A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
126 XIX. ÜLÉS. ségnél vizsgálják a valódi számokat és tehertételeket és ne restringálják iizokat kizárólag a közös hadügyi költségekre ; vegyék figyelembe az országnak más téren felmerülő hadügyi terheit is, összegezzék ezeket, és igy állapítsák meg azokat az áldozatokat, a melyeket az egyes országok és nemzetek hoznak. (Helyeslések.) Itt még,‘t. országos bizottság, rá kell térnem a Lukács László t. pénzügyminister ur által felhozott számtételekrc, a melyeket nem akarok corrigálás tárgyává tenni, miután azok az ő összeállításában, azt hiszem, fedik a tényeket, és a mint ő mondta, úgy a tengerészeinél, mint a hadseregben a legközelebbi öt évben való befektetések 757,700.000 koronát tesznek ki. Úgy gondolom azonban, hogy ő kizárólag csak a befektetésekben való emelkedéseket vette fel, és nem azokat, a melyek az üzem- szolgálatból önkéntelenül fognak fejlődni. Tudjuk, hogy a két Dreadnought ez év folyamán vízre bocsáttatik, ennek következtében azután a legközelebbi időben a legénységgel való ellátás terén, továbbá felszerelési és más üzemi költségek is lesznek. A történt befektetés folytán tehát évről-évre magának az üzemnek ellátási költsége is emelkedni fog. A pénzügyminister ur ezekre vonatkozólag nem tett számítást, és azt hiszem, hogy az általa itt kerek számban 757 millióban megállapított összeg nem fogja fedni egészen az összes szükségleteket, a melyekkel az ország itt szemben áll, és azt hiszem, az egész helyzet képének reális beállítása szempontjából igen helyes lett volna és lenne, ha évről-évre az üzemszolgáltatások költségeit is, a melyek e befektetések következtében előállanak, világosan az ország elé állítanák, hogy lássák, hogy különösen a tengerészet terén az ily óriási újítások egészben mily anyagi áldozatokat rónak az országra. A pénzügyminister ur még egy körülményt felejtett ki pénzügyi számításaiból és ez a következő öt évnek újabb megterhelése. Az ellenzék részéről itt t. képviselőtársaim közül többen rámutattak, hogy nem helyes az a merev elzárkózás, a melyet az előadó ur is képvisel, hogy mi az öt évre tervezett befektetésekkel számoljunk, hogy azokhoz megadjuk hozzájárulásunkat, s ezenkívül ne kötelezzük magunkat semmire, azután fog következni, a mi következik — ezzel az állásponttal ebben a bizottságban nem igen lehet számolni, mint egy fix ténynyel. Nem lehet számolni először is a múltakat tekintve. Hiszen tudjuk, hogy a múlt delegatio előtt folyt le az az igazán gyermekes, ha szabad mondanom, komikus eljárás és tény, hogy mi tiltakoztunk mindenképen a két nagy hajó megrendelése ellen, a mely megrendelés nem állott összefüggésben a mi kormányunk tényével, és most belenyugszunk és tényként áll előttünk, hogy a Stabilimento megcsinálta a két Dreadnought-ot, és most egyszerűen átveszsziik es kifizetjük. Tudjuk, hogy abba az eseménybe semmiféle beleszólásunk nem volt, ez nem volt a kormányoknak sem a ténye, a delegatiónak pedig eo ipso nem volt ténye, és a fait accomplik. a befejezett tények most ily döntő sulylyal bírnak. Ennek következtében itt is, a mikor látjuk, hogy megindult a tengerészeti vezetőség egy nagyobb actio létrehozásában és kijelenti, hogy ez csak egy lépés, egy részlet és a másik része is következik három-négy év múlva, mert a teljes egész csak 10 éven belül fog ezen és ezen keretekben előállittatni : akkor nem szabad azt mondanunk, hogy kizárjuk a lehetőségek sorából, ellenkezőleg, ha azok nem helyesek, magukkal a tényekkel kell szembeszállni és már most kell combinatióba venni, hogy a további kiépítésben bizonyos határokat szabjunk meg. Hogy milyen összegeket repraesentálnak azok, azt t. barátom Bakonyi Samu tegnapelőtti beszédében kimutatta. Én nem akarok a részletekre kiterjeszkedni, de a mint most 312 millióban szabta meg az admiralitás a szükséges befektetéseket, ép úgy világosan megmondja az exposéban, hogy ugyanazon mennyiségek, ugyanazon harczászati egységek, sőt talán bizonyos mértékben még több fog belőlük szükségeltetni a complett flotta-programm keresztülvitelére. Nem akarom untatni a t. országos bizottságot, de a mint t. barátom is felemlítette, követelnek még három uj Dreadnoughtot, három uj czirkálót, hat uj torpedo-jármüvet, 24 torpedo- naszádot, egy torpedo-tárhajót, két aknavetőt, két szénhordó hajót, két mentő-hajót, hat monitort és öt őrjáró-naszádot. A mostani berendezkedések 312 milliót igényeltek csak a beszerzési számlán, tehát ugyanazon összegeket fogják ezek is igényelni a szolgálati számlán, a szolgálati üzemben pedig még horribilisebben fogják ezek emelni és dagasztani budgetünk kereteit, úgy hogy mindezekkel számolva, meg kell mondanunk, ha helyesen akarunk mérlegelni, hogy helyeseljük-e a tengeri haderő ilyen arányú fejlesztését, melynek programmját elénk terjesztették, vagy pedig azt mondjuk-e, hogy tartózkodjunk tőle, ne menjünk belé, restrin- gáljuk de mindenesetre tiszta és világos képet kell az ország elé tárnunk. (Helyeslések.) Ezért nem tartjuk mi helyesnek, hogy mi csupán egy költségvetési tétel kapcsán döntsünk ezen kérdés felett, és ezért ragaszkodtunk az ellenzék részéről ahhoz, hogy ezt egy flotta- törvényben, annak indokolásában, szerves egészében kellene a törvényhozás elé hozni. Hiszen más államok sem visznek ilyen újításokat máshová. mint saját törvényhozásuk elé; hát azért, mert mi két állam vagyunk. Ausztria és Magyar- ország. szabad nekünk itt más factort illetékesnek tekintenünk, mint a törvényhozást? Hiszen itt nem lehet azt mondani, hogy ez egyszerűen egy újabb harczászati eszközzel való ellátása a tengerészeinek, mint pl a tüzérségnek újabb
