A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 125 legyen felemelve. Mert egy védelmi positioban lévő országnak mindig van ideje helyes mozgósítási tervezet és rendelkezések mellett a hadsereget kellő időre mozgósítani és kellő védelembe hozni, ha a kellő előrelátás megvan és a hadsereg szervezete a mozgósítás feltételeinek megfelel. T. országos bizottság ! Magyarország nem bir el nagyobb békelétszámot, mint a jelenlegit és ha felemelt létszám mellett a kétévi szolgálat behozatik, arra kell törekedni, hogy a hadügyi költségvetés túl ne menjen a jelenlegi kerete ken és a hadügyi költségvetés fejlesztésénél azon túl ne menjünk, mint a mennyire az évenként való fejlesztés czímén el szoktunk menni. Tehát akkor azt kell következtetni a dolog természetéből, hogy ha túlságos békelétszámot fentartaui nem akarunk, a szolgálati időt le kell szállítani. Azon módszert, melyet a hadügyminister úr az osztrák delegatióban hangoztatott, hogy majd a kétévi szolgálat után szabadságolások útján fogják a hadsereg létszámát megapasztani, nem fogadom el. A porosz hadszervezet, melynek kitűnősége iránt nincs semmi indokunk, hogy kételkedjünk, a disponibilis szabadságolások rendszerével háromszor próbálkozott meg, midőn nagyobb ujonczlétszámmal, de kisebb szolgálati idő mellett kellett, hogy a hadsereg nevelésének és kiképzésének feladatait teljesítse. És végre is a német birodalmi kormányzat arról győződött meg, hogy azon önkénykedésnek, azon kedvezésnek, azon rendszertelenségnek, mely a disponibilis szabadságolások rendszerével összefügg, véget kell vetni törvényes intézkedésekkel és meghatározta a kétévi szolgálati időt. És ez a kétévi szolgálati idő nem lehetetlenség. Mennél kevésbbé offensiv egy hadsereg szervezete, annál inkább lehet. Mennél inkább kiveszszük a hadsereg kiképzésének és nevelésének intézményéből mindazon functiókat, melyek a hadsereg nevelésével és a valóságos katonai szolgálattal össze nem függnek, mind könnyebb meg köny- nyebb lesz. Nagyon természetes, hogy a külföldi államokban már több év óta, — mert hat évre volt megszabva a nénvt birodalomban, azután ismét raeghosszabbittatott, — a kétévi szolgálat bevált. Olaszországban is kétévi szolgálati idő van, ha pedig az analphabéták számát vesszük, akkor nem állunk Olaszország mögött És ha a hadsereg anyaga tekintetében Németországot vesz- sziik, és tekintjük az ottani szervezetet, akkor csak kis gondossággal kell pótolni az eddigi gondosságot, hogy kétévi szolgálat mellett ugyanazon erejű hadsereget érjünk el, mint a milyen a mostani. Miért? Mert ki kell venni úgy a gya- logsági, mint a lovassági szolgálatból mindazon működéseket, a legénységnek mindazon elvonását, a tiszteknek mindazon elfoglaltságát, a mely őket elvonja az igazi katonai feladatoktól, tudniillik a legénység folytonos állandó gondozásától és kiképzésétől. Hisz ma úgy állunk, hogy 75—76- ban van megállapítva egy század békelétszáma és abból alig ötven ember képes rendes időben gyakorlatra kiállani. Miért? Mert azok a különböző elcommandirozások által »suszternek, snei- dernek«, lóápolón ik, tisztiszolgának stb. mindig el vannak vonva a hadsereg köréből. Mindazon szolgálatokat, melyek nem a szolgálat körébe tartoznak, mint egyes raktárak őrzése, a raktárakban való porolás stb. ki kell vonni a tényleges szolgálat köréből. A századparancsnokokat fel kell menteni a raktárnoki teendőktől, melyek a ruházat-, fehérnemű-, lábbeli-kezeléssel összekötve vannak, úgy hogy csak a legénység kiképzésének éljenek, és akkor akár óra-, akár napszám szerint annyi időt bírnak fordítani a kiképzésre, kétévi szolgálat mellett, mint most a háromévi szolgálat mellett. Az ország közönségének pedig az a haszna van belőle, hogy ha az évi békelétszámban több ujoncz is van, azonban zászló alatt nincs több katona, mint. eddig volt, többnek eltartása terhét nem kell viselnie, a teherszaporodás csupán az altiszti állomány megszaporodásából fog származni, azonban közgazdaságilag mindenesetre megnyeri azt, hogy egy évvel rövidebb ideig kell szolgálni, nem az egyik hosszabb, a másik rövid ideig, tehát a katonai teher arányosabb elosztása lehető lesz. T. országos bizottság! Nem akarom folytatni e kérdésben a kritikámat, de rá kell, hogy térjek arra, hogy a hadsereg kiképzésében is változásnak kell beállania, ha az rövid idő alatt kell, hogy megtörténjék. Mindazokat ki kell törülni a szolgálati szabályzatból, a mik a harcz- téren nem használhatók. Semmi parádégyakor
