A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
NVII. ÜLÉS. M Heltai Ferencz : Csak egyszer ! Batthyány Tivadar gr : . . és ez olyan leczke lesz azoknak az uraknak, hogy majd megelégszenek azzal a tiz perczentes polgári haszonnal, amelyet az igen t. tengernagy ur egész jogosan hajlandó nekik koncedálni. De hogyha már a hajóépitkezéseknél van is bizonyos concurrentiánk, sokkal rosszabb a helyzet más téren : a pánczélgyár és az ágyugyár tekintetében. Mert itt magánvállalatok monopóliumot gyakorolnak, ez pedig, mondhatom, a legveszedelmesebb megoldása a kérdésnek, mert legmagasabb állami érdeket, az állam biztonságának kérdését kiszolgáltatjuk egyes nyerészkedő magánvállalatok monopolium szerű kizsákmányolási lehetőségének. Ezzel szemben mi az expediens, mi a segítség? Megengedem, hogy egy második Witko- witzot máról holnapra létesíteni nehéz, egy uj, második pánczélgyárat felállítani nem olyan könnyű dolog. E tekintetben szívesen várnék még egy pár esztendeig, mert hiszen megvan a módja annak, hogy ha ez a tisztelt gyár túl- drága akarna lenni, a külföldi concurrençât vele szemben is érvényesítsük Máskép áll azonban a dolog az ágyugyár tekintetében. Egészen röviden ismétlem azt, a mit az albizottságban előterjesztettem. A magyar államnak van egy nagyszabású ipartelepe, a diósgyőri vasgyár. 35 milliónyi beruházással állította fel ezt a vállalatot az állam. Ezt mintha csak az Úristen is arra teremtette volna, hogy árugyárrá, később arsenállá alakíttassák át. Az albizottságban kérdést intéztem az igen t. tengernagy ur ő excellentiájához, hogy vájjon helyes-e az én felfogásom abban a tekintetben, hogy mi nem vagyunk kegyelemre kiszolgáltatva a Skoda-gyárnak, az ő tvpjeinek és modelljeinek. Ott vannak a külföldön világszerte ismert és elismert nagy ágyugyárak. ott van a Schnei- der-féle gyár Creusot-ban, ott vannak a Krupp-, a Maxim-, az Armstrong-ágyugyárak. és kérdésemre ő excellentiája az ő szokott loyalitá- sával kijelentette az albizottságnak azt. hog\ igenis, habár a Skoda-gyár is teljesen jó minőségű anyagot szolgáltat, ezek a gyárak is egészen elsőrendű minőségű árukat szolgáltatnak, sőt ezek évek hosszú sorára visszaterjedő múlttal és tapasztalatokkal bírnak. A mennyiben tehát a Skoda-monopólium bármely irányban meg akarná akadályozni azt. hogy Magyarország területén más, mint valamely magyar nemzeti szinti firma alatt bár. de ő állítson fel gyárat, módunkban van az. hogy ezekkel a külföldi ezégekkel liirozzuk magunkat és ezeknek szövetségével és támogatásával állítsuk fel a magyar ágvugyárat. Az igen t. tengernagy ur ő excellentiája erre vonatkozó kérdésemet a legnagyobb loyalitással honorálta. En azonban akkor nemcsak hozzá, hanem a hadiigyminister úrhoz is bátorkodtam cgv j kérdést intézni, a melyet most mert akkor távol volt a hadiigyminister ur képviselője itt megismétlők Tisztelettel kérdem a hadiigyminister urat : van-e bármi elvi vagy gyakorlati kifogása az ellen, hogy Magyarország területén egy magyar állami ágyugyár állíttassák fel ? Ha nincs, — a mint hogy nem lehet — hajlandó-e e tekintetben mindazokat a lépéseket megtenni, a melyek ily ágyugyárnak létesítését előmozdítják, lehetővé teszik? T. országos bizottság : Engedelmet kérek, ha túlsoká vettem igénybe becses figyelmüket. (Halljuk! Halljuk!) De én azt hiszem, hogy midőn ily nagy horderejű kérdésről van szó, és ! midőn az ellenzékből mindössze öt képviselő vehet részt ezen országos bizottság tanácskozásaiban, akkor kötelességünk, hogy betegen is idejöjjünk, elmondjuk a magunk igazát, tiltakozzunk az ellen, hogy ez a parlament a nép I meghallgatása nélkül, a nép kárára, a nép terhére ilyen rettentő kiadásokat eszközöljön. Nem fogadom el a költségvetést. (Helyeslések.) Elnök : A pénzügyminister ő excellentiája kiván szólani. Lukács László pénzügyminister : 'I'. országos bizottság ! Csak azért vagyok bátor a t. országos bizottság türelmét néhány perezre igénybe venni, mert az albizottsági ülésekben, valamint az imént előttem felszólalt igen t. bizottsági tag ur által is egyenes kérdés intéztetett a pénzügyi kormányzathoz abban a tekintetben, hogy vájjon képesek leszünk-e és mily módon elviselni azokat a terheket, a melyek a t. országos bizottság előtt álló költségek megszavazásából az országra háramolni fognak. Azt hiszem, hogy miután itt hosszabb időre, öt évre terjedő programúiról van szó, úgy a hadseregnél, mint a haditengerészetnél, a t. országos bizottság természetesnek fogja találni, hogy én mind az öt évre. vagy a haditengerészetnél, mondjuk, hat évre vonatkozólag nem vagyok abban a helyzetben, hogy minden egyes év emelkedő szükségleteire nézve megjelöljem specialiter azt az állami bevételi forrást, a melyből a felmerülő kiadások fedezendők lesznek. Ez az állami gazdálkodás természetével ellenkezik Mert hiszen mi nem követhetjük és nem is követjük azt a rendszert, hogy bizonyos kiadások fedezésére bizonyos, speciális bevételi forrásokat jelöljünk meg előre, mint például a szeszadót, a ezukoradót vagy a dohányjövedéket sth Az összes kiadásoknak és összes szükségleteknek fedezetet kell találniuk, helyes gazdálkodás mellett, a bevételek összességében. A legközelebbi évre, vagyis a folyó évre vonatkozólag azonban még odáig mehetünk el, hogy miután az 1911. évi állami költségvetési előirányzat elkészült es he van terjesztve, alkotmányos tárgyalás alatt áll. erre vonatkozólag még szorosabban megállapíthatjuk azt a bevételi forrást,
