A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

Will. L'LES.

Ausztria sem bírja e téren a versenyt felvenni, és nem bírja e téren védelmezni kereskedelmi érdekeit, csak veszteség és vereség lehet osztályrésze.

Nem is ez a szempont lehet Ausztria előtt, hanem lehet a közelebbről fenforgó veszedelmek megosztása, hogy ne csak a territorialis \éde- kezés erejével rendelkezzék, de a tengeri védekezés terén is felvehesse a harczot. De ennek szükségességét azután rendkívüli mértékben alá- szállítja az a körülmény, hogy e territorialis összeütközés csak oly államokkal — vagy állammal, mert tudjuk, hogy csak egyről lehet szó — fordulhat elő, a mely állammal a határterület oly nagyságával vagyunk érintkezve, hogy a szárazföldi védelem az, a mely el fogja dönteni a mérkőzés sorsát úgy, hogy lényegesen csekélyebb súlyt lehet a tengerészeti összeütközésre helyezni.

Ha mi e téren megtennők azt és Ausztria is megtenné azt, hogy egyszerűen a partvédelem előkészületeit erőteljesen megtenné, hogy a nagy költségeket, a melyeket e nagy építkezésekre, felszerelésekre fordít, e védelmi eszközök sokkal tökéletesebb kifejtésére irányítaná, akkor Ausztria talán e téren is nagyobb előnyöket érhet el, mint a hadi készültségnek a tengeren való kifejlesztésével.

De, t. országos bizottság, itt nekünk az aggodalmaink azután kétszeresen nagyok, mert ha mi elől megyünk a modern technica terén újabb meg újabb lépéssel, semmi garantiánk nincs rá, hogy a technika egy nagyobb, újabb vívmánya mindezt halomra nem dönti, és mindazok a milliók meg milliók, a melyeket áldozunk e czélra, értéktelenekké nem lesznek.

Hisz itt van ennek rendkívül fényes bizonyítéka, a melyet maga a haditengerészet vezetősége mond el. Rendkívüli szerencse volt reánk, hogy mi 1905-re a múlt évben megszavaztunk 34 millió koronát és ezt el nem költötték, és most azt mondják, el sem fogjuk költeni, mert az általunk tervezett czélokra vagy használatra értéktelen volna. Akkoriban 22 kisebb naszádot akartak építeni, arra kérték, most azt mondják, hogy a tapasztalat szerint a kisebb naszád semmit sem ér, sik tengeren járó nagyobb naszádokra kell fordítani. Mily szerencse, hogy nem építettük a naszádokat, mert értéktelen befektetés lett volna és most maguk is teljesen mellőzni kívánják és az újabb technica által kívánt hajók építésére akarják az általunk már megszavazott, csak ki nem szolgáltatott, el nem költött összeget fordítani.

Most három tizennégyezer tonnással jönnek. \ aj jón újabb hadifelszerelések, a miket Anglia, Amerika, ( ílaszország talán producál, még nagyobb hajóóriások, még bővebb caliberü ágyu- felszerelésekkel a sik tengeren, nem fognak-e olyan körülményt okozni, hogy ezek is elavulnak es újabb és újabb lépést kell tenni, versenyezve a tengerészeti államok felszerelésével?

124

Ezek, a mik aggodalmasok Magyarországra nézve, mert nekünk itt is hangoztatnunk kell a hadi vezetőséggel szemben, hogy Magyarország anyagi viszonyai nem oly nagyok, hogy e befektetéseket oly könnyűvé tennék. Nekik talán, a mikor azt mondják, hogy 120 milliót kérünk három hajóra, ez természetes dolog, kérik az uj ütegeket, felszereléseket, de Magyarországra nézve 120 millió, ha csak 34 jut is Magyar- országra, oly óriási összeg, a mely a mi belső, culturális, anyagi haladásunk, közigazgatási ren- dezkedésünk tekintetében nagy számottevő hiányt jelent, a mit nem bírunk előállítani, választani kell tehát belső szükségletünk megszorítása, vagy a tengerészeti czélok szolgálata között. Keserves választás elé állítanak bennünket, mert mindkettőt nem bírván, kénytelenek vagyunk belül restringálni a legszükségesebb életbevágó kiadásainkat és menni át arra a térre, a mely Magyarország érdekét egyáltalában nem szolgálja.

Ezenkívül még az is hozzájárul, a mit itt már felhoztam, a haditengerészetnek teljesen osztrák császári jellege, a mit ki kell egészítenünk azzal, hogy ez az egész tengerészeti felszerelés Ausztriában van, ott van a hadikikötője is, és az egész költségvetés, eltekintve némi ipari felhasználásban való részesedéstől, Ausztriának ipari és kereskedelmi alimentatiójára szolgál, Magyarország ebből rendkívül csekély mértékben részesedik. Itt tehát sem állami méltóságunk, sem állami jellegünk kifelé nem jelenik meg, gazdaságilag visszatérítésben nem részesülünk, biztosságunkat nagyon csekély mértékben szolgálja, külkereskedelmi érdekeink védelmére nincs reá szükség, mert ilyen érdekeink, sajnos, nincsenek, tehát csak nagy politikai indokok azok, melyek ezt velünk elfogadtatják, hogy talán belátást fogunk ezzel kelteni, hogy Magyarországgal szemben méltányos és államiságunkat tisztelő eljárást fognak követni.

Ezek azok, a miket ezzel szemben mondanom kell, s most még csak egy megjegyzést teszek ennek a költségvetésnek a kiállitásmód- jára. Azon én nem ütközöm meg, a min Hoitsy Pál t. barátom megütközött, hogy ezt az ordi- nariumba tették, mert ha ők óhajtják, hogy ezt felszerelésnek tekintsük, az ordinariumba teszik. Hanem a költségvetés összeállítása szempontjából nem helyes, hogy mikor keresztülmegyünk a rendes és rendkívüli költségeken, akkor fordítanunk kell és végre ráakadunk egy újabb, a haditengerészet számára 1907-ben engedélyezendő rendkívüli hitelnek a kérésére. Ezen rendkívüli hitel hogy szól ? Kérnek a rendes szükséglet ezen meg ezen cziméhez pótlékként megszavazni hajóépitésekre 1,430.000 koronát, torpedóépité- sekre 8,800.000 koronát, stb., szóval még póthitelként a rendes szükséglethez körülbelül 18 milliót. Ha ezek a rendes czimletekbez tartoznak, akkor ezeknek a rendes czimeknél kell előfordulniok ; ha pedig beruházások vagy rend-