A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XVII. ÜLÉS. 01 a melyből az 1011. évi közösügyi szükségletek fedezendők lesznek. (Halljuk.; Mielőtt azonban erre rátérnék, összegezni kívánom a szükségleteket, melyek fel fognak merülni akkor, ba a t. országos bizottság azt a programmot, a mely a legközelebbi jövőre vonatkozik. értve ezalatt öt évet, el méltóztatik a tárgyalás alapjául fogadni és a folyó évre meg méltóztatik szavazni azokat a költségeket, a melyek egyrészről a hadseregnél, másrészről a marinánál igén vei tetnek. A mint a t. országos bizottság előtt tudva van. ezek a szükségletek bruttó-összegekben mind a két államban a következőképen alakulnak. A hadseregnek és haditengerészetnek azon kiadásai, a melyek a költségvetésben nyernek helyet, tehát az ordinarium és extraordinarium, tesznek a legközelebbi öt évre 335'3 milliót, ezenkívül a rendkívüli hitel évenként 20 millió, ez tehát öt éven át 100 millió. Továbbá előre van látva, hogy bizonyos liiteltúllépés még a múltból kifolyólag a folyó évben be fog következni, a mely szintén szanálandó lesz. úgy, hogy azután a költségvetés szigorúan betartható legyen és ne legyen kénytelen a hadügyi kormányzat tú 1- kiadásokkal dolgozni. E ezélból még egy tízmilliós tétel van kilátásba véve. A marinánál pedig, a hajóépitésekre a mint méltóztatnak tudni 312'4 millió az öt évre praeliminált szükséglet, úgy hogy mindezek összesen öt évre, tehát az 1915-ik év végéig 757,700.000 koronát tesznek ki. (Mozgás.) Ez mindenesetre igen jelentékeny összeg, t.országos bizottság; azonban ennek az összegnek reánk eső quota szerinti része természetesen már jelentékenyen kevesebb, és kitesz mindössze 275 8 milliót. Ennek a 275,800.000 koronának fedezéséről kellene tehát az országnak a legközelebbi öt évben gondoskodni. Már most, t. országos bizottság, hogy áttérjek a részletekre és pedig a folyó évben fedezendő kiadásokra, itt ugv alakul a szükséglet, hogy az 1910. évi. költségvetésileg már megszavazott és illetőleg már réalisait budgettel szemben az itt megszavazandó hitel, az egész közösügyi hitel —- t. i. a hadsereg és a marina szükséglete, a külügyministerium nélkül 6.803.000 koronával több, mint a mennyi az 1910. évben szükségeltetett. Ez a normalis hitel. Ezenkívül van a rendkívüli hitel, és pedig a hadseregnél a 20 millióból reánk eső 7,280.000 korona, a tábori tüzérségnél még hátralévő 4 millióból a reánk eső 1.456.000 korona, a tengerészeinek 55 milliónyi szükségletéből reánk eső 20.020.000 korona, összesen tehát a rendkívüli szükséglet, a mi reánk esik. 28,756.000 korona. Ha ezt a 28'7 milliót, ezt a rendkívüli szükségletet hozzáadjuk az előbb említett normális szükséglethez, akkor látjuk, hogy 355 millió az a szükséglet, a mi az 1911. évben mint többlet mutatkozik a megelőző évvel szemben. Ennek fedezésére nézve, t. országos bizottság. mar akkor, a midőn az állami költségvetési előirányzatot beterjesztettem, a midőn még nem voltak ismeretesek a közösügyi szükséglet számai s az 1911. évi költségvetési előirányzatba esak a megelőző évi közösügyi kiadási tételeket illesztettem be, már akkor megjegveztem, hogy mivel előrelátható, hogy az 1911.' évi szükséglet az 1910. évivel szemben emelkedni fog, azért egy bizonyos reservát tartottam vissza a fedezetből, a mennyiben a szeszadóból várható bevételi többletet nem állítottam be. Ez áll tehat rendelkezésünkre, mint rész- I beni fedezet, az 1911. évi szükséglettel szemben. Ez a reserva, illetőleg ez a bevételi többlet körülbelül 14 millió koronát fog kitenni, tehát nem fedezi egészen az emelkedő szükségletet, úgy, hogy a többletet az állami bevételek többi emelkedő részéből kell fedeznünk. Xem gondolnám azonban, hogy az 1911. évben ezen Programm elfogadása miatt bármely rendkívüli eszközhöz kellene nyúlnunk, hogy a kiadásokat fedezhessük. Remélhető, hogy a saját normális bevételi forrásainkkal képesek leszünk az 1911. évben a szükségletet fedezni. Megjegyzem, t. országos bizottság, hogy ebben az öt éves programmban a legnagyobb erőfeszítést most, 1911-ben kell megtennünk. A megelőző évvel szemben most van egy nagy emelkedés, egy nagy ugrás, — a mint említeni bátor voltam 35 millió korona többlet, a későbbi évek, t. i. az 1912, az 1913. az 1914. és 1915. évek már nem mutatnak ily jelentékeny emelkedést és ennek következtében az a hitem, hogy a szükségleteket az ország teherviselési képessége meg fogja bírni Hogy a t. országos bizottság abban is tisztán lásson, milyen a várható emelkedés, van szerencsém a következőket előterjeszteni. Kiindulok abból, hogy a közös vámbevételek a monarchia egész területén évenként átlag körülbelül tiz milliónyi emelkedést fognak mutatni, a mi nem túlságos és nem túlvérmes számítás, és azt hiszem, normális viszonyok között ez be is fog következni. Ez tehát már a fedezetnek egy részét adja. Ha ezen az alapon indulunk el. akkor, ezen tiz milliónyi évi vámbevételi többletet számításba véve. a következő többszükségletek fognak mutatkozni, a melyek a vámbevételen kívül általános bevételi forrásainkból lesznek fedezendők, és pedig: 1911-ről 1912-re emelkedni fog a hadsereg s a haditengerészet rendes és rendkívüli szükséglete és a marina építkezéseiből származó szükséglet az 1911 évi szükséglettel szemben 4'9 millió koronával; 1913-ban 3'7 millió koronával; 1914-ben 2’4 millió koronával és 1915-ben már visszaesik 5'6 millió koronával. Ezekkel az emelkedésekkel és a vám beveteli többletnek évi tízmilliós emelkedésével az egész szükséglet, a melyre bátor voltam utalni, t. i. az 12»
