A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

V. ÜLÉS. 135 lett volna, hogy a delegáció, vagy a magyar par­lament más kezelési módokról gondoskodjon. A 67-es politika ellenzői részére volt nagyon előnyös a helyzet, mert a 67-es jelenlegi intéz­mény, mert ellenesetben mi, kik Deák politikájától vagyunk áthatva és a 67 ellenzői kénytelenek lettünk volna együtt keresni azon kezelési módo­kat, melyekkel Bosznia és Herczegovina igazgatását tovább folytatni lehet. Mert azt nem hiszem, hogy Magyarországon vagy Ausztriában léteznék olyan kegyetlen szivü politikus, a ki az annectált tartományok polgárairól, azok jövőjének, fejlő­désének, magasabb művelődésének érdekeiről ne akart volna gondoskodni Én, ki a 67-es politiká­nak hive vagyok, nagy előnyét látom annak még abban is, hogy az annexio idejében segistégül jött, mert nem kellett statuálni újabb intézményt. Azzal az őszinte nyíltsággal, azzal a loyalitással, melylyel a magyar pártok egymással szemben kell, hogy viseltessenek és azzal a meggyőződéssel, melylyel a magam politikai múltjából következ­tetve hiszem, hogy minden képviselőtársam és a közéletben tevékenységre hivatott bizottsági tag egyformán őszintén szabja magatartásának irá­nyát, azt mondom : tegyék kezüket a szivükre és lelkűk gondolatát fejezzék ki : őszintén, tudják-e és miként gondolják ez idő szerint ezen tarto­mányok sorsának végleges rendezését ? Bakonyi Samu : A többségnek kell megmon­dani, akkor hozzászólunk ! Isseklltz Győző : Egy közbeszólást hallottam. Őszintén mondva, az én elhatárolt és inkább con- structióra alapított beszédem keretébe, nem illik a polémia, de már gyakran hallottam ezt a fel­fogást, hogy a többség kötelessége mindenről gon­doskodni. Nem egészen igy áll ! A többség köteles­sége igenis gondoskodni, hogy az államélet menete ne akadjon meg. Az ellenzék feladata az, hogy az államélet mikénti vezetése elleni kifogásait adja elő, de illendőség az ellenzéktől és a politikai moral szempontjából kötelessége, (Mozgás.) hogyha ki­fogásolja az államéleti tevékenységnek azt az irá­nyát, melyet a felelős többség követ, kifogásait előadja és megmondja mikép lehetne az jobb. Rakovszky István : Tanácsadásra nem hivatott az ellenzék ! Issekutz Győző : A politika feladata a de­structio nem lehet ; az olyan ellenzéki felfogás, mely szerint az indulatok, a szenvedélyek fel- gyujtása helyes, háladatos csak ott lehet, a hol kifizeti magát ; de szenvedélyeket felkelteni az állami élet tevékenységi körében, a hol ezek csak rombolni tudnak, azt én, a ki életem legjavát az ellenzék padjain töltöttem el, soha ellenzéki fel­adatnak nem tekintettem. Tessék kérem az angol politikai életet végig megfigyelni, ott minden ellenzéki politikai párt­nak meg van a saját politikai programmja, a melyet meg akar valósítani, de a melyet nem is függeszt fel, ha többségbe kerül. Nálunk abnormalis és azért gyakran inmoralis politikai irányzatok vannak. Azt fogják mondani — nem, itt arról meg vagyok győződve, — azt fogják mondani ott, a hol a szen­vedélyek, izgatások nyilvánulnak meg, a hol nem az értelem, hanem a pillanatnyi fellángolás minden mérséklet nélkül fog megnyilatkozni, hogy nem volt szabad már akkor elvállalnunk a berlini szer­ződésben reánk rótt missiót. Mert ezzel veszé­lyeztetjük a két államnak dualistikus jellegét és egy állandó jellegű vitás ügynek a rendezését vettük magunkra. (Folytonos zaj a baloldalon.) Most pl., t. országos bizottság, Rakovszky István ő excellentiája egyéni tevékenységében, Holló Lajos és Mezőssy Béla t. képviselőtársaimmal együtt, nincsen megzavarva abban a tevékenysé­gében, hogy ha nem is hangosan, de halkan igye­kezzék engem az én beszédemben megzavarni. Holló Lajos: Hiszen egyedül mi hallgatjuk! Issekutz Győző : Csakhogy ezen egyéni tevé­kenységében a t. országos bizottság korlátolva van ép úgy, mint minden magános ember és épen úgy, mint korlátolva van maga az állam a saját állami élete tevékenységében. Mert a leg­többször tőle nem függő idegen elemek hatásából alakulnak ki azok az eredmények, a melyekkel a jól gondozott államnak már előre számolnia kell. Hát, t. országos bizottság, azt minden magyar ember, de azt hiszem, Ausztriának is minden hű fia és okos politikusa elismeri, hogy sem a magyar államnak, sem Ausztriának nem volt szüksége területszaporitásra, nem volt szüksége a Bosznia- Herczegovina megszerzésével járó nagy vér- és pénzáldozatokra. De a midőn ez a két tartomány a múlt század második felében az állandó zavar­gásoknak fészke és a szomszédos tartományok elégedetlen elemeinek menhelye volt ; a midőn országunkra nézve ezen szomszédos területek tel­jesen desolált helyzete, déli vidékeinek érdekét is veszélyeztette, akkor elkerülhetetlen volt, hogy a midőn a két állam nagy gazdasági és erőhatalmi érdekei abban az időben, egy ellentétes érdekű másik nagyhatalom részéről — nem nevezem meg, de minden politikus és politikai műveltséggel lépést tartó tagja ennek a háznak tudja, miről van szó —... Egy hang jobbfelől : Bizottságnak ! Issekutz Győző : ... ez magyarház is egy­úttal. (Derültség.) Mondom, t. országos bizottság, ezen másik nagyhatalom részéről abban az idő­ben a Balkánon állandóan kifejtett olyan tevé­kenységével szemben, a mely az ott fennálló rend megbontását czélozta, szükséges volt a mi érdekeink megóvása, és akkor igenis relative helyes, sőt elkerülhetetlen volt ezen tartományok­ban rendezett viszonyoknak a construálása és a velünk ellenséges irányú törekvések kiszorítása ; szükséges volt, hogy éppen a magyar állam szem­pontjából ez a két tartomány a mi hatalmi sphae- ránkba kerüljön és az ellentétes törekvések, izga­tások és hatalmi alakulások alól kivonassák. Éppen ezért én a berlini szerződésben vállalt kö­telezettség teljesítését is, de az annexiót is, nem

Next

/
Thumbnails
Contents