A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
78/ XVII ILES helyett, hogy azokat a classisokat venné, a melyek hadképesek és sorozás alá tartoznak. Ha ezt tenné, akkor Ausztriával szemben egy alacsonyabb quotával bírnánk. De még súlyosbodik ez az igazságtalanság, mert köztudomású dolog, hogy minálunk a legnagyobb gyermek- halandóság az első évben fordul elő. Még egyet akarok egész röviden felhozni és ezzel befejezem felszólalásomat. A t. képviselő ur elmondotta, a consec- ventiák levonását aztán a t. delegatióra bízza, hogy hogyan történt az, mikor először ültünk össze egy tanácskozásra, a melyben én is részt- vettem, a melyben arról volt szó, milyen arányt adjanak az egyes pártoknak. A t. képviselő ur egészen híven adta elő a dolgot. Mikor tárgyaltunk, ott volt Andrássy Gyula gróf is és ott volt csekélységem is. Én kijelentettem, hogy nekünk engedményekre nincs szükségünk, mi készek vagyunk általában lemondani arról, hogy a delegatióba beválasztassuk magunkat; átadjuk a függetlenségi pártnak az egész delega- tiót, kijelentjük még azt is, hogy ebben nem látjuk a coalitio megbontását vagy megszegését a független-égi párt részéről, mert mi magunk ajánlottuk fel a dolognak ilyetén rendezését. En tehát csak azt kívántam ez alkalommal itt constatálni, hogy tökéletesen igy folyt le a dolog, mert, a mint méltóztatik talán emlékezni, az is szerepet játszott, hogy mi készek voltunk félreállni és a függetlenségi párt elé semmi akadályt nem gördíteni. Batthyány Tivadar gróf : Személyes kérdésben kérek szót. Elnök: Nagyon kérném az urakat, legyenek szívesek valóban csak a személyes kérdés keretein belül maradni. Batthyány Tivadar gróf: Személyes kérdésben vagyok kénytelen felelni a t. bizottsági tag ur szavaira. Azt hiszem, hogy ez az egy-két perez, a melyet itt elfecsérelünk, nem lesz egészen hiábavaló, mert én, harmadszor mondom, nem akadékoskodást akarok, hanem az ország érdekében a megértést keresem. Constatálta a t. bizottsági tag ur, hogy az én előadásom a tényeknek megfelel. A magam részéről én is lojálisán constatálom, hogy a mit ő mondott, szintén megfelel a tényeknek. Constatálom azt is. hogy midőn az arányszámokról volt szó, epen a néppárt részéről azt méltóztatott mondani, hogy a néppárt kevesebb számmal ne legyen képviselve, mint volt ellenzéki korában ; ezzel szemben mi deferáltunk és igy jutott be hat néppárti képviselő és a 67-es pártok többségre. Holló Lajos: T. országos bizottság! Szemé- ves kérdésben én is csupán csak erre az utolsó körülményre vagyok bátor ki terjeszkedni, mint a ki szintén reszt vettem az említett tanácskozásban, sőt a delegatio tárgyalásaiban fel is szólaltam. Hogy valamely párt részéről az az ajánlat volt, hogy a függetlenségi párt a maga többségében jöjjön be, erről tudomásom nincs. Ellenkezőleg én a delegatio első ülésén a függetlenségi párt megbízásából, Becsben is, itt is felszólaltam, és kijelentettem, hogy a függetlenségi párt követeli a maga részéről Í3, hogy a delegatióban is többséggel bírjon, mert az a parlamentáris elvből folyik, hogy a mely párt a parlamentben a kormány megett áll, az álljon a kormány megett itt is, mert különben a kormány esetleg bizalmatlanság folytán leszavazásnak lenne kitéve. A t. néppártnak volt az az álláspontja, hogy a függetlenségi párt kevesebb számmal jöjjön be a delegatióba, mint a mely számarányánál fogva megilleti, mert különben a t. néppártot és a 67-es pártokat az a számarány, a melyben tényleg a delegatióba beválasztattak, nem illetné meg. Ezt tehát csak a loyalitás hozta létre. Más felfogás ellen tiltakoztunk és tiltakozunk most is, s jövőre meg is kívánjuk ezt változtatni. Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szintet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Zboray Miklós jegyző: Kmety Károly! Kmety Károly: T. országos bizottság! Rakovszky István delegatus személyes kérdésben történt felszólalásában kitért arra a kérdésre, mennyiben van helyén és honnan ered, hogy az országos bizottságban a hatvanhetes párt van többségben. Én nem ismerem ennek az állapotnak a genesisét, de azt hiszem nem fogja tagadni senki, hogy természetellenes és csakugyan a Parlamentarismus lényegével ellenkező állapot az, hogy más többsége legyen az állami költségvetési joggal biró képviselőháznak és más többsége legyen a költségvetési jognak egy bizonyos részét gyakorló országos bizottságnak. Ezt a helyzetet fentartani a Parlamentarismus szempontjából sem kívánatos, és ezen helyzetnek mielőbbi sa- nálására fognak vezetni az oly fölszólalások és az oly támadások, a milyenekben részesítette tegnap a függetlenségi pártot Rakovszky István bizottsági tag ur. Hiszen nem titok, hogy a függetlenségi pártban méltatlankodást keltettek ezek a támadások és nem titok az sem, hogy kifejezést adnak minden lépten-nyomon a párt tagjai annak, hogy ezen az állapoton már legközelebb segíteni kell azáltal, hogy a függetlenségi pártot többségben viszsziik be az országos bizottságba. Ezek után kénytelen vagyok én is kitérni némely államjogi kérdésekre, melyekről mindnyájan elismerjük azt, hogy nem valók tulajdonképen az országos bizottság színe elé, de a melyek most felvettettek és pedig élesebben és nagyobb mértékben vettettek fel, mint más alkalmakkor, a minek oka egyszerűen a mai helyzet sajátosságában van. Az ország közvéleménye
