A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

80

XVII. ÜLÉS.

puskával felszerelt hadsereget vinne harczba egy modern ágyúval és ismétlő puskával felszerelt hadsereggel szemben.

Ma névleg van egyenként három csatahajóból álló négy csatahajó-osztagunk. Azt mondom, névleg, mert az egyik a »Monarch«-osztag, melynek 1893-ban kezdődött meg az építése, kicsi 5600 tonna tartalmú hajóival már elérte a korhatárt és mint csatahajó komolyan számba nem jöhet. A »Habsburg«-osztály 8300 tonnás hajóival, melyet szintén már 12 év előtt kezdtek építeni, most van átalakítás alatt, hogy egy ideig még némileg czélszerüen lehessen használni. A harmadik, az úgynevezett »Főherczeg«- osztag modernebb ugyan, 1902-ben, illetve 1904-ben kezdték az építését és 1907-ben fejezték be, de szintén csak 10600 tonna tartalmú és csak 4 darab nehéz ágyúval van felszerelve. A negyedik osztag, a »Kadetzky«-osztag csak most készül el. A modern csatahajók között még ez is kicsi, 14500 tonna tartalmával és ágyufelszerelése tekintetében sem állja ki a versenyt a japán-orosz háború tapasztalatai alapján kifejlődött csatahajó-typusokkal. E különféle csatahajó-osztagok nemcsak a nagyságbani fejlődés, de a költségek tekintetében is valóságos iskolapéldái az utolsó 15 év átalakulásának, illetve fejlődésének.

A Monarch-osztály hajói egyenként átlag 9 és fél millió költségbe kerültek. A Habsburg- osztálybeliek 17 és fél millió koronába, a Főher- czegi-osztály 26 és fél millió koronába, a Radetzky-osztály hajói 38 millió koronával voltak előirányozva, tényleg 43-ba fognak kerülni és a mint a mostani előirányzatból látni mél- tóztattak, a modern csatahajók költségei a 60 millió koronát is meghaladják hajónként.

Tehát 240 millió négy csatahajóra, igazán horrobilis nagy összeg és látván a 15 év alatti rohamos fejlődést, úgy, hogy egyes osztagok mire elkészültek, nagyság és ágyufelszerelés tekintetében már elavultaknak és túlhaladottaknak voltak tekinthetők, aggódva kérdezhetjük, hogy miután több állam már nem elégszik meg a

20.000 tonna tartalommal, nem elégszik meg a 30 és fél czm-es ágyúval, hanem 23.000, sőt

26.000 tonnatartalmu hajót is épit és ezeket 34 és fél cm-es ágyúkkal szereli fel, vájjon most is már azon pillanatban, midőn ezen csatahajó- épitést elhatározzuk, nem vagyunk-e ismét már túlhaladva és tényleg rendelkezni fogunk-e a legmodernebbel, a legjobbal, a mit a hajóépités- és ágyu-technica most nyújtani képes. Szakértőink e tekintetben teljesen megnyugtatóan nyilatkoznak és oda concludálnak, hogy azon feladati körnek, mely a mi csatahajóinkra vár, az általuk választott typus felel meg legjobban és ez semmi irányban sem lesz inferioritásban az esetleg nagyobb tonnatartalmu és nagyobb ágyukkal rendelkező csatahajókkal szemben. Nekünk, e téren laikusoknak, sem jogunk, sem okunk nincs arra, hogy szakembereink e

felfogásának helyes voltában kételkedjünk. (Helyeslés.)

T. országos bizottság ! Elengedhetetlennek tartom, hogy álláspontunkat a flottafejlesztési törekvésekkel szemben a legnagyobb határozottsággal praecisirozzuk. (Halljuk! Halljuk!)

A flotta harczi eszközeinek kialakítását, intensiv fejlődését szükségesnek tartjuk, az extensiv fejlesztést feltétlenül ellenezzük és az erre irányuló törekvéssel semmiféle solidaritást nem vállalunk. Intensiv fejlődés alatt értjük a jelenleg létező és épülőfélben lévő négy csatahajó- osztagnak és a szükséges kisebb mellékhajóknak fentartását oly módon, hogy ez a négy osztag elsőrangú és bármely más állam hajóival a versenyt kiálló egységekkel legyen ellátva. A fejlődés tehát nem a számban, hanem a minőségben keresendő. A számban való fejlődéssel más államokkal nem tudunk és nem is akarunk versenyezni. De igenis azt már életüket a házéiért latbavető tengerészeink is joggal elvárhatják tőlünk, hogy őket ne inferioris harczi eszközökkel lássuk el, hanem bármily terhesek legyenek is az ezzel járó költségek, gondoskodjunk arról, hogy qualitative a legjobb felett, a mit a modern technika nyújtani képes, rendelkezhessünk

Haditengerészetünk ily qualitativ kiképzése is oly nagy anyagi megterheléssel jár, melynek csak financiális erőinknek legnagyobb megfeszítésével bírunk eleget tenni. Ha e mellett még mennyiségileg is túl akarnánk terjeszkedni a jelenlegi kereteken, ez nem erősbitésiinkre, hanem gyengítésünkre vezetne, mert a harcz- készültségnek egy másik igen fontos factorát, a pénzügyek rendezett voltát veszélyeztetné. Ezért is tartotta szükségesnek a tengerészeti albizottság jelentésében is hangsúlyozni, hogy nem azonosítja magát azon messzebbmenő, igaz, csak egy jövőbeni óhajtásképen kifejezett tervekkel, melyek a tengerészet vezetőjének exposéjában foglaltattak.

A 312,400.000 korona kért hitellel, illetve a tervbe vett hajóépitkezéssel kapcsolatban igen sok szó esett a bizottsági tárgyalások során az úgynevezett flottatörvényről és néhány felszólaló bizottsági tagtársunk részéről az 1867 : XII. t.-cz. 13. paragraphusára való hivatkozással is követeltetett, hogy a törvényhozás elé terjesztessék egy flottaprogramm, vagy jobban mondva egy törvényjavaslat, mely flottaprogrammot foglal magában. Mellesleg legyen megjegyezve, hogy az osztrák delegatio hadügyi albizottsága még határozati javaslatot is fogadott el, mely flottatörvény előterjesztésére utasítja az osztrák kormányt.

Hát én, t. országos bizottság, sem szükségesnek, sem czélszerünek nem tartom, hogy a törvényhozás flottatörvényt alkosson. Hogy az 1867: XII. t.-cz. 13. §-ába nem lehet belemagyarázni. hogy addig nem vagyunk jogosítva hajók építésére költséget megszavazni, a inig a törvényhozás erre az alapot egy flottatörvény