A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1902 - hiteles kiadás (Bécs, 1902)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
III. ÜLÉS. 11 van abban a bizottságban s ha az szükségesnek látja, csakugyan megszavazza, hogy zárt ülés legyen. Ream nézve tehát tökéletesen mindegy, ezért a magam részéről ezt a pótinditványt is elfogadom. Elnök : Kivan még valaki szólani? Berzeyiczy Albert: T. országos bizottság! Mindenekelőtt kijelentem, hogy én is hozzájárulok Dániel Ernő báró tagtársunk indítványához, opportunitási tekintetből, a nélkül, hogy meg volnék arról győződve, hogy a delegatio intézményének közjogunknak megfelelő és helyes működése szempontjából erre a rendszabályra okvetetlenül szüksége volna. Nézetem szerint aggály nélkül fogadhatjuk el ezt az indítványt abból a szempontból is. a melyet a most felszólalt Szentiványi t. képviselőtársam említett. Ó tudniillik hivatkozott arra, hogy ilyen indítványt tulajdonképen csak azzal a hatálylyal lehet elfogadni, hogy az a delegáczió jövő ülésszakában lép érvényre. A delegatio ügyrendje értelmében az ügyrend módosításai, a mennyiben az érdemleges tárgyalást megelőzőleg történnek meg, már abban az ülésszakban érvényre lépnek, csak az érdemleges tárgyalás folyamán, vagy azután történő ügyrendmódo- sitások lépnek hatályba a jövő ülésszakban. Ennélfogva ezen szempontból nekem aggályom nincs és azt hiszem, hogy ha Dániel Ernő t tagtársunk indítványát most határozattá emeljük, az ügyrend ezen módosítása tényleg már a mostani ülésszakban is érvényre léphet. De egy megjegyzést kell tennem Holló Lajos t. képviselőtársam felszólalására és végül bátor leszek részemről is egy módositványt tenni az indítvány egyik pontjára. Én Holló Lajos t. képviselőtársamnak ahhoz az indítványához, hogy az albizottsági üléseken ne csak a törvényhozás tagjai jelenhessenek meg, hanem hírlapírók is, semmi szin alatt hozzá nem járulok, mert én ennek semmiféle szükségességét nem látom. Nem tudom elképzelni, hogy ha pl. a képviselőház bizottságáinak tárgyalásain nincs szükség arra, hogy ott hirlapirók legyenek jelen, miért lenne arra szükség a delegatio albizottságainak tárgyalásánál. A delegatió ügyrendje szerint az albizottsági tárgyalások tisztán előkészítő tárgyalásul szolgálnak, arra valók, hogy a bizottságok tagjai beható infor- matiót szerezzenek. Ezek az albizottságok határozatokat nem hozhatnak, csak előkiszitik az anyagot az országos bizottság számára ; csak az országos bizottság kebelében hozható érvényes határozat. Azt hiszem, bármily súlyt fektetünk is a nyilvánosságra, bármily barátai vagyunk a nyilvánosságnak, azt, hogy az albizottsági ülésekről ugyanolyan pontos és kimerítő jelentések jelenjenek meg a lapokban, mint az országos bizottság üléseiről kívánnunk nem lehet, ennek szükségésségét be nem látom. Végül, a mint jelezni volt szerencsém, az az indítvány 4. bekezdésében egy módosítást tennék. Abból a felfogásból indulok ki, hogy az indítvány megtételénél az intentio az volt, hogy csupán abban az egy tekintetben változtattassék meg a delegatio ügyrendje, hogy ezentúl a delegatio albizottságainak ülésein, ha csak a tagok minister, vagy elnök zárt ülést nem kivánnak, a törvényhozás oly tagjai, a kik nem tagjai a delegationak, megjelenhessenek. Ebben az egy tekintetben kívántatik, azt hiszem az ügyrend módosítása. Azonban az indítvány 4-ik bekezdésének végső mondata némi kételyt támaszt arra nézve, vájjon itt más módosítás nem történik-e ? Tudniillik a 4. bekezdés azt mondja: Azonban az albizottság zárt ülésein, melyek akár a ministerek, akár az albizottság elnökének, vagy két tagjának kivánatára elrendelendők, csak az országos bizottság tagjai vehetnek részt. Nézetem szerint ezen két szó helyett : vehetnek részt, ezt a kifejezést kellene használni; lehetnek jelen.« Eddig tudniillik a gyakorlat az volt, (Helyeslés.) hogy az albizottság tárgyalásain részt vettek az országos bizottságnak azok a tagjai, a kik az illető albizottságnak tagjai és e tekintetben a delegatio semmi korlátokat nem állított fel, hanem megengedte, hogy ugyanazon tagja a delegationak több albizottságnak tagja legyen ; tehát egyátalá- ban a tagok részvétele korlátozva nem volt. De azon tagjai az országos bizottságnak, a kik az albizottsági ak nem tagjai, eddig mindig csak jelen voltak, részt nem vettek az albizottság ülésében, mert nézetem szerint a részvétel annyit jelent, hogy az illető ott felszólalhat és szavazatát ott gyakorolhatja. (Úyy van.) Az hiszem tehát, hogy az indítványozó úr is azon fell'ogási*
