A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1907 - hiteles kiadás (Bécs, 1907)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
í 14 X. ÜLÉS. koztatnak, a melyeknél a családok egy nagy száma kénytelen együtt tartózkodni, ott gondoskodni kell arról, bogy az ó alkalmazottai gyermekeinek nevelésére megfelelő módot nyújtsunk és ebből a czélból tartatnak fenn ilyen iskolák. A blumaui lőporgyár-társaság a hadseregnek egyik iparvállalata, katonai gyára, igy tehát az ő alkalmazottainak gyermekeiről, az ilyen iskolák fen- tartásával szintén gondoskodnia kell. Vannak ezenkiviil más ilyen intézetek is, a melyeket, azt hiszem, azon közjogi elvből kiindulva, hogy a közoktatás nem képez közös ügyet, eltörölni mégsem lehet, mert hiszen ezen iskolák teljesen alá vannak vetve azon állam közoktatási törvényeinek és rendeletéinek, a mely államnak a területén el vannak helyezve. Ebből a szempontból arra kérem a t. országos bizottságot, hogy Zichy t. barátomnak második határozati javaslatát is méltóztassék mellőzni. Az általános vita során elhangzott egyes részletkérdésekkel nem szándékozom foglalkozni. Megelégedéssel constatálhatom, hogy az összes felszólalásokban határozott kifejezést nyert az a kivánalom, a melynek én a vita kezdetén voltam bátor kifejezést adni, hogy t. i. a hadseregnek függő kérdései minél előbb a magyar állam követeléseinek megfelelő módon megoldásra jussanak. Ez a felfogás, a mely különösen Lovászy Márton, Bakonyi Samu és Szivák Imre bizottsági tag urak beszédeiben domborodott ki, az itt uralkodó communis opiniónak tekinthető. (Igaz ! Úgy van !) Én a vita végén le akarom szegezni azt az örvendetes tényt, hogy a hadsereg reformjára irányuló követelésekben közöttünk véleményeltérés nincsen. Épen úgy nem mutatkozott véleményeltérés közöttünk a tiszti fizetések felemelésének sokat emlegetett kérdésében sem ezen kívánság méltányosságát és igazságosságát illetőleg, mert ez elől a t. felszólalók egyike sem zárkózott el. Ennél a kérdésnél inkább közjogi véleményeltérések jutottak kifejezésre, a mivel azonban nem szándékozom foglalkozni, mert azt tartom, hogy közjogi felfogásoknak e testületben csak annyiban van helyük, a mennyiben annak megállapításához szükségesek, hogy valamely kérdés a delegatio hatáskörébe tartozik-e vagy sem. Nem akarok tehát azzal a conctroversiával foglalkozni, a mely különösen Rudnyánszky báró és Issekutz bizottsági tag urak között merült fel arra nézve, vájjon a delegatiónak van-e kezdeményezési joga a költségvetésben foglalt kérdésekre nézve, hanem egyszerűen annak a felfogásomnak adok kifejezést, hogy a mikor mindnyájan elismerjük a tiszti fizetések uj szabályozásának és felemelésének szükségességét, igazságosságát és méltányosságát, akkor nem ilyen közjogi szempont akadályoz meg bennünket abban, hogy ezt a kérdést ma vagy még ebben a delegationáhs ülésszakban oldjuk meg, hanem megakadályoz az, hogy ez a kérdés e testület elé nem a két állam kormányának egyetértő előkészítése után jutott. Hoitsy Pál: Nemcsak ez! Okoücsányi László előadó : Ezt szem elől nem téveszthetjük, mert számolnunk kell azzal a helyzettel, hogy a kormány, a mely az országgyűlésnek felelős, csakis úgy vállalhatja az ország ügyeinek vezetéséért a felelősséget, ha ilyen meglepetésszerü módon a kérdések határozathozatal tárgyává nem tétetnek. Ez a kérdés tehát mostani ülésezésünk alatt érdemleges eldöntésre előttünk és általunk nem kerülhet, erről csak akkor lehet szó, ha úgy a magyar, mint az osztrák kormánynak egyetértő hozzájárulásával a hadügyminister concret javaslata fog előttünk feküdni. Azt hiszem, reflectáltam a lefolyt vitának kiemelkedő mozzanataira. Ismételten kérem az országos bizottságot, hogy Zichy Miklós gr. barátomnak két határozati javaslatát méltóztassék mellőzni. Elnök : Az előadó ur zárszava után következik a határozathozatal, vagyis a szavazás. Kérdem az igen t. bizottságtól : méltóztatik-e a hadügyi albizottság jelentését, illetőleg a közös hadügy - ministeriumnak a hadseregre vonatkozó 1908. évi előirányzatát általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, határozatképen kimondhatom, hogy az országgyűlési bizottság a hadügyminister ur előirányzatát általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Az általános vita folyamán Zichy Miklós gr. két határozati javaslatot terjesztett elő. Most ezek felett kell dönteni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a határozati javaslatok elsejét felolvasni. Zboray Miklós jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Zichy Miklós gr.: A zárszó jogával kívánok élni ! Elnök : Csakis arra vonatkozólag szólalhat fel, visszavonja-e vagy nem a javaslatot. Zichy Miklós gr. : Mivel a magyar kormány a postaszállitás jogát megvonta a laptól, visszavonom a határozati javaslatot. Elnök : Miután Zichy Miklós gr. bizottsági tag ur határozati javaslatát visszavonta, erre nézve további szavazásnak helye nincs. Kérem már most a jegyző urat, szíveskedjék Zichy Miklós gr. második határozati javaslatát felolvasni. Zboray Miklós jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök : Kérdem az igen t. bizottságot, méltóztatik-e Zichy Miklós grófnak most felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, kik azt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy Zichy Miklós gróf határozati javaslata mellóztetett. Következik a most általánosságban elfogadott javaslatnak részletes tárgyalása. Az előadó ur a tárgyalás rendjére nézve kivan javaslatot tenni. Okoücsányi László előadó : Bátor vagyok javasolni, hogy az eddigi gyakorlathoz képest méltóztassék tárgyalás alá venni elsősorban a vála-
