A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

saját haderőnkre támaszkodunk, ennek költségei I elviselhetetlenül nehezednének ránk. mert vissza­térül az a sok pénz, ezen összegeknek a ma­gyar ipari élet fejlesztésére való fordításában és abban, hogy mindenki a saját zsebére gazdál­kodván, a takarékosságnak azon szigorú mérté­két alkalmazza, a melyet közös pénzeknél alkal­mazni rendszerint nem szokás. Ezek azok a szempontok, a melyek bennün­ket a jövő kialakulásában többi hazafias tár­sainkkal együtt vezetnek. Nem széthúzva, hanem együttesen, az alkotmányos király alkotmányos hozzájárulásával akarjuk mi ezeket a kérdéseket megoldani és azt hiszszük, hogy ezen az utón haladva, jóakarattal találkozva, a nemzetnek oly békét szerzünk, a melyben az egész nemzet minden hazafias pártja találkozni fog. (Elénlc helyeslés és éljenzés.) Elnök : A ministerelnök ur kíván szólani. Wekerle Sándor ministerelnök : T. orszá­gos bizottság ! Miután az előttem felszólalt t. képviselő ur a közös költségvetésnek és egyálta­lában a közös ministeriumok előterjesztésének alaki berendezését kifogásolta, röviden ismételni bátorkodom azt, a mit néhány hete a képviselő- házban felemlítettem : hogy iparkodunk a közös számviteli ügynek törvényhozási rendezésére. (Helyeslés.) És az ez iránt alkotandó törvény fogja a költségvetés mikénti beosztása iránt való tüzetesebb rendelkezéseket magában fog­lalni. (Zaj.) Kmety Károly : Át kell adni a magyar számszéknek ! Wekerle Sándor ministerelnök : Ezt mél- tóztassék majd akkor megbírálni. Már akkor is kijelentettem, hogy ez nem annyira fontos és sürgős ügy, hogy a megoldást már legközelebbre helyezhetnék kilátásba, de mindenesetre oly bosszú idő sem választ el bennünket a szabá­lyozástól, hogy indokoltnak tartanám azt, hogy a mai közös költségvetés beosztását addig vál­toztatás tárgyává tegyük, mert épen az áttekin­tés, a megértés, és az ezekre alapított ellenőrzés érdekében tartanám kívánatosnak, hogy akkor, a mikor ezzel foglalkozunk, átmenetileg változ­tatást ne tegyünk a mai költségvetésen. Félreértések elkerülése végett szükséges­nek tartom felemlíteni, hogy a rendes közös- ügyi kiadások havi részletekben szolgáltatnak ki,^ a rendkívüli közösügyi kiadások pedig oly mértékben, a mint felhasználásuk tényleges szüksége felmerül ; addig a magyar és az osz­trák állami pénztárakban vannak. Ezek leg­inkább a hadügyministeriumban fordulnak elő; ez előre tájékoztat bennünket arról, hogy minő szükséglet és mikor merül fel és ahhoz képest szolgáltattalak ki az illető összegek. Még felemlitendőnek tartom, bogy, a mennyiben tulkiadások fordulnak elő, az előre­látható és azonnali fedezést [nem igénylő tul­kiadások póthitel alakjában jelennek meg a t. országos bizottság előtt, ha ellenben oly előre nem látható tulkiadásokról van szó, mint a minők jobbára az élelmezésnél és felszerelésnél és bizonyos személyi kiadásoknál állanak elő, a melyekre nézve tehát nem lehet póthitelt kérni, épen a most tárgyalás alatt levő költ­ségvetés megállapítására szolgáló közös minis- téri értekezleteken újra szóba hozatott és a hadügyminister úrral szemben érvényesíttetett, bogy a tulkiadások a pénzügyministereknek előre tudomására hozandók, és ezek úgy Ma­gyarországon, mint Ausztriában a minister- tanács hozzájárulását igénylik. Szorosan az alkotmányos követelményekhez alkalmazkodunk a tulkiadások tekintetében is. A magyar zárszámadás tárgyalásával a tul­kiadások befejezetteknek tekintendők. Ha a magyar zárszámadásban a felmentvény a tul- kiadásokra nézve megadatik, az abban foglalt tulkiadásokat külön a parlament elé vinni nem kell. Nem igy a közös tulkiadásoknál. Mert a közös tulkiadások tárgyaltatnak ugyan itt a zárszámadásokban, de ez még nem végleges tár­gyalásuk, mert az itt előforduló és a delegatio által tudomásul vett tulkiadások külön törvény- javaslat alakjában terjesztetnek az országgyűlés elé, és ezekre vonatkozólag az országgyűlés jóvá­hagyása utólag kéretik. Épen ezen alkotmányos követelményekre való tekintettel mindazon közös­ügyi kiadásokat, a melyek tényleg foganatosít­tattak ugyan, de a melyekre nézve a magyar törvényhozásnak hozzájárulása még külön ki nem kéretett, egy közelebb előterjesztendő külön tör­vényjavaslatban fogom az alkotmányos rend ked­véért a törvényhozás santiója alá terjeszteni. A hitelmeghosszabbitásokra vonatkozó ha­tározatok épen azon alapulnak, hogy a korábbi delegatiók már a 80-as évektől kezdve köve­telték, hogy mindig kéressék ki, ha az elszá­molási idő lejár, a delegatio jóváhagyása, hitel- meghosszabbitás formájában. Ez előfordul ma­gyar számviteli rendszerünkben is ; erre ügye­lünk és ez nem is igen szokott másutt előfor­dulni, mint oly építkezési és felszerelési kiadásoknál, a melyeknél a magyar számviteli törvény is megengedi az elszámolási időn túl való kezelést ; itt is ezt az elvet követik tehát, azzal a megszorítással, hogy ezekre nézve még a hitelmeghosszabbitás tekintetében is a dele­gatiók hozzájárulása kikéretik. Ezeket voltam bátor felvilágosításul és megnyugtatásul megjegyezni. (Helyeslés.) Edelsheim-Gyulay Lipót gróf jegyző : Ra­kó'vszky István ! Rakovszky István : T. országos bizottság ! Én nem kívántam eredetileg a költségvetéshez hozzászólani. Ez a költségvetés, a melyet a had­ügyi kormányzat jelenleg előterjesztett, majdnem azonos azzal, a melyet egynéhány hónappal ez­előtt megszavaztam. Ha mégis felszólalok, ezt azon fejtegetések okozták, a melyeket a t. fiigget-

Next

/
Thumbnails
Contents