizottság, a monarchia nem azért foglalta el Boszniát és Herczegovinát, s nem azért tejesztette ki öFelsége uralkodói jogait ezen két tartományra, hogy ott a délszláv agitatió- nak újabb erőssége keletkezzék, hanem azért, hogy ezen, a Balkán államokkal határos országok elfoglalása által a monarchia az ott fejlődő eseményekre közvetlen befolyást gyakorolhasson. Ez mindig politikája volt és marad a monarchiának, amelyben azonban bizonyos délszláv körök s azoknak hangos képviselői semmiképen sem akarnak megnyugodni, különösen nem akarnak megnyugodni azon képviselők, akiknek ábrándja egy, a monarchia keretén belül létesítendő harmadik szláv államalakulás. Ezen körök már évek óta, különösen Bosznia annexiója óta, úgy tekintik ezt a két tartományt, mintha az övék volna, és eszközül használják fel pánszláv politikájuk támogatására és különösen Magyarország elleni gyűlöletüknek táplálására. (Úgy van!) Ezen törekvéssel szemben, amely nemcsak Magyarországnak, hanem az egész monarchiának consistentiaját fenyegeti, a leghatározottabban kell hangsúlyozni azt, hogy Bosznia és Hercze- govina addig is, mig közjogi helyzete nem rendez- tetik, a monarchia két államának condominiuma, amelyre Magyarországnak ép annyi joga van, mint Ausztriának. Az ottani politikának, az ottani gazdasági szervezetnek tehát nemcsak Ausztria érdekeit, hanem Magyarország érdekeit is kell szolgálnia (Úgy van!) és egész gazdasági, közigazgatási és politikai rendszerének bele kell illeszkednie a dualismus keretébe. (Úgy van!) Nagyon kérem a közös pénzügyminister urat, ki csak az imént vette át e két tartománynak a monarchia nevében való administratióját, hogy minden erejével hasson oda, hogy az ott évek óta Magyarország és a dualizmus ellen folyó szláv izgatásnak vége vettessék, mert páratlan volna a történetben, hogy egy ország, amelyet Magyar- ország vérével és pénzével felszabadított és virágzásra juttatott, Magyarország consistentiájának és államjogi helyzetének megingatására használtassák fel. Hogy ez a politika ott milyen gyümölcsöket teremtett, erre az igen t. előadó ur már ráutalt. Engedje meg a t. országos bizottság, hogy valamivel részletesebben folalkozzam az ottani szerb- ajku képviselők és virilisták e hó 16-iki gyűlésének határozatával (Halljuk ! Halljuk !). Nem akarok foglalkozni e határozat azon részével, mely a szerb nemzet hősiessége iránt bámulatát fejezi ki. De igenis, van ennek oly kifejezése és oly tétele, amely egyenesen és közvetlenül a monarchia külpolitikája, amely a monarchia érdekei ellen a leghatározottabban vét és amelyet szótlanul hagyni e delegatióban nem lehet. (Úgy van !) E határozat egyrészről elitéli Ausztriának és Magyarországnak az adriai kikötő kérdésében és az albán kérdésben tanúsított magatartását, hangoztatván, hogy ez Bosznia és Herczegovina szerb lakosságának minden rétegében a legnagyobb elkeseredést váltotta ki ; tiltakozik Albánia autonómiája ellen, amely autonómiát az osztrák-magyar politika a monarchiá- ban lakó szerb néptől megtagadja. E határozat oly időben hozatott, midőn monarchiánk két állama és Szerbia között, épen az albán kérdésben és az adriai kikötő kérdésében a legnagyobb feszültség all fenn, amelyet fokoz meg az° a páratlanul provokativ eljárás is, amelyet Szerbia monarchiánk iránt tanúsít. Ezen határozat (id
