A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
70 XVII. LLES. annak a honvédeskünek, a honvédség nemzeti irányának, ha voltak is olyanok, a kik annak soraiban elfeledkeztek róla, megvan a nemzetre nézve a maga nagy értéke, amelyet továbbra is ápolni kell. (Igaz! Ugg van!) Evvel, t. országos bizottság, még csak egy pontra akarok kiterjeszkedni, a melyre a magam részéről súlyt fektetek és ez az, hogy a t. képviselő ur hivatkozott arra, hogy itt a 67-es elemek többségben vannak. Ez numerice igaz, de én nagyon kérném a t. országos bizottság tagjait, hogy ebből a tényből továbbmenő következtetéseket vonni ne tessék, különösen ne abban az irányban, hogy miután többségben vannak, a függetlenségi párt tagjait majorizál- ják, mert ennek nagyon természetesen viszont a parlamentben magában volnának meg a nagyon szomorú következményei, a melyek oly súlyos bonyodalmakat idéznének elő mostani, hála Istennek, eléggé nyugodalmas politikai életünkben, a melyeket elkerülni mindnyájunk bő óhaja és törekvése. (Helyeslés.) Zboray Miklós jegyző: Bernáth Béla! Bernáth Béla : A hadsereg kérdésénél a legfőbb momentum az, hogy a hadsereg mennél inkább harczképessé tétessék. A harczképesség fokozására megvannak a különböző eszközök, így nevezetesen az egyes csapatok kiképzése, különösen a lövészetben való tökéletesedés, továbbá az, hogy az egyes egyének annyira ki- képeztessenek, hogy mindegyik képes legyen a szolgálatnak eleget tenni és igy megbízható tagjává válhasson a hadseregnek. Hogy ezt elérhessük, nevelésre van szükség, a melynek egyik eszköze a testi erő kiképzése, a mi viszont legjobban a testi nevelésnek fokozatos fejlesztése által érhető el. Hisz tudjuk, hogy a hadseregben az egyénnek physicailag igen erősnek kell lennie, különösen a döntő pillanatokban. Tudom én ezt a magam tapasztalásából, mert volt eset, a mikor 18 órát kellett a csapatnak menetelnie, úgy hogy mikor a végczélhoz értünk, a legénység egy része kidült ; ha akkor következett volna be a döntő ütközet. az a hadseregre nézve mindenesetre végzetessé ' álhatott volna. Hogy mi ezt a testi erőt fokozzuk, arra igen hatékony befolyással bir a tor- názás. Tapasztaljuk ezt Németországban, a hol a német hadsereg erősségéhez nagyban hozzájárul az, hogy a testi nevelésre igen nagy súlyt fektetnek. Hogy lia testileg erős az egyén, az ki- birja a nagy munkát, az nemcsak testileg erős, de lelkileg iS. Annak lelki öntudata, önérzete felebred és ezzel az önérzettel inkább kibírja a munkát,^ inkább kibírja a nagy fáradságot és epen ezert kívánatos volna, hogyha a hadsereg- ben, különösen a nevelőintézetekben és a kadet- ískolakban is, a képzésnél a testi nevelésre nagyobb súlyt fektetnénk. Intensivebbé kell tenni ez irányban a testi nevelést, hogy ezáltal a hadsereg akkor, a mikor szükséges és a mikor leginkább kell, vész idején, megfeleljen hivatásának s hogy ezáltal a hadsereget jóságban és tekintélyben mennél nagyobbá és erősebbé tegyük. De viszont, t. országos bizottság, a testi nevelés mellett ott vannak az erkölcsi momentumok is. Én, mikor tanultam a katonai tudományokat, az u. n. taktikában ez úgy volt leírva, hogy »moralisches Element«. Mi ezt a taktikai szót erkölcsileg másként értjük, még pedig úgy, hogy az a hadsereg legyen rokon érzésében a nemzetével. Hadd kapja meg az a hadsereg mindazt, a mi egyesek szivében és lelkében van, tekintessék az a hadsereg úgy, mint a nemzetnek egy része, mintha egy családot képezne a hadsereg. És épen azért szükséges, hogy figyelemmel legyünk a nemzetnek a nyelvére, hogy a nemzet ép úgy, mint a hadsereg, társadalmi érintkezésben nyelvét használhassa és a nyelve miatt ne legyen üldöztetéseknek, mellőztetéseknek kitéve senki. Igen gyakori eset, t. országos bizottság, hogy a hol a tisztikar nem bírja a magyar nyelvet, legyen az mindjárt magyar ezred is, ott megkövetelik, hogy még a casinó- ban is a német nyelv legyen a társalgási nyelv. Az ilyen intézkedés nem teszi népszerűvé a hadsereget és nem teszi senkinek sem kedvessé az ottléteit. Azért, hogyha mi a hadsereg népszerűségére, erre az erkölcsi motívumra is súlyt fektetünk, oda kell hatnunk, hogy a nemzet nyelve minden téren, minden vonalon és igy a hadseregben is érvényesüljön. Ez egy hatalmi kérdés, t. országos bizottság, mert hiába van a törvényben megírva, hogy önállóak vagyunk, hogy Magyarország független és önálló, hogyha intézményeiben és különösen ott, a hol a hatalom van képviselve, gyakorlatilag ez keresztülvive nincsen, akkor nincs meg a nemzetnek a hatalmi jogköre, nincsen meg a befolyása, nincs meg a nemzeti öntudat és nincs meg a törvény iránti tisztelet ott, a hol erre legelső sorban szükség volna. Ezért kell kívánnunk elsősorban, hogy a magyar nyelv a hadseregbe is bevitessék; akkor teszünk szolgálatot magának a dynastiának is. Mert csak emelni fogjuk a hadsereg harczképességét, hogyha ezt az erkölcsi momentumot beviszszük a hadseregbe, a mely azután képessé fogja tenni őt arra, hogyha felfegyverkezve szemben áll az ellenséggel, ott fokozottabb módon és mértékben fogja tudni teljesíteni kötelességét. Ezek nem jelszavak, mélyen t. országos bizottság. Ezek érdekek, még pedig érdekek első sorban a hadsereg harczképességének a szempontjából. Vegyük csak figyelembe az utolsó oroszjapán háborút. Azok a japánok, a kik a háborúba belevitték nemzeti érzésűket, nyelvüket, összes tudásukat és ismereteiket, ezeket okosan felhasználva képesek voltak egy világhatalmat megverni és tönkre tenni. Ezek oly fontos motívumok, a melyekkel foglalkozni kell; foglalkozni kell pedig első sorban magának a hadvezetőségnek, hogy
