A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
Közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság. XVII. ÜLÉS. Budapest, 1906. évi deczember 19-én. szerdán, Zichy Tivadar gróf elnöklete alatt. Tárgyai: A hadügyi költségvetés tárgyalásának folytatása. Jelen vannak : a közös ministeriumok részéröl : Aerenthal Alajos báró kiiliigyminister, Schönaich Fermez hadiigyminister, Burián István báró pénzügyminisler, Montecuccoli Rezső gróf, a tengerészeti osztály főnöke; a közös ministerek képviselői : Szentgyörgyi Müller László osztályfőnök, Urbán Nándor ezredes, Láiszló Elemér corvett - kapitány, Szalay László ministeri tanácsos, Thallóczy Lajos osztályfőnök, Horowitz Ede lovag osztályfőnök, Kostyál Zsigmond udvari tanéicsos, Tallián Dénes báró udvari tanácsos, Szapáry Tibor gróf udvari titkár ; a magyar kormány részéről: Wekerle Sándor ministerelnök, Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister; Ábrányi Kornél ministeri tanácsos, a ministerelnöki sajtóiroda főnöke. (Az ülés d. n. 4 órakor kezdődik.) Elnök : Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Semsey László jegyző urat, a szólni kivánók neveinek jegyzésére pedig Zboray Miklós jegyző urat kérem fel. Kérem, méltózta-sék felolvasni a múlt ülés jegyzőkönyvét. Zboray Miklós jegyző (olvassa az 1906. deczember 18-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen ? (Nincs !) Ha észrevétel nincs, akkor a jegyzőkönyvet kitelesitettnek jelentem ki. Az 1906. évi budapesti delegatio naplója. Napirend szerint következik a hadügyi albizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása. Ki következik szólásra ? Zboray Miklós jegyző: Nagy Emil! Nagy Emil: T. országos bizottság! Itt, ebben a teremben nem szeretek kiilönböztetést tenni negyvennyolez és hatvanhét között, úgy a mint az tegnap itt elhangzott. Mert meggyőződésem, melyet Bécsben, közelről szerzett tapasztalatokra alapíthatok, az, hogy bár az osztrák állam különböző elemei nagyon sokféle változatban viszonylanak egymáshoz ; bár azt lehet mondani, hogy sok tekintetben óriási ellentétek forognak fenn Ausztria lakosságának egyes alkotó elemei között, mégis azt látjuk, hogy a mikor arról van szó, hogy Magyar- ország ellen kell tenni valamit, akkor mindig egységesek, akkor mindig egységes állásban vonulnak föl ellenünk. (Igaz! ügy van!) Én tehát, t. országos bizottság, hazám ellen való vétségnek tekinteném azt, ha viszont itt a dele- gatióban nem arra törekednénk, hogy akkor, a mikor hazánk és az adózó polgárok érdekeinek érvényre juttatásáról van szó, itt minden tekintetben kifelé való vonatkozásunkban egységesen lépjünk fel. (Helyeslés.) A coalitio alapfeltétele az, hogy a három egyesült pártnak megvannak a maga elvei, megvan mindegyiknek a maga programmja egymáshoz való viszonylatában, és e programúiból, mint az már annyiszor ki lett fejtve, egyik sem áldozott fel semmit. Egyes pártok közt megvannak a politikai ellentétek, de ezeknek a politikai ellentéteknek ép úgy mint a dinamieában, egy közös eredőben kell érvényesülniük. Az eredő erő tantételét átvive a politikai helyzetre, én Ö
