A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XIX. ÜLÉS. 12.'» Ausztria nem tart lépést a katonai terhek tekin­tetében más államok teherviselésével és az álta­lunk hozott áldozatok nem méltók azon anyagi erőhöz és nem felelnek meg annak az anyagi erőnek, a melylyel az ország rendelkezik. Én ezt a felfogást nem tartom jogosult­nak, különösen nem tartom egészen szerencsés­nek a katonai szakfolyóiratokban a katonai körök részéről folytonosan kifejezett bizonyos fokú méltatlankodást, sőt talán bizonyos mér­tékű izgatást sem, mert ők hamis térre lépnek, midőn azt hiszik, hogy a civilis élet egész más elbánásban részesül s hogy Magyarországon a katonai szervezet nem nyeri el azt a kielégí­tést, a mely azt megilletné és ezáltal bizonyos elégületlenség vagy elkeseredés fogja el a kedé­lyeket és lelkeket. A kérdéseknek ezen tenorban való tárgya­lását én egyáltalán nem tartom szerencsésnek, s azt hiszem, hozzá kellene fűznie mindenkinek, a ki ezzel a kérdéssel foglalkozik, hogy Magyar- országnak és Ausztriának, de leginkább Magyar- országnak gazdasági viszonyai, de erőforrásai is egészen eltérők más nyugati államoknak gazdasági viszonyaitól. Ha tehát valaki igaz­ságos mértéket akar alkalmazni, akkor ezen két szempontot egyaránt kell ügy elemije vennie, tudniillik, hogy Magyarország csak teherviselő­képességének fokához mérten, csakis anyagi erőihez mérten hozhat áldozatokat. Már pedig azt a különbséget, a mely a művelt nyugati államok és Magyarország gaz­dasági helyzete közt van, ha tagadnék is, hiába tennők, mert ezzel ezt a különbséget nem szün­tetjük meg, mert a dolog úgy áll, hogy a mi anyagi fejlődésünk és a nyugati államok anyagi fejlődése között óriási, rendkívüli különbség van, sajnos, a mi hátrányunkra. De ha már ebben az eszmekörben mozgok, rendkívül sajnálom, hogy olyan kiváló helyről, mint a minő a haditengerészet vezetősége, nem a valódi számokkal és a valódi tényekkel jön­nek az országos bizottság elé is, és igy azt hi­szem, hogy a szakközönség elé sem jönnek azok­kal. Azért sajnálatraiuéltó ez, mert bizonyára egy jóhiszemű tévedés, vagyis azok, a kik ezeket a számokat a hadvezetőség kezébe és rendelke­zésére adják, ez által egészen önkénytelenül is rossz eszközüket bocsátanak rendelkezésére, a melyek könnyen megczáfolbatók, s a melyek álláspontjuknak gyengítését fogják maguk után vonni. így pl. az exposéban Ausztria és Magyar- ország katonai terhei 1910-re 420 millió koro­nával vannak feltüntetve, és ezen számadatok­ból van azután a többi államokhoz való ará­nyosítás megállapítva. Most ilyen könnyen rectifikálható esetről van szó, a mennyiben ki­mutatható, hogy ez annyira eltér a valódi szá­moktól és állásponttól, a mint ez az exposéban tapasztalható. Az exposé ugyan az 1910. évről , de 1910-ről a számokat. sem adja egész hűséggel eze szó, két De vegyük az előttünk fekvő 1911-ik évi költségvetést. Ebben, levonva a saját bevétele­ket, a hadseregi és hajóhadi szükségletek ösz- szesen nem 420 milliót, hanem 427,780.000 koronát tesznek ki; ehhez jönnek azután a külön rendkívüli hitelekben felvett összegek, a melyek a fejlesztési hitelek, a húsz milliónyi tétel, továbbá a rendkívüli tüzérségi tétel : a négy milliónyi tétel, azután a hajóhad kialakí­tásának tétele : az 55 milliós tétel ; ha ezekhez liozzáveszszük a boszniai katonai szükségleteket, ezek összesen 91,704.000 koronát repraesentálnak. A rendes és a rendkívüli költségeket 427+91 milliót véve tehát, összesen 519 millió hadügyi költséget lehet Magyarország és Ausztria terhére megállapítani. De ez sem meriti ki és adja egé­szen azokat a számokat, a melyek az egész költ­séget feltüntetik ; hiszen itt van még az a tétel, a mely normális, évről-évre ismétlődő költsége­ket állapit meg a Landwehr részére — az 1909-ik évi adatok vannak nálam — 87,304.000 korona és a honvédelmi tárcza részére megállapított 60,654.000 korona. Ennek következtében az összes hadügyi költségek Ausztria és Magyar- ország részére 667,449.000 koronát tesznek lei, vagyis az exposéban kimutatott összes hadügyi költségekkel szemben több mint 60° Vos többlet van, tehát ennyiben téves számadat szolgál az összehasonlítás alapjául. Ennélfogva, habár ismétlem, hogy az álla­mok hadseregi terheinek összehasonlítása csak anyagi erőiknek egyidejüleges comparealásával lehetséges, ezenfelül nem helyes, hogyha nem megfelelő számadatokból indulunk ki, miután ebből következnek azután azok a combinatiók a hadügyi szakfolyóiratokban és szakkörökben megnyilvánuló bizonyos megjegyzések és elkese­redések, a melyek egyáltalában nem szolgálják azt a jó ügyet és azt a megnyugvást, a melyre ebben az irányban törekednünk kell. Én a delegatiónak elmúlt ülésein voltam bátor ezt az összehasonlítást megtenni. Nem akarok ezúttal erre kiterjeszkedni és a többi számadatokat is ebben a tekintetben kritika alá vonni, de az én tapasztalataim és számí­tásaim engem arról győztek meg, hogy mi, ki­véve Francziaországot és Angliát, az áldozatok terén már most is ugyanazon aranyokban állunk összes kiadásainkkal, mint a többi államok, sőt Olaszországot felülhaladjuk és Németországot, hogvha veszszük az összes hadiig} i kiadásokat, nemcsak a közös kiadásokat, határozottan szintén felülhaladjuk. Egyedül Francziaország és Anglia az. a mely nagyobb számarányu rclatiókban szerepel a katonai terhek viselésénél, mint Ausztria és Magyarország. Ezeket voltam bátor csak úgy általánosság­ban megjegyezni. Ezen tehertételeket ne ki- esinveljük tehát le, és épen a hadvezetoségnél, úgy a tengerészeti, mint a szárazföldi hadvezeto-

Next

/
Thumbnails
Contents