A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

Will. I LES.

125

kívüli hitelek, akkor ott kell hogy megszavazás alá kerüljenek.

Ez azonban formalitás. A fő lényeg az, hogy velünk ezen összegeket megszavaztatják. En ahhoz hozzájárulok, azonban kijelentem, hogy a részleteknél, midőn ezen újabb hajó- épitéseknek megajánlásáról lesz szó, részemről is egy határozati javaslatot fogok előterjeszteni, a melynek elfogadásától teszem függővé a költségvetéshez való hozzájárulásomat.

Elnök: László Elemér corvettkapitány!

László Elemér corvettkapitány : T. országos bizottság ! A következőkben lesz szerencsém az itt elhangzott felszólalásokban foglalt megjegyzésekre, kívánságokra és panaszokra a választ megadni.

Mielőtt ezt tenném, legyen szabad kitérnem egy megjegyzésre, melyet a t. országos bizottság egyik tagja ma reggel tett a kőszénbeszerzést illetőleg. T. országos bizottság ! A tengerészeti vezetőség nagyon is tudatában van annak, hogy milyen gazdasági és hadműveleti fontossággal bir a kőszén megszerzése, és már évek óta foglalkozik azzal, hogy forrásokat nyisson a monarchia területén belül, a melyekből szükségletét ez irányban fedezhesse. Fájdalom, mindjárt hozzá tehetem, hogy ezen kísérletek eddigelé nem vezettek eredményre, a mennyiben az angol kőszén úgy minőség, mint ár tekintetében oly nagy arányban előnyösebb a magyar szénnél, hogy azzal versenyezni nem tudunk. A mi különösen a pécsi szenet illeti, a melyet a t. bizottsági tag ur érintett, 1899-ben és 1900-ban voltak beható kísérletek a pécsi kőszénnel, és pedig comparativ kísérletek, a mennyiben három hajó közül az egyik ilyen szénnel szereltetett fel, a másik kettő angollal, és ezen kísérletek arra az eredményre vezettek, hogy a pécsi szén használatánál valami 20 °/0-kal több szén szükséges ugyanannyi gőz kifejtésére, mint az angol szénnél, ennek következtében a hajónak, a mely pécsi szénnel van ellátva, egy ötödrészével csekélyebb a működési köre, mint az olyan hajónak. a mely angol szénnel van ellátva.

Ha még tekintetbe méltóztatik venni, hogy az angol szén ára tonnánként loco Pola 26 korona, a pécsi széné pedig 38, akkor méltóztatik látni, hogy árban is milyen nagy különbség van.

Ezzel azután legyen szabad áttérnem azon felszólalásokra, melyek épen most hangzottak el. Mindenekelőtt ki akarom jelenteni a tengerészeti vezetőség nevében, hogy Sághy Gyula és Holló Lajos t. bizottsági tag uraknak azon megjegyzésére, hogy a tengerészet holmi nagyhatalmi állásnak hoz áldozatokat és holmi külpolitikai hóbortok számára szükséges a tengerészeinek ezen növelése, hogy itt ebben a teremben már több ízben meg lett említve a haditengerészetnek a feladata, és mindannyiszor meg lett adva erről a helyről a visszhang,

hogy a haditengerészet feladata pusztán a partvédelemre szorítkozik.

Hogy ezen part védelem azonkívül bizonyos gazdasági érdekekkel is van összekötve, az kiviláglik abból, hogy az osztrák-magyar kereskedelmi lobogó alatt 358 gőzös valami 360.000 tonnával jár, és hogy Fiúménak az áruforgalma 1904-ben 529 millió volt, Triesté pedig 1669 millió. Itt tehát pusztán csak a monarchia tengerpartjának védelméről van szó. Azt hiszem, felmentve érezhetem magamat az alól, hogy a tengerészet fentartásának szükségét hangoztassam, és ezzel rátérhetek arra a tárgyra, a mely az összes felszólalásokon vörös fonálként húzódott keresztül, arra a 10 milliós tételre uj hajóépit- kezések czéljára.

Hoitsy Pál igen t. bizottsági tag ur megjegyezte, hogy 1904-ben a haditengei'észet egy egyszeri rendkívüli hitelt kapott azon kikötéssel, hogy azzal a haditengerészet szükségleteit hosszú időre fedezni fogja. Bocsánatot kérek, az a 120 millió hitel csakis oly beszerzésekre vonatkozott, a melyekre nézve a költségvetésben a tételek már benne voltak és csak arról volt szó, hogy ugyanazon beszerzések, melyek a költségvetésben már szerepeltek és a melyeknek megszerzése hosszabb időt vett volna igénybe, most gyorsabb ütemben végeztessenek, és erre kapta aztán a tengerészet ezt az összeget négy részletben. A mi Hoitsy bizottsági tag ur megjegyzését illeti, — nem tudom szó szerint idézni, de értelme az volt, hogy meglepetésszerűen lépett a tengerészet ezzel a követeléssel az országos bizottság elé, — legyen szabad felolvasnom azon nyilatkozatot, melyet 1901-ben a hadi- tengerészet képviselője tett és a mely igy szól :

De, ha ez a csatahajó meg lesz adva, akkor legalább emberi előrelátás szerint kijelenthetem, hogy a jövőben több csatahajó pótlandó nem lesz, addig, a mig azok, a melyek rövid idővel ezelőtt épültek, el nem érik azt a kort, a mely egy hadihajó életének, illetőleg hasznavehetősé- gének végső határát képezi.

Ez történt 1901-ben, ezelőtt több mint öt esztendővel. 1904-ben, vagyis ugyanazon évben, melyben az egyszeri rendkívüli hitel megszavaztatott, a tengerészet képviselője a következő- képen nyilatkozott: »Pár év múlva azután eljutunk abba a helyzetbe, hogy szükséges lesz ismét a már elavult hajókat pótolni. 1906-ban, ha már az utolsó, most épülőfélben levő vértes-hajónk teljesen elkészült, vértes-hajóink száma ismét annyi lesz, mint a 70-es években, vagyis 11, azzal a különbséggel, hogy a 70-es években alig volt egy-két hajónk tiz évnél idősebb, mig 1906- ban a 11 vértes-hajó között majd lesz már olyan, a mely 25 éves is. Természetes, hogy szükséges lesz ezek részére ismét uj pótépitmények engedélyezését kérni.

Ez" történt 1904-ben. 1906-ban, a jelen

esztendőben a delegatio nyári időszaka alkal-