A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1902 - hiteles kiadás (Bécs, 1902)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
V. ÜLÉS. 41 szavunknak odakünn mennyi súly adatik, akkor nem szabad figyelmen kivül hagynunk azt sert, hogy szükség esetére mi csak annyi sikert leszünk képesek elérni, a mennyit képesek leszünk biztosítani hadseregünkkel a hátunk mögött, egy esetleges érdekösszeütközés esetében. Enuek a körülménynek a nemzetközi helyzet megítélésében mindenkor mint döntőnek kell szerepelnie. A gyakorlati példák mutatják, hogy a nemzetközi érintkezésben ma a nemzetek súlya, tekintélye a szerint van, súlyúkat, tekintélyüket, a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi érdekeknél a szerint tudják érvényesíteni, hogy milyen erejük és tekintélyűk van otthon, hogy egy esetleges összeütközés esetén mennyire lesznek képesek akaratukat érvényre emelni A közgazdasági vonatkozások is felemlítetnek, a melyek a hármas szövetségből kifolyólag minket a hármas szövetség fennállásának és fen- tartásának kérdésénél elsősorban kell, hogy érdekeljenek. Én abban a nézetben vagyok, hogy a nemzetközi érintkezésekben elméletileg elfogadható az az álláspont, hogy különböző nemzetek politikai szövetségben álljanak a nélkül, hogy közgazdasági érdekeikre különös súly és tekintet helyeztetnék. De én ezt csak elméleti igazságnak tartom, annyira, hogy ha a gyakorlatban ez az eszme időközönként megvalósiltatik is, ennek népszerűsége, a nemzet tudatába való átmenetele lehetetlenné tétetik akkor, ha a politikai érdekekkel az anyagi érdekek is bizonyos harmóniába mm hozatnak. É5 azért én az olasz külügyministernek azon az őszinte kijelentésében, a melyet a mi és nem hiteles szövegünk szerint állítólag tett, hogy tudniillik az a nézete, hogy egy külpolitikát bármilyen sikereket mutatna is fel, nem lehetne ügyesnek vagy szerencsésnek tartani, ha az országnak nem biztosit gazdasági téren a jövőre kielégítő viszonyokat, a magam részéről teljes mértékben osztozom. De akkor, a mikor a köz- gazdasági kérdésekről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy bár a külügyi kormány utján létesittetnek és mutattatnak be a nemzetközi közgazdasági szerződések, azoknak tárgyalása, elfogadása, annak a megítélése, vájjon a köz érdekében állanak-e, a parlament ügy körébe és tevékenységi körébe tartozik. A parlaA közösügyi országos bizottság naplója. 1902. mentek az illetékes tényezők ős faclorok annak a megítélésére, vájjon a nemzetek érdekei a köz- gazdasági előnyök és áldozatok, a melyek a szerződésekben foglaltatnak, mielőtt beezikkelyeztet- nének, megfelelnek-e a közkivánalmaknak és a mennyiben nem felelnek meg, módjukban áll a törvényhozó testületeknek azok ellen állást foglalni, azokat olyan változtatásokkal elfogadni, a melyek a mi érdekeinknek megfelelnek. De hiszen politikai szövetségekből a politikai érdekek magas kidomboritását a jövő századok folyamán azt hiszem, nem várhatjuk oly mértékben, mint a hogy az a múltban történt. Hiszen azok a nagy nemzetközi érdekek, a melyek csak a közel múltban, például a ezukorkérdés nemzetközi rendezése alkalmával, annak nemzetközi tárgyalásai alatt Brüszszelb :n egymással szemben állottak, megmutatták nekünk azt az irányt, a mely úgy jelezhető, mint a nemzetek egymásközti kenyér- harcza, a hol a politikai érdek másodrangú és a hol a közgazdasági érdekek nemzetközi rendezése tolul előtérbe. Nem akarok erről a kérdésről hosszasabban beszélni, miután felszólalásomnak czélja tulajdonképen nem is erre a nagy nemzetközi politikára vonatkozik, hanem kisebb és minket magyarokat külügyi megnyilatkozásunkban érintő egyes kérdésekre. S legyen szabad ezekre vonatkozólag pár tiszteletteljes kérést előterjesztenem az igen tisztelt külügyminister úrhoz és azt a tiszteletteljes kérdést intéznem a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottsághoz, hogy a menynyiben az általam előadottakat méltányosaknak méltóztatnak tartani, méltóztatnának ezek iránt nemcsak meleg érdeklődéssel viseltetni, hanem legyen a bizottság rajta, hogy ezek a kérések, a melyeket mi teljes őszinteséggel, egész udvariassággal és tiszteletteljesen emlegetünk itten fel, ne mindig csak a kérések és vágyak honában, hanem egyszer már a megvalósulás országában is jelentkezzenek. A külügyi előadó úr jelentésében igen szépen és igen praecisen jelzi azt az álláspontot, a mely minket megillet és a mely módon és keretben és fokon nekünk a külüg) ékben jelentkeznünk kell, a midőn azt mondja, hogy külföldi képviseleteinknél azoknak közös, igy tehát magyar jellege is úgy a külső jelvényekben, mint az összes hivatalos ügyvitelben 6
