A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XVII. ÜLÉS.-SI meghozatala által meg nem teremti, annak igazolására elégséges hivatkoznom arra. hogy flottatörvényünk egyáltalában sohasem volt, hogy az, hogy miből álljon flottánk, törvényileg megállapítva soha sem lett, hanem ez egyszerűen kialakult abból, hogy minő költségek bocsáttattak a hadihajók építkezésének czéljaira rendelkezésre, minő költségeket állapított meg e tekintetben a közösiigyek tárgyalására kiküldött országos bizottság, kapcsolatban azzal, hogy ezek a költségek az országgyűlés által a költségvetésbe beállittattak. Evről-évre szavaztattak meg hajóépités czéljaira költségek a nélkül, hogy ez bármikor is kifogásoltatott volna. Most is kizárólag erről van szó. Most is csak egy bizonyos számú hajó építésére szükséges költségek első részletének megszavazását kérik tőlünk, s. midőn ezt megszavazzuk, semmivel sem teszünk mást, mint mikor a »Monarch«, »Habsburg«, »Főherczeg« vagy »Radetzky« osztagok számára szavazta meg az országos bizottság a költségeket. Közjogilag tehát semmi jogosultsága sincs azon felfogásnak, hogy a jelenleg kért megszavazások előtt a törvényhozásnak egy flottatörvényt kellene megalkotnia. De vájjon czélszeriiségi szempontból kivá- natos-e egy ilyen flottatörvény előterjesztése ? Igénytelen nézetem szerint ez czélszeriiségi szempontból sem kívánatos. (Halljuk ! Halljak!) Mindenütt nehéz az ily dologban hosszú időre érvényüket változatlanul megtartó törvényeket hozni, mert hisz bármily hatalmas lenne is egy állam, erre vonatkozó intézkedéseivel mindig bizonyos fokig függésbe jut attól, mit csinálnak azon hatalmasságok, a melyekkel szemben esetleg flottáját használni lehet kénytelen, még sokkal nehezebb volna azonban ez a mi két államu monarchiánkban, a hol nagyon nehézkes es nem is ' mindig működőképes, két törvény- hozással állunk szemben. (Halljuk! Halljuk!) A másik czélszeriiségi ok. a mely a flottatörvény ellen szól, az, hogy a kormányok a fiottatörvényt mindig csak arra használták, hogy a nehezen elfogadható nagymérvű fejlesztés czéljaira ezáltal elvileg megnyerjék a törvény- hozásokat. Meg vagyok győződve, hogy egy esetleges flottatörvényben bizonyára messzebbmenő tervekkel állanánk szemben, mint igy, midőn annak pénzügyi hatását ^is számszerűleg ki kell mutatni és elbírálni. Epén elég ijesztően nagyok azon számok, a melyek a kisebb- mérvű fejlesztésnél is elénk tárainak. Semmiféle szempont sem indokolja tehát azt. hogy mi sürgessünk flottatörvényt. Maradjunk meg az eddigi gyakorlatnál, szavazzuk meg azt, a minek feltétlen szükségességéről meggyőződtünk : ne keressünk támaszt magunk ellen a törvényhozásiján, hanem legyen meg a bizalmunk saját szilárdságunkban, hogy törvény által való megkötöttség nélkül sem fogjuk megengedni a szükségesen túl való terjeszkedést és minden erre irányuló törekvéstől megtagadjuk bele- egyezésiinket s arra költségeket nem engedélyezünk. Hadi tengerészetünk jelenlegi fejlesztését szeretik összeköttetésbe hozni külpolitikai vonatkozásokkal es szövetségesi viszonyainkkal (Halljak! Halljak!) Hol azt halljuk, hogy nem is annyira saját szempontjaink által vezéreltetjük magunkat, mint inkább azáltal, hogy hajó- épitkezéseinkkel északi szövetségesünknek akarunk szolgálatot tenni és az ő flottáját erősíteni, hol pedig azt, hogy e fegyverkezésnek egy bizonyos éle van a hármasszövetség egy másik tagja : Olaszország ellen. Eltekintve attól, hogy e két váltakozva forgalomban lévő állítás nehezen áll meg egymás mellett, már csak a logikus gondolkodás szabályai is ezeket a nézeteket a malom alatti politika mesevilágába utalják. Ezen és az ehhez hasonló felfogásokat a küliigyminister ur is az osztrák delegatióban mondott beszédében legendáknak nevezte el. Hogy a tengerészeti harcz- késziiltség mindig bizonyos értékkel fog bírni a szövetségesek szemében, az kétségtelen, ép úgy. mint kétségtelen az is, hogy az a szövetséges, kinek egy harczképes jó flottája van, többet ér, mint az, ki ilyen felett nem rendelkezik. Hogy ebből a szempontból Németországban bizonyára megelégedéssel látják flottánk harcz- képességének fokozását, azt készségesen elhiszem, de hogy a mi flottánk, mely feladatait mindig az Adriában és a középtengernek ahhoz közel fekvő részében fogja keresni, valami nagy hasznára lehessen a német flottának a világtengereken reá hárulható feladatok teljesítésénél, azt alig lehetne állítani. Lehet, hogy közvetett utón szövetségesünk a mi flottánknak is hasznát láthatja azáltal, hogy ez leköti a vele szemben állható államok Fölközi-tengeri flottáit és ezzel könnyíti helyzetét, de ez az itt figyelembe jöhető hatalmi tényezők és eszközökkel szemben igazán nem nagy jelentőségű. Hadihajóépit- kezéseink eléggé meg vannak magyarázva saját biztonságunk szempontjaiból és ily combinativ magyarázatokra nem szorulnak. Helytelen az a felfogás is, mely hajóépit- kezéseinkben Olaszország ellen irányuló tenden- tiát akar látni. Olaszország szövetségesünk, e szövetség őszinteségében es tartósságában nincs okunk és nem is akarunk kételkedni. Minket magyarokat, kiket néplelkiiletileg is a legnagyobb rokonszenv és barátság kötelékei fűznek Olaszországhoz, érintene legfájdalmasabban, ha a szövetség itt jelzett felfogásában joggal lehetne kételkedni. Az úgy nálunk, mint Olaszországban erre vonatkozólag mértékadó helyeken tett nyilatkozatokból megelégedéssel constatálhatjuk, hogy ily kételkedésre semmi ok nincs s azért cp úgy, mint az olasz bajóépitkezésekben nem láthatunk okot nyugtalanságra a mi részünkről, a mi hajóépitkezéseink sem szolgálhatnak okot bizalmatlanságra Olaszországban. Meg vagyok 11 A közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság naplója.
