A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
Kózösngyek láiMjyalásíir;> kikiildoll országos hi/olls.n). XXII. ÜLÉS Budapesten, 1911. márczius hó 2-án. csütörtökön, Zichy Ágost gr., utóbb Láng Lajos elnöklete alatt. Tárgyai : A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A hadügyi albizottság jelentésének általánosságban való tárgyalása. — Napirend. A közös ministeriumok részéről jelen vannak: Aehrenthal Alajos gróf, Schönaich Ferenc: báró és fíurián István báró ministerek, dr Tallián Dénes báró udvari és ministeri tanácsos, Szápárg Tibor gróf osztálytanácsos, Hoffmann Hugó altábornagy, osztályfőnök, Lucich Károly corvette-kapitány, dr. Szalay László udvari és ministeri tanácsos és dr. Thallóczy Lajos osztályfőnök. *-1 magyar kormány részéről jelen vannak: Khuen-Héderváry Károly gróf, Lukács László és Hazai Samu ministerek. (Az idés délután ő óra 10 per ez kor kezdődik.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Molnár Viktor, a szólni kívánókat jegyzi Werner Gyula jegyző ur. Fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Werner Gyula jegyző (olvassa az 1911. éri márczius hó 1-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Észrevétel nem lévén, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Következik a hadügyi albizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása. Ki következik? Werner Gyula jegyző : Tallián Béla : Tallián Béla: Lehető röviden kívánok felszólalni és rsak rövid időre óhajtom igénybevenni a t. országos bizottság idejét, abból indulva ki, hogy miután az albizottságban ezek a kérdések teljes mértékben letárgyaltattak és ott minden részlethez bőven hozzászólhattunk, helyesnek tartom, hogy magában a plenumban ezen kérdésekhez lehető röviden szóljunk hozzá. (Helyeslés.) Mielőtt azonban fejtegetéseimre rátérnék, legyen megengedve, hogy elsősorban igen t. barátomnak. Bakonyi Samunak, tegnapi beszédére tehessek néhány rövid megjegyzést. Szívesen hallgattam tegnap is, mint mindenkor, objectiv fejtegetéseit, azonban azoknak egyes részeivel nem azonosíthatom teljesen magamat. Igen t. collegám azt a kívánságot fejezte ki, hogy a nemzeti szellem ápolását és a nemzeti kérdéseknek a hadseregbe való bevitelét, a maga részéről, szükségesnek és helyesnek tartja .(Halljuk! Halljuk !) F.n azt hiszem, hogy ennél veszedelmesebb tételt felállítani a hadsereg egységére és harcképességére vonatkozólag alig lehetne, mint a milyent ő állított fel, mert ha a mi részünkről, a nemzeti kérdésnek és a nemzeti szellemnek bevitele a közös hadseregbe kívántatik, teljes joggal fognák azt a kettős monarchia többi népei is kívánni. Már pedig a hadsereg harcz- képességére nézve veszedelmesebb dolgot, mint az egység megbontását alig tudok képzelni. (Helyeslés.) A másik dolog a kilenezes bizottság programújára vonatkozik, a melyről igen t. tagtársam azt mondotta, hogy az illetékes helyeken és illetékes körökben ellenzéssel találkozott. Azt hiszem, t. tagtársam tévedésben van ezen kérdésre nézve, mert tudtommal a közösen megállapított kilenezes bizottsági programra nemcsak ellenzésre nem talált, hanem ellenkezőleg, az. helyesen és jól felfogott érdekekből, sim- pathiát keltett mindenhol. Ennek következtében az. hogy a kilenezes bizottság programúja nem hajtatott végre, nézetem szerint tisztán csak a politikai viszonyok
