A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XXII. ÜLÉS. 195 Hogy ebben a kérdési »en tisztán lássunk, nagyon röviden néhány adatot kívánok a t. országos bizottság szives figyelmébe ajánlani, melyeket az albizottságban már hosszasabban tárgyaltunk, mert lehetetlennek tartom, hogy ha már az ipar terén elenyésztettiik a differentiákat és mezőgazdasági téren szintén nincsen panaszunk, az építkezéseket illetőleg a mai állapot fen- maradhasson. Csak 1911. évtől kezdve kívánom a t. országos bizottság figyelmét felhívni bizonyos dolgokra, anélkül hogy a távolabbi múltra akarnék retlectálni. Az 1911-ik évi költségvetés szerint Ausztria és Magyarország között úgy oszlik meg a kiadás, hogy ebben az esztendőben Ausztriában el fog költetni 3,318.388 K, ezzel szemben Magyar- ország részesedése 335.000 K. a mi az összes építési költségeknek 10°o-a. Azon öt esztendőre, a mely praeliminálva volt a közös költségvetések megállapításánál, úgy áll a kérdés, hogy Magyarországra esik ez alatt az üt esztendő i alatt 2,845.207 K, Ausztriára pedig ugyanezen idő alatt 15,647.115 K és igy Magyarország j részesedése 18—19°/o. Én azt hiszem, hogy mi ebben nem nyugod- : hatunk meg. (Helyeslés.) Nem nyugodhatunk meg nemcsak azért, mert ezzel a quota szerinti részesedést nem érjük el, de nem nyugodhatunk meg és különösebben azért sem, mert ezek az [ építkezések, a melyek a hadikincstár által telje- sittetnek, az épitkezés befejezése után mindenkor az illető állam tulajdonába mennek át, azzal a telekkönyvi feljegyzéssel, hogy állandóan ■ a hadügyi kormányzat által fognak használtatni. Azt tehát, hogy Ausztriának mi quotán felüli I hozzájárulásunkkal évtizedeken át állandóan tel- ! jesitsük az építéseket, a melyek későbben az I osztrák államnak lesznek tulajdonai, azt tőlünk I senki joggal nem követelheti, annál kevésbbé, mert hiszen Magyarországon speciell a kaszár- ' nyák, kórházak és iskolák nagy részét csaknem ki- ! zárólag az állam, a városok és a községek építik. (Igaz! Úgy van!) Tehát a most tárgyalt építkezésektől elte- i kintve, reánk még más terhek is hárulnak [ mert hiszen a kaszárnyaépitések teherként ma- ! radnak fenn -, a térösszegek, a melyeket a ; hadügyi kormányzat ezek használata fejében fizet, nem érik el azokat az annuitásokat, a I melyeket az illető városok és községeknek kell j fizetni. En tehát abból indulva ki és abban a meggyőződésben, hogy a hadügyministerium és j a hadügyi vezetőség, a mely velünk szemben I az ipari szállítások és utóbbi időben a tengerészet terén oly culans és előzékeny magavise- , letet tanúsított, most ezen a téren is részesíteni fog bennünket szives jóindulatában, mondom, ezen meggyőződésben kérem ő nagyméltó- ságát, a hadügyi kormányzat vezetőjét, hogy az 1911-ik esztendő utáni uj építkezésekre vonatkozólag — mert a magam részéről az L911. évi tételeket megszavazom — legyenek azok bármilyen jellegűek is, szolgáljanak védelmi szempontokat, avagy vonatkozzanak iskolák és kaszárnyák építkezésére, azt a quota-aránvt, a mely minket jogosan megillet, a jövőben. 1912-től kezdve szíveskedjék feltétlenül betartani. <Élénk helyeslés. ) Egyúttal ugyanezzel a kéréssel járulok ami igen t. kormányelnöktinkhöz is, hogy ebben a kérdésben a jövő delegatiót megelőzőleg szíveskedjék a hadügyministeriummal érintkezésbe lépni és biztosítani azt, hogy az 1904-ik és az 1906-ik évekre megállapított quotaarány Magyarországra nézve ezen a téren is minden körülmények között betartassék. (Élénk helyeslés.) A magam részéről a hadügyi költségvetést és az előadói javaslatot — kiemelve az előadói javaslat tizedik határozati pontjának fontosságát — elfogadom. (Élénk helyeslés.) • Werner Gyula jegyző: Mezőssy Béla! Mezössy Béla: T. országos bizottság! Az albizottságban mondottakat ismételhetem csak itt is. Teljesen osztom előttem szólott tisztelt bizottsági tagtársamnak azt a nézetét, hogy tényleg méltánytalanság az építkezések felosztása. A jelenlegi helyzet annál is inkább káros reánk nézve, mert nemcsak a múlt öt éves cziklusban, hanem visszamenőleg hosszú évtizedeken át az építkezéseknél mi sehol sem értük el még csak a 10° Vos részesedési arányt sem, holott számszerűleg még a legrosszabb időben is 26°/0-ot kellett volna elérnünk. A mennyiben tehát a tisztelt többség ezen kérdéssel kapcsolatban a jövő delegationális tárgyalások során actiót indítana és a mennyiben a kormány azt az eszmét, a melyet előttem szólott tisztelt bizottsági tagtársam kifejtett, felkarolja, természetes dolog, hogy mint par excellence magyar érdeket mi is a legmelegebben fogjuk pártolni. Előttem szólott t. bizottsági tagtársam beszédének egyéb részeire, különösen arra, a mely a nemzeti munkapártnak u. n. 9-es bizottsági programrajára vonatkozik, beszédem folyamán fogom megtenni észrevételeimet. Kerülni óhajtván különben azt. hogy ismétlésekkel túlságosan igénybe vegyem a t. országos bizottság szives figyelmét, nem fogok kiterjeszkedni mindazon kétségtelenül nagyon érdekes és találó adatokra sem. a melyeket itt a tegnapi nap folyamán Sághy Gyula és Bakonyi Samu t barátaim előadni szívesek voltak. Részemről teljesen osztozom Bakonyi Samu t. barátom azon nézetében, hogy az uj véderő- reform. a melyre vonatkozólag a t. had ügy- minister ur nyilatkozni kegyes volt, sociahs szempontból kétségtelenül jelentékeny újításokat és előhalad ást jelent. Azonban azt teszem hozza t. barátom nézetéhez, hogy ezek az újítások felfogásom szerint elsősorban nem annyira a mi 'kívánságunknak a visszatükrözését mint inkább a különböző osztrák termelési agak által évek hosszú során át hangoztatott kívánságok 25*
