A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1902 - hiteles kiadás (Bécs, 1902)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

34 IV. ÜLÉS. abban, hogy Macini olasz külügyministor nyilat­kozata sok önkényes magyarázatra adott alkal­mat, a mely annak valódi értelmén túlment, ma már senki sem kételkedhetik. Én azt a követ­keztetést vonom le abból, hogy egyes hírlapi közlemények alapján, azt lehet mondani, Európa összes sajtója és némileg politikai körei is moz­galomba hozattak, hogy mindig van szükség valamire, a mi emotiót okozzon így nem régen az osztrák-magyar-német-orosz szövetség volt azon hármas-szövetség, melyről annyit tudtak irni és beszélni, de melynek hire ma már a homokban elfutott. Most az Osztrák-Magyar mo­narchia, Német- és Olaszország közötti hármas szövetségről kell beszélni : még pedig, mint olyanról, mely véd- és dacz-szövetség, sőt még némelyek azt is tudják, hogy Ausztria-Magyar- ország és Olaszország kölcsönösen biztosították egymásnak területüket Azt hiszem, hogy ily hírekkel szemben azoknak megczáfolása rende­sen meg fog jönni; megjött ez alkalommal is, még pedig a legilletékesebb helyről.« Ez 1883-ban veit, tehát a hármas szövet­ség, nem a czélszerűség vagy nem-czélszerüség, csak a közvélemény megnyilatkozása szempont­jából emelem ki — Magyaroszág tudta, hire és hozzájárulása nélkül, ezen szövetségi viszonyok kétségbevonásával és megtagadásával jött létre. Széli Kálmán ministerelnök: Nem a kettős! Hollé Lajos: De az is, a t. ministerelnök úrnak felolvashatom, hogy a 1882-ben, a kettős szövetség hároméves fennállása után a magyar parlamentben egy interpellatio hangzott el, a mely szerint a hírlapok hoztak fel egy ilyen hirt, hogy t. i. kettős szövetség áll fenn Németország és Ausztria és Magyarország között. Akkor felállt Tisza Kálmán, az akkori ministerelnök és azt mond­ta, hogy ki kell jelentenie, hogy ezek a hírek, ame­lyek a lapokban megjelentek, mind valótlanok és túlzottak; túlzottak voltak t. i. az Oroszország ré­széről fennálló veszélyek. Tehát egyenesen és hatá­rozottan kétségbevonták a kettős szövetséget is. De a mire különösen súlyt helyezek és a mi talán a leglényegesebb ebben a kérdésben, az, hogy a t. külügyminister úr a területi épség­nek biztosítását mondta a hármas szövetség czél- jának. Hogy az hogy fogadtatott, arra vonatko­zólag ismét Tisza Kálmán akkori ministerelnök- nek pár szóhói álló nyilatkozatát vagyok bátor felolvasni, mely szintén azon külügyi vita kapcsán tétetett (olvassa) : »Az olasz külügyér sem véd- és daczszö- vetségről. sem területi biztosításról nem szólott és én a magam részéről is hozzátehetem, hogy annak már valóban semmi értelme sem volna, hogy mi az Osztrák-Magyar monarchia ilyen kombina- tióba hagyjuk magunkat belevonni azonFranczia- ország ellen, a melylyel jó barátságban vagyunk és akarunk is maradni.« Tehát a területi épség biztosítását, a mely czéljául lett kitűzve a hármas szövetségnek és a mely annak czélja ma is, még Magyarország ministerelnöke is mint helytelent, érdekeinkkel ellentétben álló dolgot utasította vissza. így tehát a közvélemény szempontjából azt merem mondani, hogy erre hivatkozni ennek a szövetségnek védelmében nem lehet. Tehát a területi épség biztosítását, a mely czéljául lett kitűzve a hármas szövetségnek és a mely czélja annak ma is, még Magyarország ministerelnöke is, mint helytelent, érdeinkkel ellentétben álló dolgot utasította vissza. így tehát a közvélemény szempontjából azt merem mon­dani, hogy arra hivatkoznia ennek a szövetség­nek védelmében nem lehet. Mert ha a hármas szövetséget az ország közvéleménye elé állítjuk, és azt kérdezzük, hogy ezekkel meg ezekkel a következményekkel és feltételekkel az ország egyetért-e vagy azokkal ellentétben van, azt hiszem, mindenki a legélesebb ellentállást fogja tapasztalni Kérdezzük meg Magyarország széles közvéleményét és rétegeit, helyeslik-e azt, hogy mi egyátalában a franczia és német területi vi­szályba bevonassunk, hogy ebből akármikor casus foederis vagy casus belli keletkezbessék ? Igaz, hogy magyar részről senkiben sincs semmi aversió a nagy német nemzet ellen, ennek nem is volna sem oka, sem jogoshltsága. De az is teljesen bizonyos, hogy mindazok ellen a kö­vetkezmények ellen, melyekkel ez a katonai szö­vetségjár, a legnagyobb mérvű nemzeti ellenállást lehet constatálni. Ellenállást lehet találni az ellen, hogy mi egyátalán bevonassunk a két nagy nyugat-európai nemzet érdekellentéteibe, hogy nekünk akár közvetlenül, akár közvetve részünk

Next

/
Thumbnails
Contents