A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XVI ÜLÉS fil azért, mert ha felmegyek felséges urunk és királyunkhoz, akkor én az uniformist huzom fel. Hát, t. bizottsági tag ur, én mint ország- gyűlési képviselő, valahányszor egészségem megengedi és kötelességem előírja, felmentem eddig és fel fogok menni ezentúl is ő Felségének, a koronás királynak a termeibe. Nem állok félre, hanem felmegyek és pedig abban a toilette-hen, a melyet az udvari etiquette előír. Azt, habár csak egyszerű függetlenségi és 48-as vagyok is, tudom, hogy mi az etiquette és mindenki, a ki oda felmegy, azt megtartani tartozik. Az én elveimet, akár uniformisban, akár diszmagyar- ban, akár frakkban megyek is fel, ez absolute nem alterálja. Nem akarok ennél a kérdésnél tovább inmorálni, mert nekem az a meggyőződésem, t. uraim, hogy mindnyájunknak, a kik itt a coalitióban egyesültünk, egy feladatunk van. Ez a feladat pedig a haza sorsának az előmozdítása. Ezt pedig akként fogjuk előmozdítani, ha kerülünk mindent, a mi minket egymástól szétválaszt és keresünk mindent, a mi minket egyesit. Ez okból a t. bizottsági tag ur személyes megjegyzéseire tovább nem reflectá- lok. (Helyeslés.) Elnök : Holló Lajos bizottsági tag ur személyes kérdésben kíván szólani. Holló Lajos : T. országos bizottság ! Ra- kovszky István t. bizottsági tag ur előbb elmondott beszédem egyes részeinek téves magyarázatot adott, a melyet kénytelen vagyok helyreigazítani. A mint láthattuk, általában közörömre és megelégedésre szolgált, hogy t. tagtársam a mai napon tréfálkozó kedvében volt és oly térre terelte át beszéde fonalát, a melylyel derültséget is idézett elő, és szellemes mondásait szívesen is honoráltuk mindannyian. De tréfálkozva sem lehet bizonyos dolgokat előadni, a nélkül hogy azok bizonyos rectificatióban ne részesüljenek. így a többek között szemrehányásként hozta elő, hogy a 67-es alappal szemben támadást intéztünk, pedig én úgy láttam, ha jól emlékszem, hogy t. bizottsági tagtársaim, Issekutz Győző és Hegedűs Sándor nem ezt cselekedték. Sőt én magam sem tértem ki egy igen fontos szempontra, a melyre épen Rakovszky t. képviselőtársam beszéde folytán megjegyzést kell tennem. Hiszen Hegedűs Sándor t. bizottsági tag ur azt mondta : jónak kell annak az alapnak lennie, ha mi függetlenségiek is, ime, ráléptünk. És t. képviselőtársam is azt mondta most, hogy ő azt tartja helyesnek : az első perczet fel kellene használni; ha igazán, őszintén ragaszkodunk elveinkhez, tessék azokat meg is valósítani. Hát, t. országos bizottság, itt quadrál ez a két álláspont. Azt hiszem azonban, hogy mindkét álláspontban egy nagy feledékenység volt: elfelejtése egy egész esztendőnek. Hiszen önök tudják, hogy az egész nemzet benne volt egy küzdelemben, a melynek végén ő Felségével megállapodás jött létre, s ebben Rakovszky t. barátom is benne volt, én is benne voltam, talán Hegedűs nem volt benne. (Zaj.) Az egész nemzet benne volt. De bizonyosnak tartom, hogy én és az egész függetlenségi párt akkor kapnánk, és méltán, szemrehányást Rakovszky t. barátunktól, ha nem álla- nók ezt az ő Felségével való megállapodást, ha nem állaná mindegyikünk az ő magyar szavát, a mely köti, s ezen nyugalmi állapotot megzavarnék azzal, hogy előhoznánk olyan kérdéseket, a melyeknek kikötését ezen időre mindannyian férfiasán vállaltuk. És ha ez igy van, akkor nem lehet azt mondani, hogy talán az első percztől fogva tartoznánk elveink megvalósításával. ( Helyeslés.) Aztán ne jósolgassunk, t. uraim, hogy utoljára, vagy nem utoljára. T. barátom a 67-es alap bive; ő áll ezen az alapon s azt mondja: többségben vannak itt. Hát ő alelnöke a parlamentnek, nagyon jól tudja, hogy a parlamentáris uralom az országban irányadó, és ha a nemzet azt fogja mondani, hogy én nem állok a 67-es alapon, hanem a 48-ason, és azt keresztülviszi törvényes eszközökkel, ez nem lesz irányadó? És ha a nemzet választása igy fog dönteni, és talán már 30 esztendeig is meghaladtuk ezt a 67-es alapot, t. barátom akkor is ezen az alapon fog állani ? Rakovszky István : Akkor vissza fogok vonulni ! Holló Lajos: Nem kell visszavonulnia, hanem velünk együtt, velünk vállvetve fogja szolgálni az ő Felségével együttesen megteremtendő uj alapon a nemzet ügyét. De ne tessék nekünk szemrehányást tenni, és az előadó urnák se, — hiszen ő bizonyára megvédelmezi a maga álláspontját — a miért én tréfálkozva mondtam, hogy a schwarzgelb álláspontot használta fel. De mikor mi azt mondjuk, hogy a hadsereg iránt a nemzet rokonszenvét nem látjuk teljesnek, teljesebbnek látnok egy nemzeti hadsereg iránt és azon forrásokat akarjuk megteremteni, a melyek még hiányzanak, hogy a nemzet rokonszenve, ragaszkodása oly fokú legyen, a milyennek t. barátom is óhajtja : e miatt nekünk szemrehányást tenni nem lehet. T. barátom ma is ragaszkodással van ezen hadsereg iránt, a melynek magyar szempontból annyi fogyatkozása, annyi defectusa van, de hősiességét, tiszta caracterét, önzetlenségét, odaadását senki sem vonta kétségbe. Hiszen erről módunk volt meggyőződni akár a szegedi árvíznél, akár másutt. De ha már ezeket hozzuk elő, hát természetes, hogy a nemzetért is tett valamit 30 év óta ez a hadsereg. Hiszen eléggé reászolgált ez a nemzet, a mely 1000 milliót költött erre a hadseregre. De ez nem a mi szempontunk ellen szól. És ha ő a német vagy a franczia hadsereget veszi és azokat az ellenszenveket, hát igenis
