A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1902 - hiteles kiadás (Bécs, 1902)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS 33 kéri-e inkább, hogy engedjék őt békésen fejlődni, elvett anyagi erejét pótolni? Azt mondja-e, hogy meghozzuk az áldozatokat a hármas szövetség érdekében, mert a magyar nemzet büszkesége van hozzá kötve? Azt hiszem, hogy ezt ebből a szempontból mérlegelni nem lehet. Magyar- ország népe és közönsége áldoz a saját biztonságáért, mert senki sem lehet hirdetője okos észszel ebben az országbán annak, hogy az áldozatokat harczkészségünk szempontjából ne hozzuk meg a legnagyobb mértékben ; de ezt nem vihetjük túl erőnkön, nem lehet odáig feszíteni ezt a készültséget, mely összerombolja az ország anyagi helyzetét. És hogy ma már túlmentünk ezen a mértéken, arra tanulságul szolgálnak azok a vasúti állomások, melyek mind meg vannak rakva a kivándorlók ezreivel, hogy boldogabb ország felé menjenek ; tanúságul szolgálnak telekkönyveink, melyek mutatják, hogy a készleteit áldozza fel már az ország és mutatják azok az elidegenitések, melyek mellett ma már százezrekre menő holdak vannak idegenek kezében. Még egy más szempont is van a hármas szövetség elbírálásánál, a nemzetiségi szempont. Ausztria és Magyarország nem német államok, Magyarország semmi esetre sem az és hogy Ausztriában is a kizárólagos német jelleg oszló félben van annak napról-napra tanujelét adja. Mégis ezen monarchia katonai szervezetét kénytelen ugyanazon szellemben s institutiókban felállítani, mint a milyenekkel a német katonai állam bir. Itt kell tehát ezen nagy szövetségnek alapján és folyományaként és talán más alapon is egy második nagy német katonai államnak lennie, a mely megakadályozza azt, hogy a mi hadi szervezetünkbe nagy ősi hadi erényeink és vitézségünk ősi példáit vihessük bele, összeköthessük a nemzet igazi szenvedélyeit és érzelmeit annak harczkészsé- gével és mindig elszigetelő rétegként ott álljon a német katonai hegemónia, a melynek czélja, hogy ne csak Németország álljon katonailag erősen és hatalmasan, hanem mellette ott álljon Ausztria egész haderejével, hogy ugyanazt a szellemet szolgálja. Méltóztatnak tudni, mily nagy áldozat Magyarország és minden állam részéről egy ily állapot? Azt az erőt, a melyet egy országnak hadseregében bírnia kell nemzeti ereje conser- válására, társadalmi osztályainak összeköttetésére, A közósögyi országos bizottság naptója. 1902. nemzeti expansivitásának kifejtésére, mindezt nem birja Magyarország az ö haderejében, a melyet pedig más nemzetek a nemzeti haderő által bírnak. Hallom azt mindig, hogy a hármas szövetséget sok oldalról azzal szokták védelembe venni, hogy a közvélemény áll mellette. Én azt nem vitatom, hogy ez a közvélemény hogyan keletkezett. Sokszor látom, hogy mint a viz tükrében reflexként jelenik meg a felső akarat és az vibrál a közvélemény azon orgánumaiban, azon embereiben, kik felülről szokták az irányítást keresni. De ezt nem keresem, mert magam is constatá- lom, hogy különböző politikai irányból voltak és vannak ma is határozott nagy védői a hármas szövetségnek. Csak arra akarok néhány szóval rámutatni, hogyan lett ez a hármas szövetség keletkezésének idejében és azóta a magyar közvéleménybe bevezetve. 1879-ben kötötték ezt a hármas szövetséget és a magyar közvélemény három éven keresztül absolute sejtelemmel sem birt róla. És midőn 1882-ben a magyar törvényhozás termében ez mit szálló hir szóba hozatott, Magyarország ministerelnöke e nagyon kedvezően és emphasissal fogadott szövetség létezését egyszerűen kélségbevonta és tagadta. 1883-ban, mikor már az olasz szövetség is hozzájárult és mikor az olasz parlamentben az akkori külügyminister, Mancini kijelentette, hogy ily irányú szerződés létezik, a magyar közvélemény előtt akkor is kétségbevonták és nem létezőnek állították. Minthogy ez elég érdekes, leszek bátor az akkori ministerelnök nyilatkozatát röviden felolvasni (olvassa) : »Tisza Kálmán ministerelnök : Folyó hó 4-én Helfy Ignácz képviselő úr a következő interpellácziót intézte hozzám: Az olasz külügy- minister folyó évi márczius hó 13 án az olasz képviselőházban mondott beszédében kijelentette, hogy szövetség vagy szövetségszerű egyesség áll fenn a három hatalom közt. Kérdem tehát a ministerelnök urat, miben áll ez a szövetség vagy egyesség, melyre Macini olasz külügyminister márczius 13-iki beszédében czélzott? Ha csakugyan létezik ily szövetség vagy egyezség, mikor s mily egyezségből jött az létre?« Erre az akkori ministerelnök a következőt válaszolta: »T. képviselőház! Azt gondolom, 5
