A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XVI. ÜLÉS.

tartománygyülés tegnapi üléséről szóló jelentésre, a melyben a t. bizottsági tag ur meg fogja találni egy szerb képviselőnek nyilatkozatát, a ki mindenekelőtt a legmelegebb ragaszkodással és hódolattal nyilatkozik O Felsége személye felöl és kifejezi az egész ottani népnek Ő Felsége személye iránti ragaszkodását is ; de a mellett határozottan tiltakozik minden olyan tendentia ellen, a mely Boszniában a dualismusra nézve veszélyt vagy zavart akarna előidézni. A mi tehát a trialismust illeti, nem akarok itt belebocsátkozni ezen politikai áramlat taglalásába, hanem csak annyit mondhatok, hogy hiszen már az első kijelentésemből is folyik, hogy mi Boszniában a trialismust nem pártoljuk és én nem is hiszem, hogy Boszniának saját belalkata vagy az ottani lakosságnak ten- dentiája és hajlamai egészben és nagyban alkalmasak volnának az u. n. trialistikus áramlatot egy erős factorral öregbíteni (Helyeslés.)

Hogy a bosnyák kormányzat egyes tagjainak állásfoglalása a politikai problémákkal szemben milyen, azért természetesen a kormányzat vezetése szavatol és itt is csak azt ismételhetem, hogy nem lehet belátni minden egyes hivatalnoknak a szivébe és leikébe ; azonban azért azután már elvállalom a teljes kezességet, hogy a mérvadó hivatalnokoknak nincs módjukban és nem is fogják megpróbálni, hogy ők maguk a saját hatáskörükben olyan politikai irányzatot mozdítsanak elő, mely ellenkezésben volna a hivatalos politikával.

Hogy a horvát elem, melyet én a magyartól elválasztani nem kívánok, nagy számú Boszniában, azt más alkalommal is volt szerencsém megmagyarázni, hogy ez természetes; a horvát elem lévén Boszniához geografikailag a legközelebb eső, másrészt azon előnynyel is bírván, hogy ismeri az ottani nyelvet, tehát a jó horvát elemek nagyon is alkalmasaknak bizonyultak az ottani közigazgatási szolgálat ellátására. Azonban a horvát elem mellett nagyon nagy számban vannak a monarchia két, állama minden más népeiből való elemek is. És hogy a magyar, a szinmagyar elem nem olyan számban van képviselve, a mint kellene, azért a bosnyák kormányzatot felelőssé tenni nem lehet, mert mi ép oly szívesen és örömmel fogadjuk a megfelelő magyar elemet, mint másokat, és mi meghívásuk iránt más eszközök felett nem rendelkezhetünk, mint a fiatal és oda törekvő más emberekkel szemben.

De én azt találom, hogy épen itt ezen kérdés iránt érdeklődő hazai köröknek volna a feladatuk, hogy az itteni ifjúság figyelmét odairányozzák, s azt hiszem, hogy ez sokkal hatásosabb, mint a mit bármely bosnyák kormányzat tehetne maga, mert mi csak nyitva tartjuk az ajtót, a melyen át fognak belépni az ottani szolgálatba az oda törekvő, az ország viszonyait illetőleg képesített fiatal emberek, de azután arra befolyással nem lehetünk, hogy a monarchia

melyik államából és vidékéről jelentkezik több candidatus.

Különben is ezen a téren a t. bizottsági tag ur is talán ne méltóztassék túlságos várakozásokkal lenni a jövőre nézve, és pedig azon egyszerit okból, mert hiszen az természetszerű fejlődés, - és ez megegyeznék a t. bizottsági tag urnák egyébként kijelentett hajlandóságával is — hogy a belföldi, a benszülött elem mindinkább nagyobb méretekben fog érvényesülni.

Batthyány Tivadar gr. : Helyes !

Burián István b. közös pénzügyminister : Ez természetesen azután nem lesz magyar és nem lesz német ; de ezen belföldi elem mellett jelentékeny szerepet játszanak most is és fognak még egy ideig játszani a most ott levő hivatalnokaink gyermekei, a kik ottani tartományi illetőségűek és alkalmas elemét képezik a hivatalnoki kar kiegészitésének.

A t. bizottsági tag ur egynéhány concret példával akarta illustrálni azt a tételét, hogy a bosnyák kormányzat még sem tiszteli annyira, a mint kellene, a bosnyák tartományi gyűlés illetékességi körét, és hogy bizony alkalom adtán akadályt is gördít a tartománygvülés jogosult és illetékes akaratának valósulása elé. Én röviden felelek az egyes felhozott példákra,

A mi Ilidzse-fürdő bérbeadását illeti, először is ez iránt a tartománygvülés nem alkotott törvényt, hanem csak egy határozatot hozott, s mi ezen határozattal szembe nem állottunk ; mi csak odautaltunk — és teszszük ezt ma is — és figyelmeztettük az illető indítványozó urakat, hogy ők itt czélszerütlen dolog mellett foglaltak állást : mert ők igenis könnyíteni szerettek volna a tartományi kincstáron, azonban mi felvilágosítottuk őket, hogy nem fognak könnyíteni rajta, bocsánatot kérek, hogy ilyen részletébe bele kell mennem a dolognak — mert ők bérbe akarták adni azon dolgot, azonban mi olyan bérlőt nem találtunk volna, a ki elvállalta volna a felelősséget az iránt is. hogy az ottani épületeket, intézeteket, fürdőket stb. fentartsa, hanem ezek a bosnyák vállalkozók azt akarták, hogy tartsa fenn a kormányzat és majd ők fizetnek bizonyos bérösszeget. Mindenki, a ki ott járt és ott lakott, tudja, hogy ezen fürdőnek bérbeadásával ezt a fürdőt végleg megrontjuk. Argumentatiónknak volt is hatása az ottani tartománygyiilésre, és nem gondolom, hogy ők egyhamar megismételjék ezen javaslatukat.

Mi llidzse fürdővel egy kis culturintéz- ményt teremtettünk meg, a mely jól van kezelve és a mely egyik vonzó pontját képezi az ottani környéknek, és nagy hasznára, előnyére és kellemére is válik a lakosságnak. Annyi bizonyos. hogy ha a jelen körülmények között bérlő kezébe adjuk, ez által mi ezt az intézményt megrontjuk.

A mi a bírák elmozdithatlanságának kérdését. illeti, az igaz, hogy mi a tartománygvülés