A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

IV. ÜLÉS. 131 válik a nemzet védelmi erejének javára és elő­nyére. Az által, hogy valaki németül többet tud a kellelnél, nem emeltetik és gyarapittatik az ország védereje, hanem a hazafiság és lelke­sedés által. Thorotzkai Miklós gr. jegyző: Pulszky Ágost ! Pulszky Ágost: T. országos bizottság ! A jelenlegi tárgyalásoknak úgy a külügyminis teriumi, mint a hadügyministeriumi költségve­tés körül felmerült kérdéseket illetőleg egy különöä jelensége van, az, hogy újra meg újra felmerül nem a hozandó határozatokat, hanem a tanácskozás tárgyát illetőleg az a kérdés, hogy mennyiben tartoznak a megvita­tandó kérdések a bizottság kebelébe, mennyi­ben az országgyűlés fóruma elé. így a külügy- ministeriumot illetőleg a kereskedelmi szerződések kérdésére vonatkozólag, valamint itt különösen az ujonczlétszám és a kétévi szolgálat, valamint a hadszervezet kérdéseit illetőleg az a különös jelenség merül fel, hogy épen a közjogi alapon nem álló ellenzék volt az, mely a vita folyamán a competentiát mindinkább a delegatio javára akarta kiterjeszteni és itt akarta tárgyalni azon kérdéseket, a melyek tulajdonképen a magyar országgyűlés fóruma elé tartoznak. Értem, hogy valakiben az a vágy felmerül, hogy mikor szem­ben találja magát az e részben intéző és vezető ministerekkel, ezen kérdésekre akarja terelni figyelmüket és természetesnek tartom azt is, hogy az ellenzék, a mely otthon talán kevésbé bízik a magyar ministerium szempontjából arra való befolyásában, igyekszik a magyar minis­r terek befolyásának mértékét reducálni és saját nézeteivel egyenesen a közös ministerek elé lépni. De másrészt világosan mutatja ez, hogy hiába, úgy a delegatio, mint az országgyűlés tárgyalásaiban szorosan az 1867: XII. t.-cz. határozmányaihoz kell magunkat tartanunk és a ki azokat folytonosan figyelembe nem veszi, és nem jól ügyeli meg azon éles határvonala­kat, melyeket ezen ügyek tekintetében a külön­böző fórumok előtt ezen törvény megvon, az minduntalan abba a veszélybe kerül, hogy önkénytelenúl is a magyar országgyűlés com- petentiáját szoritja meg és szállítja le, a mit azt hiszem közülüuk senki sem kíván, és a mit hogy határozathozatal alkalmával elkerüljünk, a delegatio szabályainak igen tüzetes gondos­kodását képezi. Elismerem én teljesen, hogy kereskedelmi szerződések felhozhatók a külügyi költségvetéssel kapcsolatban, csakhogy csupán azon viszonylatban, a melyben a külügy veze­tőinek erre vonatkozó intézkedési köréhez állanak, nem pedig azon alaptételeket és kívánalmakat illetőleg, a melyek szükségképen a monarchia két államában külön-külön merülnek fel és csak az országgyűléseken vitathatók meg a magok teljes komolyságában, a magok mivolta szerint. Épen igy nem kétes, hogy úgy a hadszervezet, mint a létszám kérdéseivel itt foglalkozni lehet, csakhogy azok soha itt megoldás elé nem vihe­tők, a megoldás e tekintetben csak a magyar országgyűlésen eszközölhető, mert csak törvény­ben eszközölhető és arra vonatkozólag, hogy a törvénybe mi jusson, hogy a törvény hogyan fogalmaztassák, az illetékes fórumot a magyar országgyűlés képezi. A nélkül, hogy a létszám kérdésének tag­lalásába bele akarnék bocsátkozni, elismerem, hogy bizonyos anomalia rejlik abban, hogy a póttartalék felszaporodott a tényleges létszám­nak majdnem 70 százalékára, ha ugyan az adatok helyesek, a mint hogy gondolom, nincs okom azokban kételkedni. Nem látom ugyan ebből azt a veszedelmet származni, melyet Ugrón t. tagtársunk a had­készségre, harczképességre nézve ebből szár­maztat. Mert az, hogy a hadsereg soraiban külön­böző mérvű és fokú kiképzettség lesz; hogy a hadsereg soraiban lesznek olyanok, kik tényleg szolgálták a három esztendőt és igy kiképez- tetésöknek legmagasabb fokán vannak és lesz­nek mindig olyanok, kik már tartalékban vannak, tehát valamivel kisebb kiképzés fokán állanak, mert már felejtettek, már nincsenek a folytonos gyakorlatban ; hogy a hadsereg soraiban, ille­tőleg a hadsereg sorai mellett küzdeni fog a honvédség is, mely rövidebb idejű kiképeztetést nyert és hogy rögtön az első mozgósítás után, illetőleg az első veszteségek és küzdelmek után lesznek nagy számmal póttartalékosok is a hadsereg soraiban, a kik aránylag sokkal kisebb kiképzést nyertek, ez elkerülhetetlen következ­ménye a keretrendszernek, mely a hadsereg 17*

Next

/
Thumbnails
Contents