A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1902 - hiteles kiadás (Bécs, 1902)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

34

IV. ÜLÉS.

abban, hogy Macini olasz külügyministor nyilatkozata sok önkényes magyarázatra adott alkalmat, a mely annak valódi értelmén túlment, ma már senki sem kételkedhetik. Én azt a következtetést vonom le abból, hogy egyes hírlapi közlemények alapján, azt lehet mondani, Európa összes sajtója és némileg politikai körei is mozgalomba hozattak, hogy mindig van szükség valamire, a mi emotiót okozzon így nem régen az osztrák-magyar-német-orosz szövetség volt azon hármas-szövetség, melyről annyit tudtak irni és beszélni, de melynek hire ma már a homokban elfutott. Most az Osztrák-Magyar monarchia, Német- és Olaszország közötti hármas szövetségről kell beszélni : még pedig, mint olyanról, mely véd- és dacz-szövetség, sőt még némelyek azt is tudják, hogy Ausztria-Magyar- ország és Olaszország kölcsönösen biztosították egymásnak területüket Azt hiszem, hogy ily hírekkel szemben azoknak megczáfolása rendesen meg fog jönni; megjött ez alkalommal is, még pedig a legilletékesebb helyről.«

Ez 1883-ban veit, tehát a hármas szövetség, nem a czélszerűség vagy nem-czélszerüség, csak a közvélemény megnyilatkozása szempontjából emelem ki — Magyaroszág tudta, hire és hozzájárulása nélkül, ezen szövetségi viszonyok kétségbevonásával és megtagadásával jött létre.

Széli Kálmán ministerelnök: Nem a kettős!

Hollé Lajos: De az is, a t. ministerelnök úrnak felolvashatom, hogy a 1882-ben, a kettős szövetség hároméves fennállása után a magyar parlamentben egy interpellatio hangzott el, a mely szerint a hírlapok hoztak fel egy ilyen hirt, hogy t. i. kettős szövetség áll fenn Németország és Ausztria és Magyarország között. Akkor felállt Tisza Kálmán, az akkori ministerelnök és azt mondta, hogy ki kell jelentenie, hogy ezek a hírek, amelyek a lapokban megjelentek, mind valótlanok és túlzottak; túlzottak voltak t. i. az Oroszország részéről fennálló veszélyek. Tehát egyenesen és határozottan kétségbevonták a kettős szövetséget is.

De a mire különösen súlyt helyezek és a mi talán a leglényegesebb ebben a kérdésben, az, hogy a t. külügyminister úr a területi épségnek biztosítását mondta a hármas szövetség czél- jának. Hogy az hogy fogadtatott, arra vonatkozólag ismét Tisza Kálmán akkori ministerelnök- nek pár szóhói álló nyilatkozatát vagyok bátor felolvasni, mely szintén azon külügyi vita kapcsán tétetett (olvassa) :

»Az olasz külügyér sem véd- és daczszö- vetségről. sem területi biztosításról nem szólott és én a magam részéről is hozzátehetem, hogy annak már valóban semmi értelme sem volna, hogy mi az Osztrák-Magyar monarchia ilyen kombina- tióba hagyjuk magunkat belevonni azonFranczia- ország ellen, a melylyel jó barátságban vagyunk és akarunk is maradni.«

Tehát a területi épség biztosítását, a mely czéljául lett kitűzve a hármas szövetségnek és a mely annak czélja ma is, még Magyarország ministerelnöke is mint helytelent, érdekeinkkel ellentétben álló dolgot utasította vissza.

így tehát a közvélemény szempontjából azt merem mondani, hogy erre hivatkozni ennek a szövetségnek védelmében nem lehet.

Tehát a területi épség biztosítását, a mely czéljául lett kitűzve a hármas szövetségnek és a mely czélja annak ma is, még Magyarország ministerelnöke is, mint helytelent, érdeinkkel ellentétben álló dolgot utasította vissza. így tehát a közvélemény szempontjából azt merem mondani, hogy arra hivatkoznia ennek a szövetségnek védelmében nem lehet. Mert ha a hármas szövetséget az ország közvéleménye elé állítjuk, és azt kérdezzük, hogy ezekkel meg ezekkel a következményekkel és feltételekkel az ország egyetért-e vagy azokkal ellentétben van, azt hiszem, mindenki a legélesebb ellentállást fogja tapasztalni Kérdezzük meg Magyarország széles közvéleményét és rétegeit, helyeslik-e azt, hogy mi egyátalában a franczia és német területi viszályba bevonassunk, hogy ebből akármikor casus foederis vagy casus belli keletkezbessék ?

Igaz, hogy magyar részről senkiben sincs semmi aversió a nagy német nemzet ellen, ennek nem is volna sem oka, sem jogoshltsága. De az is teljesen bizonyos, hogy mindazok ellen a következmények ellen, melyekkel ez a katonai szövetségjár, a legnagyobb mérvű nemzeti ellenállást lehet constatálni. Ellenállást lehet találni az ellen, hogy mi egyátalán bevonassunk a két nagy nyugat-európai nemzet érdekellentéteibe, hogy nekünk akár közvetlenül, akár közvetve részünk