A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
bécsi delegatióban voltam bátor kifogásolni azt, és pedig elég jó oldalról, de nem tisztviselői körökből származó informáczió alapján, bogy Boszniában a tisztviselők olyan kardot hordanak, mint hivatalos kardot, a melyen az osztrák császári korona és 0 Felsége legfelsőbb nevének kezdőbetűi foglalvák. Az igen tisztelt közös pénzügy minister ur azt méltóztatott nekem válaszolni, hogy én tévedek, a mennyiben nem az osztrák császári korona lenne a kardon, hanem a bos- nyák korona. Én természetesen meghajoltam a közös pénzügyminister urnák ezen nyilatkozata előtt és nem szóltam, mert feltettem és ma is felteszem, hogy a minister urnák van velem szemben igaza. Azonban, őszintén megvallva, resteltem a dolgot, hogy blamáltam magamat az országos bizottság előtt és tovább kutattam. Kerestem Bécsben is, itt is az Uniformie- rungsvorschrift-ot. A régiről azt az informatiót kaptam, hogy elfogyott, az újról pedig, hogy azt most már Bécsben és Budapesten az Unifor- mierungs-üzletekben nem lehet megkapni. A múlt héten telegrafáltattam Sarajevóba, sajnos azonban, nem kaptam meg ezt az Uniforinie- rungsvorschrift-ot. Igv nem tudom egészen positive, hogy jól vagyok-e tájékozva, de az én informationi szerint az 1910 május 10-én 2098. szám alatt kiadott uj egyenruházati szabályzat 7. pontja azt mondja a kardra vonatkozólag : »Auf dem Griffe ist der allerhöchste Namenszug mit der Krone angebracht ; auf die Muschel wird das bosnische Landeswappen aufmontiert«. Es ist angebracht, tehát alkalmazva van a korona és az initiale, a bosnisches Landeswappen pedig wird aufmontiert. Ez reám azt a benyomást teszi, hogy itt egy egyébként használatban levő kardot applikálnak a boszniai tisztviselőknél, a mely máshol is alkalmazott kardra aufmontierozzák a boszniai czimert. Kérdést tettem egyenruházati kereskedésben, hogy minő kardokat vesznek a bosnyák tisztviselők, és azt hallom, hogy Budapesten is, máshol is — a mennyire én informálva vagyok egyszerűen az osztrák tisztviselői kardot szerzik be a boszniai tisztviselők és azután erre rá- montierozzák a boszniai czimert »auf die Muschel«. Én itt csak deductiókkal dolgozom, de ha ez áll, azt hiszem, hogy mindkettőnknek igaza volt : a minister urnák is, mikor a bosnyák czimerre gondolt, hogy az rajta van a kardon, de nekem is, mikor abból a feltevésből indultam ki, hogy ezen a bosnyák tisztviselői kardon az osztrák császári korona is rajta van. Az igen tisztelt minister ur mindenesetre lesz kegyes engem és az országos bizottságot is e tekintetben felvilágosítani. Mondhatom, én kerestem, akartam venni egy bosnyák tisztviselői kardot, mert szerettem volna már csak heraldikai érdeklődésből kifolyólag is egy ilyen czimert, a bosnyák koronát megtalálni, de sajnálatomra a bosnyák koronát. a melyről különben sem tudom, hogy császári, királyi, herczegi, grófi vagy bárói-e, nem tudtam megtalálni, hanem ezek voltak kutatásaim eredményei. Ne méltóztassék rossz néven venni, hogy ennyire foglalkoztattam e tárgygyal a t. országos bizottságot, de igazán szeretném tudni, hogy itt már most mi az igazság. Én ezt a kérdést nemcsak ugv Bechthaberei- ból említettem fel a múltkor, hanem felemlítettem kapcsolatban azon állításommal, hogy Bosznia- és Herczegovinában tervszerüleg két irányzatnak az érvényesítésére való törekvést látok. Az egyik vonatkozik a horvát eszmének propagálására, a másik pedig annak a gondolatnak átvitelére az egész vonalon az életbe, a népbe, hogy ezek a tartományok császáriak. Hogy e tekintetben is nem egészen — bocsánat a kifejezésért — hasból beszélek, constatálhatom a következőket : Boszniában, Sarajevóban elneveztek egy hidat Kaiserbrücke-nek, ott van a Kaiser-Drama, ott van a Carska Cesta, ott van a carsca suma, a császári kincstári erdő . . . Kämmerer Ernő: Császári, mert török volt! Batthyány Tivadar gr.: Nem! Nem! Legyen nyugodt az én t. barátom, mindjárt a szultánra is át fogok térni, mindezek az utak császári utak és hogyha Kämmerer Ernő t. barátom azt hiszi, hogy ez a török császárra vonatkozik, kénytelen vagyok felemlíteni, hogy a t. közös pénzügyminister ur informatiói egy kissé eltérnek az én informatióimtól. A t. minister ur t. i. azt méltóztatott mondani az én kifogásaimra vonatkozólag — hogy ismét egy császári dolgot hozzak fel, a mi bizonyára nem vonatkozik a török császárra, hanem csak az osztrák császárra — hogy a Gotterhaltet csak ott muzsikálják és dalolják, a hol katonaság van. Liánná jártam a dolognak és azt találtam, hogy népiskolákban, óvodákban és dedók- ban, a hová tudomásom szerint a véderő még be nem vonult, hogy ott is minden ünnepélyes actus a Gotterhalte eléneklésével végződik. A minister ur informatiója pedig az volt, hogy csak ott dalolják a Gotterhaltet, a hol a katonaság is jelen van. íme, t. országos bizottság, Boszniában minden téren, minden vonatkozásban beleviszik a császári gondolatot, azt a gondolatot, hogy Bosznia a császár alá tartozik, arról azonban, hogy ezt a két tartományt Magyarország a magyar szent korona jogán birlalja és vette vissza jogaiba () Felsége, tudomásuk nincs, ennek semmiféle administrativ intézkedésben nyoma nincsen. Mert hogy a Gotterhalte-t dalolják dedőkban és óvodákban, azt bizonyára nem az egyes községi elöljárók rendelték el, hanem minden esetre a magasabb közigazgatási hatóság. A zászlók ügyében is bátorkodtam a múlt delegatio alkalmával egynéhány panaszszal élni. Akkor az igen tisztelt minister ur azt méltóztatott mondani, hogy arról a panaszomról, hogy
