A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VI. ÜLÉS. 161 se pristupi pravednom resavanju agrarnog pita- nja, ono se starosedeoci razseljavaju i za njih se nista ue radi, a strancima, narocito nemaőkim colonijama, cine se sve moguce olaksice, sarao da se domaci elemenat sto veóma oslabi. Meni izgleda, da se u Bosni i Hercegovim siri kultúra onako, kao sto se nekad sirila u Americi i danas siri u Africi unistavanjem staiosedeoca i kolonizacijom stranaca. Ovaka politika moze biti koristna austrijskim specu- lantima, ali narodu u Bosni i Hercegovim i nama u Ugarskoj, Hrvatskoj i Slavoniji ona donosi samo stete. Ja necu preterati kad kazem, da Bosna i Hercegovina oskudevaju ustanove potrebne za socijalni, prosvetni i privredni napredak naroda. Bosna i Hercegovina nema dosta ni osnov- nih a kamoli srednjih i visokili skola; Bosna i Hercegovina nema nikakvog zakona o stampi, a nema ni traga o slobodi stampe; ona nema slobode zbora i dogovora; ona nema opstinske samouprave i nema zemaljskog zastupstva Jed- nom reci u Bosni i Hercegovini nema nikakvih politickih sloboda, a sve ustanove sto ih te zemlje imaju toliko su sputane policijskim biro- kratizmom, da se narod absolutno ne moze raz- vijati ni socijalno, ni prosvetno, ni privredno. Da je u istinu tako kao sto sam naveo, najbolje dokazuzu one gomile mrtvih i ranjenih prilikom najnovijeg socijalno-politickog pokreta u zemlji, kao i zatvaranje predstavnika javnog (mujenja) misljenja u Bosni i Hercegovini. Ja mislim, da cu pogoditi zelju naroda u Bosni, kad kazem da je vreme da mi Bosuu i Hercegovinu oslobodimo dosadanjeg tutor3tva i da ostavimo da onaj narod sam o svojoj sud- bini resava. Sa ovih i sa razloga §to nisam dobio povo- Ijan odgovor na postavljena pitanja u odboru, ja eu glasali protiv predlozenog budgeta. Semsey László jegyző: Zboray Miklós! Zboray Miklós: T. országos bizottság! Hálás köszönettel tartozom a t. közös pénz- ügyminister úrnak, hogy annyi évi működés után rno.'t végre egy jelentést adott ki Bosznia és Herczegovina közigazgatására vonatkozólag, mert ez a jelentés, a mily élvezetes, épp oly örvendetes adatokat is tartalmaz abban a tekin közösügyi országos bizottság naplója. 1906. tetben, hogy Bosznia és Herczegovina tekintetében a közös ministeriumnak a felfogása és a mi törvényeink szelleme fedik egymást. Másrészt örömmel láthatjuk, hogy azokat az állapotokat, melyek igazán botrányosaknak mondhatók a szabadelvüség, a jogállam szempontjából, any- nyira a mennyire ma már kezdik megszüntetni. A mi a közjogi helyzetet illeti, magam is osztozom abban, a mit a jelentés felemiit, hogy t. i. miután az 1867 : XII. t.-cz. nem intézkedett és nem intézkedhetett Boszniáról és Her- czegovináról, mivel e tartományok oöcupálásá- ról akkor még szó nem volt, hogy az 1867-iki törvény és ennek értelme azt vonja maga után, hogy ott az ügyek a közösügyek szelleme szerint kezeltessenek, úgy a magyar, mint az osztrák kormány belevonásával Fájdalom azonban, constatálni kell, hogy szentesítve kerülvén a költségvetés az országos bizottság elé, nem nyilik módja és alkalma a tényleges állapotokon változtatni, mert túlhaladott álláspont és csak pium desiderium lehet az, a mit itt felhozhatunk, akár kifogás, akár indítvány, akár vélemény alakjában. Hogy mi a czélja a kormánynak és a vezető egyéneknek Boszniával ; hogy a berlini szerződés alkotta ideiglenes állapotot meddig akarják fentartani és mikor dőljön el Bosznia sorsa, abba most mélyebben belemenni nem akarok ; ez hosszadalmas, külön alkalomra való tárgy. Csak röviden akarok rámutatni arra, hogy igenis kellene már az országos bizottságoknak foglalkozniok Bosznia helyzetével. Mert hiszen ez a jelentés is megerősíti,, hogy az egy kincses bánya, melynek nagy jövője van és nem látom be azt, a mit az albizottságban a t. közös pénz- ügyminister úr egy taglársunk támogatása mellett mondott, hogy tudniillik Bosznia népének nem lehet megadni az alkotmányt, először mert nem érett rá, másodszor, mert szükségünk van, hogy kéz alatt tartsuk Mert az én szerény nézetem szerint nincs olyan nép a világon, a melyre azt lehessen mondani, hogy nem érett az alkotmányra, (Helyeslés.) mert hiszen az a csekélyebb műveltségű nép a maga kebeléből a maga egyéni nézetének, gondolkozásmódjának megfelelő embereket fog küldeni a parlamentjébe, mert hiszen rendkívüli visszás helyzet volna, 21
