A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XVII. ÜLÉS. 83 zeti érdekeink, függetlenségünk, területi integritásunk biztosítékát. E bizottság egyik messze földön távol lévő tagjának, gróf Apponyi Al- bertnek szavait idézem, ki az utolsó delegatio tárgyalásai alkalmával azt mondta: Nekünk szükségünk van erős, az országot, a monarchiát és a nagyhatalmi állást megoltalmazó véderőre, mert másként mint nagyhatalom nem existál- hatunk Európa ezen részén.« És mert meg vagyok győződve róla, hogy véderőnk csonka, ha haditengerészetünk modern harczi eszközökkel nem rendelkezik és mert a tervbe vett hajó- épitkezésekben nem egy általunk sem helyeselt nagymérvű fejlesztést, hanem csak modern, megfelelő harczi eszközök beszerzését látom, ajánlom az előterjesztéseket általánosságban a részletes tárgyalás alapjául leendő elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök : Kiván-e valaki szólni ? Werner Gyula jegyző: Batthyány Tivadar gr. Batthyány Tivadar gr.: T. országos bizottság! (Halljuk! Halljuk!) A t. előadó ur nagy- érdekű előterjesztéseinek egyes részleteire leszek bátor beszédem során reflektálni, a minthogy azt a parlamentáris szokások magukkal hozzák, de a mint a dolog lényege is megköveteli, hogy az igen t. előadó ur felfogásával szemben elfoglalandó álláspontomat kifejtsem és ezen fejtegetéseim során a t. előadó ur egyes állításaival is bátor leszek behatóbban foglalkozni. Elsősorban méltóztassanak megengedni, hogj'i azon Rálátásokkal szemben, a melyeket a haditengerészet tervezett fejlesztése tekintetében az országnak nyújtanak, a magam részéről a kérdés programmját és következményeit helyesebblB|Btsam magam elé, mint a hogy azokat az eddig hallottakból és az eddig ismert adatokból levonni képesek vagyunk. A hadi- tengerészet t. v< zetője által elénk terjesztett költségelőirányzatból azt látjuk, hogy a hadi- tengerészet fejlesztésének olyan programmját állítja elénk, a mely számszerű adatokban kifejezve 312,400.000 koronás kiadást foglal magában és a melynek czélja, terve az, hogy az előállítandó négy nagy. 20.000 tonnás Dreadnougth- tipusu hajóra és ennek a hajóosztálynak mellékhajóira szükséges költségeket megszavazzuk. Ez a programiénak az a számszerű része, a melyre az igen t. előadó ur beszédében a tengerészet fejlődését reducálni kívánta, a melylyel közösséget vállal az igen t. előadó ur, a melyen túlmenő tervekkel azonban a közösseget egyáltalában nem hajlandó vállalni, sőt azt magától elutasítja. Bárminő súlyt helyezzek is az előadó urnák ezen felfogására és álláspontjára, a mely különben a tengerészeti albizottság jelentésében is foglaltatik, részemről, minthogy már egy kissé előrehaladottabb korban lévén, a múltak tapasztalatait is leszűrhetem. nem lehetek olyan naiv, hogy egyszerié n erre az álláspontra helyezkedjem ó- be- ! hunyjam szemeimet abban a tekintetben, hogy 1913-tól kezdődőleg a jövőben mi fog történni? Issekutz Győző: Ezt a XX. században nem is lehet megállapítani ! Batthyány Tivadar gr.: Rendkívül örülök, hogy az előttem ülő igen t. bizottsági tagtársam, a való igazságnak megfelelőleg, szinte lelkesedéssel támogatja az én felfogásomat. Issekutz Győző: Megállapítani nem is lehet! Batthyány Tivadar gr.: Teljesen egyetértek az előttem ülő Issekutz Győző bizottsági tag- társammal abban, hogy bármennyire is zárja magát körül, bármennyire is vonjon egy karantént az előadó ur a költségek tekintetében és bármennyire akarja ő a 312,400.000 koronánál a határvonalat megállapítani, ez a való életben nem lehetséges, mert tisztában kell lennünk azzal, hogy abban a perczben, a melyben belemegyünk a tengerészet fejlesztésének tervébe, abban az irányban, a hogy azt ez a költség- vetési előirányzat elénk terjeszti, le kell ebből vonnunk az egész vonalon a consequentiákat, a melyek pedig, a miként én látom azokat, a következők: (Halljuk! Halljuk!) Itt a legközelebbi években, illetőleg már a múltban megkezdődött e csatahajó-osztály két Dreadnought-jának építése a triesti Stabilimento Tecnicoban. Tehát épülőfélben van máikét Dreadnought. Következik majd a harmadik Dreadnought-nak építése Fiúméban a Danubius hajógyárban. Épülni fog ezután a negyedik is, és épülni fognak ezen csatahajó-osztálynak mellékhajói is a költségvetési előirányzat szerint 312,400.000 korona értékben. Hogy ez az összeg helytáll-e vagy nem, erről majd később leszek bátor egynéhány megjegyzést koczkáztatni. Én mindig a legnagyobb tisztelettel hajlom meg azok előtt, a kik őszinte nyíltsággal tárják fel a maguk hivatalos állásából folyó kötelességüknek, saját meggyőződésüknek megfelelően azokat a terveket, a melyek lelkükben, elméjükben élnek, s a melyeket a maguk felfogásuk szerint megvalósitandóknak tartanak. Ezért én nem tudom egyszerűen az expose- ben letett gondolatokat, a melyeket Montecuc- coli tengernagy ur ő excellentiája az országos bizottság elé terjesztett, mint egy magánegyén vagy egy szakember pium desideriumainak tekinteni. hanem tekintem azokat annak, a micsodák : az elsősorban felelősségteljes állásánál fogva hivatott férfin kezdeményezésének, akaratának, a melynek megvalósításán, ismerve következetes, erélyes eljárását, minden erővel dolgozni fog. Számolnunk kell tehát azzal, hogy a legközelebbi jövőben, mihelyt a negyedik Dreadnought elkészül és lejött a sójáról, következik az ötödik és elmegyünk a nyolezadik Dread - nought-ig. (Murtßs.) Méltóztassanak megengedni, hogy csak fokozatosan adjam be a t. országos bizottságnak ezeket a magyar nemzetre igazán keserű, de igen nagy pirulákat. (DeriUtscy.) II*
