A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XIX. ÜLÉS.

12.'»

Ausztria nem tart lépést a katonai terhek tekintetében más államok teherviselésével és az általunk hozott áldozatok nem méltók azon anyagi erőhöz és nem felelnek meg annak az anyagi erőnek, a melylyel az ország rendelkezik.

Én ezt a felfogást nem tartom jogosultnak, különösen nem tartom egészen szerencsésnek a katonai szakfolyóiratokban a katonai körök részéről folytonosan kifejezett bizonyos fokú méltatlankodást, sőt talán bizonyos mértékű izgatást sem, mert ők hamis térre lépnek, midőn azt hiszik, hogy a civilis élet egész más elbánásban részesül s hogy Magyarországon a katonai szervezet nem nyeri el azt a kielégítést, a mely azt megilletné és ezáltal bizonyos elégületlenség vagy elkeseredés fogja el a kedélyeket és lelkeket.

A kérdéseknek ezen tenorban való tárgyalását én egyáltalán nem tartom szerencsésnek, s azt hiszem, hozzá kellene fűznie mindenkinek, a ki ezzel a kérdéssel foglalkozik, hogy Magyar- országnak és Ausztriának, de leginkább Magyar- országnak gazdasági viszonyai, de erőforrásai is egészen eltérők más nyugati államoknak gazdasági viszonyaitól. Ha tehát valaki igazságos mértéket akar alkalmazni, akkor ezen két szempontot egyaránt kell ügy elemije vennie, tudniillik, hogy Magyarország csak teherviselőképességének fokához mérten, csakis anyagi erőihez mérten hozhat áldozatokat.

Már pedig azt a különbséget, a mely a művelt nyugati államok és Magyarország gazdasági helyzete közt van, ha tagadnék is, hiába tennők, mert ezzel ezt a különbséget nem szüntetjük meg, mert a dolog úgy áll, hogy a mi anyagi fejlődésünk és a nyugati államok anyagi fejlődése között óriási, rendkívüli különbség van, sajnos, a mi hátrányunkra.

De ha már ebben az eszmekörben mozgok, rendkívül sajnálom, hogy olyan kiváló helyről, mint a minő a haditengerészet vezetősége, nem a valódi számokkal és a valódi tényekkel jönnek az országos bizottság elé is, és igy azt hiszem, hogy a szakközönség elé sem jönnek azokkal. Azért sajnálatraiuéltó ez, mert bizonyára egy jóhiszemű tévedés, vagyis azok, a kik ezeket a számokat a hadvezetőség kezébe és rendelkezésére adják, ez által egészen önkénytelenül is rossz eszközüket bocsátanak rendelkezésére, a melyek könnyen megczáfolbatók, s a melyek álláspontjuknak gyengítését fogják maguk után vonni.

így pl. az exposéban Ausztria és Magyar- ország katonai terhei 1910-re 420 millió koronával vannak feltüntetve, és ezen számadatokból van azután a többi államokhoz való arányosítás megállapítva. Most ilyen könnyen rectifikálható esetről van szó, a mennyiben kimutatható, hogy ez annyira eltér a valódi számoktól és állásponttól, a mint ez az exposéban tapasztalható. Az exposé ugyan az 1910. évről

, de 1910-ről a számokat.

sem adja egész hűséggel eze

szó, két

De vegyük az előttünk fekvő 1911-ik évi költségvetést. Ebben, levonva a saját bevételeket, a hadseregi és hajóhadi szükségletek ösz- szesen nem 420 milliót, hanem 427,780.000 koronát tesznek ki; ehhez jönnek azután a külön rendkívüli hitelekben felvett összegek, a melyek a fejlesztési hitelek, a húsz milliónyi tétel, továbbá a rendkívüli tüzérségi tétel : a négy milliónyi tétel, azután a hajóhad kialakításának tétele : az 55 milliós tétel ; ha ezekhez liozzáveszszük a boszniai katonai szükségleteket, ezek összesen 91,704.000 koronát repraesentálnak.

A rendes és a rendkívüli költségeket 427+91 milliót véve tehát, összesen 519 millió hadügyi költséget lehet Magyarország és Ausztria terhére megállapítani. De ez sem meriti ki és adja egészen azokat a számokat, a melyek az egész költséget feltüntetik ; hiszen itt van még az a tétel, a mely normális, évről-évre ismétlődő költségeket állapit meg a Landwehr részére — az 1909-ik évi adatok vannak nálam — 87,304.000 korona és a honvédelmi tárcza részére megállapított 60,654.000 korona. Ennek következtében az összes hadügyi költségek Ausztria és Magyar- ország részére 667,449.000 koronát tesznek lei, vagyis az exposéban kimutatott összes hadügyi költségekkel szemben több mint 60° Vos többlet van, tehát ennyiben téves számadat szolgál az összehasonlítás alapjául.

Ennélfogva, habár ismétlem, hogy az államok hadseregi terheinek összehasonlítása csak anyagi erőiknek egyidejüleges comparealásával lehetséges, ezenfelül nem helyes, hogyha nem megfelelő számadatokból indulunk ki, miután ebből következnek azután azok a combinatiók a hadügyi szakfolyóiratokban és szakkörökben megnyilvánuló bizonyos megjegyzések és elkeseredések, a melyek egyáltalában nem szolgálják azt a jó ügyet és azt a megnyugvást, a melyre ebben az irányban törekednünk kell.

Én a delegatiónak elmúlt ülésein voltam bátor ezt az összehasonlítást megtenni. Nem akarok ezúttal erre kiterjeszkedni és a többi számadatokat is ebben a tekintetben kritika alá vonni, de az én tapasztalataim és számításaim engem arról győztek meg, hogy mi, kivéve Francziaországot és Angliát, az áldozatok terén már most is ugyanazon aranyokban állunk összes kiadásainkkal, mint a többi államok, sőt Olaszországot felülhaladjuk és Németországot, hogvha veszszük az összes hadiig} i kiadásokat, nemcsak a közös kiadásokat, határozottan szintén felülhaladjuk. Egyedül Francziaország és Anglia az. a mely nagyobb számarányu rclatiókban szerepel a katonai terhek viselésénél, mint Ausztria és Magyarország.

Ezeket voltam bátor csak úgy általánosságban megjegyezni. Ezen tehertételeket ne ki- esinveljük tehát le, és épen a hadvezetoségnél, úgy a tengerészeti, mint a szárazföldi hadvezeto-