A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

196 XXII. ÜLÉS. megvalósítását képezik, a melyek az osztrák delegatióban több relosutio formájában is ki­fejezést nyertek. Természetes, hogy a magam részéről ezen újításokat már csak socialis szempontból is kész­séggel honorálom, de nem találom azokat olyan természetiteknek, hogy ezek quasi tehertételt képezhetnének a mi aspiratióink kielégítését illetőleg, mert abban teljesen igazan van Bakonyi Samu t. barátomnak, hogy a véderőreform eddig nyilvánosságra jutott körvonalai semmiféle tám­pontot sem nyújtanak arra nézve, hogy azok az úgynevezett nemzeti aspiratiók, a melyeket mi már évek hosszú sora óta táplálunk, csak egy hajszálnyival is, csak egy tapodtat is közeledné­nek a megvalósulás útja felé. Hegedűs Lóránt t. barátom fejtegetéseire csak nagyon röviden akarok kitérni. O azon tiz határozati javaslat közül, a melyek itt a t, plenáris ülés előtt fekszenek, különösen kettőre helyez súlyt. Az egyik a hiteltúllépések kérdésére vonatkozik, és ezt a határozati javas­latot ő úgy fogta fel, hogy ennek kötőereje quasi egy soványitó kúra lesz a közös hadügy - ministerium részére. Ezt a kifejezést méltózta- tott használni. Én azonban azt hiszem, hogy ha az valakire nézve soványitó kúra lesz, akkor sokkal inkább lesz az a magyar nemzetre nézve, a melynek áldozatkészsége ezen a réven kettős formában fog igénybe vétetni. Mert én azt hiszem, hogy most a budget megduzzad azon a czimen, hogy a jövőben nem lesznek hiteltúl­lépések. és midőn majd a zárszámadásokra kerül a sor, a megduzzadt budget daczára is a hitel­túllépések terén körülbelül ott leszünk, a hol voltunk. T. barátomnak másik megjegyzése arra a határozati javaslatra vonatkozik, a melyre szin­tén nagy súlyt helyez s a mely oly értelmű uta­sítást tartalmaz a hadügyininister részére, hogy a jövőben személyzetszaporitás, status- és fize- tésrendezések a költségvetésben ne legyenek. Arra emlékeztetem t. barátomat, hogy ugvan- ilyen határozati javaslatot hozott be két igen kiváló pénzügyi szaktekintély, a kiknek, sajnos, már egyike sincs az élők sorában : az. egyik épen t. barátomnak édesatyja volt, a másik Re­ményi Ambrus. Az a határozati javaslat a statusrendezések korlátozását., a rizetésfeleinelé- seket és a személyzetszaporitásokat a pénzügvi b zottság hatáskörébe vélte utalandónak. Hogy mi volt az eredmény, arra nézve koronatanú­ként idézem magát Hegedűs Lórántot, a ki most a képviselőház előtt fekvő pénzügyi bi­zottsági jelentésben szomorúan konstatálta, a mint én is szomorúan konstatálom, liogv ezen Xeménvi- es Hegedűs-féle határozati javaslatok óta az állami alkalmazottak száma Magvaror- szágon körülbelül pár százezerrel emelkedett. Aos, t. országos bizottság, hozhatunk mi bármiféle határozati javaslatot, lia egyszer a had­ügyi vezetőség érezni fogja annak szükségét, akár egyéni, akár tárgyi okokból, hogy bizonyos statusok másképen rendeztessenek, a fizetési kü­lönbözetek közt levő igazságtalanságok kiegyen- littessenek. akkor ezek a határozati javaslatok továbbra is papíron fognak maradni, és e téren is a költségemelkedések, ha nem is oly rohamo­san. mint a múltban, de továbbra is fokozatosan jelentkezni fognak. Én, ha megtakarításokat képzelek el a hadügyi szervezet körében, annak csak nagyon kis részét merem a személyi kiadá­sok terhére számítani. Azt hiszem, abban téved Bakonyi Samu t. barátom, a mikor a porosz hadügyi költség- vetés terén elért mintegy 27—30 millió márka megtakarítást tisztán és kizárólag a személyi kiadások terhére akarja Írni. Én másképen fogom fel ezeket a megtakarításokat. Az elért megtakarítási tételek a német hadügyi budget- ben sajátszerüen azóta jelentkeznek, a mióta Németországban néhány évvel ezelőtt a hires »Firma Tippelskirch« eset előfordult. A t. bi­zottsági tagok talán méltóztatnak még emlé­kezni erre, épen azért csak nagyon röviden fogok rá czélozni. Az eset az volt, hogy ennek a Tippelskirchen firmának egy igen jó, meg­bízható stiller compagnonja volt, egy nagyon magas állásban levő ur. a ki élvezte a legfel­sőbb körök támogatását és kegyét, és a mikor aztán az a körülmény kiderült, hogy ő egy hadseregbeli szállító firmának stiller eompag- nonja, és e kérdéssel a porosz képviselőházban kezdtek részletesen és körülményesebben foglal­kozni, akkor kisült, hogy a jó összeköttetések­kel rendelkező firma a normál-árakon felül, j 18-tól fölfelé 35° o-ig menő túlfizetésekkel is liferált a német hadügyi kincstárnak. (Mozgás.) Nem ismerem absolute a mi ministeriu- munk és hadügyi vezetőségünknek belső ügy­kezelési rendszerét. Meg vagyok győződve arról, hogy a hadügyininister és azok a szakközegek, | a kik az ő oldalán mint tanácsadók állanak, \ semmi egyebet nem néznek, mint tisztán és ki­zárólag az államkincstár érdekeit, és annak örülnek, ha csak egy fillért is megtakaríthat­nak a két államkasszának. De azt hiszem, hogy ha nálunk is a legkönyörtelenebb, legszigorúbb nyilvánossággal, a nyilvános árlejtéseknek egé­szen ad absurdum vitelével operálnának és azzal, hogy mindenféle befolyás, jöjjön az akár kép­viselői, akár nem képviselői, vagy bármiféle . körből, mely az ily téren érvényesülni akar. a legridegebb visszautasításra találna; ha nem tűrné a hadügyi vezetőség azt. hogy érvényesül­jenek egyes, monopóliumot élvező gyárak, aztán a cartel leple alatt szabadon működő részvény­társaságok. a melyek actiáinak horribilis emel- j kedését épen a közelmúltban volt alkalmunk látni ; hogy ha ezeknek iggzán az állam pénz­ügyi erőforrásainak elsorvasztását czélzó titkos . és nem titkos törekvéseknek a megfelelő eszkö­zökkel egy szer smindenkorra végét szakítaná, akkor igenis hiszem, hogy nálunk is, a mi

Next

/
Thumbnails
Contents