A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
a 270 és egynéhány millió korona, a mely ebből a programúiból reánk esik, fedezve lesz. Azt hiszem, ezek alapján bátran állíthatom, hogy a midőn a kormány az előzetes megbeszélések és tárgyalások során megállapodott a közös minister urakkal ezen programul elfogadásában, számolt az ország teherviselési képességével ; és én ennek alapján bátran állíthattam egyik ny latkozatomban, hogy az a kötelezettség, a melyet a kormány ezen megállapodásokban magára vállalt, semmiesetre sem haladja meg az ország teherviselési képességét. Ezekkel szemben legyen szabad megjegyeznem, t. országos bizottság, hogy nem látom jogosultnak, ka az előttem felszólalt igen t. bizottsági tag ur azt mondja, bogy itt az ország teljesen kizsaroltatik, vagy nem tudom micsoda jogosulatlan terhekkel illettetik. hogy mindent feláldozunk a hadseregnek, a véderő fejlesztésének. Mert hiszen egyrészről közismereti! dolog az, hogy az 1911. évi költségvetésben a beligazga- tási szükségletek fedezésére 116 millióval nagyobb összeget állítottunk be, mint a megelőző évben, másrészről közismeretü dolog az, hogy ezeket a szükségleteket fedezni képesek vagyunk minden adóemelés vagy rendkívüli eszközök igénybevétele nélkül, s igy az az állítás, hogy ezen programm elfogadása az országra vagy elviselhetetlen terheket róna, vagy pedig e miatt az ország népére uj adók kivetése által uj terheket kellene raknunk, a tények által nincs fedve. Ezeket tartottam szükségesnek ez alkalommal megjegyezni. (Elénk helyeslés.) Elnök : Issekutz Győző képviselő ur személyes kérdésben kér szót. Issekutz Győző : T. országos bizottság ! A tengerészeti albizottság jelentésének tárgyalása során a flotta-törvény megalkotására vonatkozó kérdésben Batthyány Tivadar gróf bizottsági tagtársamnak az előadó ur beszédével szemben tett ellenvetései elmondásakor bátor voltam egy szerény közbeszólással élni, a mely közbeszólással szemben t. bizottsági tagtársam csodálkozásának adott kifejezést a felett, hogy én, a ki közjoggal foglalkozom, képes vagyok az előadó álláspontjára helyezkedni és képes vagyok vele és az 1867 : XII t.-cz. 13. §-val szemben állást foglalni. Megszoktam már azt, hogy közjogi magán- tudósok, sőt a közjogi tudásukat nagyon értékesített politikusok részéről is megtámadtatá- soknak vagyok kitéve akkor, a mikor olyan közjogi fejtegetésekkel élek, a melyeket azért tudok, mert tanultam. Majd a politikai felelőség kérdésében egy pár t. barátommal le fogok annak idején, a mikor nem személyes kérdésről lesz szó, számolni. Most az 1867 : Xii. t.-cz. 13. §-ára akarok hivatkozni, és ki akarom mutatni, hogy itt teljességgel szó nem lehet arról, hogy egy flotta- törvény megalkotásának szüksége forogna fenn. sőt az 1889 : VI. t.-cz. rendelkezése szerint, a 92 XVII. mely a véderőnél a tengerészetet a hadseregnek csak egy kiegészitő, integrans részének tekinti, arról szó nem lehet. De egy külön flottatörvény megalkotása nem is lehetséges, mert az csak a véderő reformjával kapcsolatosan történhetnék meg. Bakonyi Samu: De igen, lehetséges! Issekutz Győző: Engedelmet kérek, az a t. barátom, a ki most közbeszólt, miért nem kívánta akkor, a mikor a tüzérségnek uj ágyukkal való ellátásáról volt szó, az 1889 : VI. t.-cz. megváltoztatását, avagy miért nem kívánta, hogy egy tüzérségi vagy tábori ágyúról szóló törvény- javaslatot terjeszszen a kormány a ház elé és azt szavazzuk meg? Bakonyi Samu : Én kívántam volna ! Issekutz Győző : Én a politikai életben csak egy iránynyelvet tudok követni, s ez az, hogy bármely padján üljek is a politikai pártoknak, azt nézem, hogy mi a komoly törekvés, mi a komoly állítás, és annak minden consequencziáját le szeretem vonni és le szoktam vonni. Az 1889 : VI. t.-cz. 1. §-a, a mely a védelmi kötelezettséget szabályozza, azután ezen törvény 17—61. §§-aiban találnak a t. képviselő urak rendelkezéseket, a melyek egyformán szólnak a közös hadsereg, egyformán szólnak a hadi- tengerészet, szóval : egyformán szólnak és külön részleges intézkedéseket is tartalmaznak a véderő tekintetében beállított védrendszer szabályozására és egyes ágaira nézve. Hogyha most azután a véderőnek és a törvényileg szabályozott védrendszernek valamely institutumát, valamely intézményét mi nem a véderőtörvény keretén kívül, hanem annak keretén belül a szükséges pénzeszközökkel akarjuk ellátni, ez külön törvényhozási intézkedés tárgyát nem képezi, nem képezheti, mert mi, engedelmet kérek, és itt van épen a tévedés, mi itt nem a költségeket szavazzuk meg, nem azokat utaljuk ki, mi csak megállapítjuk, hogy ezek és ezek a költségek szükségesek a véderő ilyen irányzatának fejlesztésére, a költségeket magát megszavazza, és kiutalja a magyar törvény- hozás, épen azért a múltkor is én kifogást tettem azon kívánság ellen, hogy a pénzügy- rninister ur jöjjön ide és mondja meg, hogy van-e a magyar államnak tehetsége arra. hogy a fedezetet megadja. Bakonyi Samu: Mégis idejött és jól tette. Issekutz Győző : Kifogást tettem, hogy osztrák mintára ne induljunk, mert az osztrák delegatio előtt igenis az osztrák pénzügyminis- ternek van helye beszélni, mert az az osztrák delegatio a közös költségek tekintetében törvényhozó hatalommal bir, mi pedig nem bírunk törvényhozó hatalommal. Egyszerű bizottsága vagyunk a magyar törvényhozásnak, oly bizottsága, mint egy más bizottság, megteszsziik előterjesztésünket, és azután a magyar törvény- hozás az általunk tett előterjesztést elfogadja. ÜLÉS.
