A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
108 IV. ÜLÉS. magamat én is, hozzájárulni a vitához. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr azon tételét, a melyet beszédjének utolsó részében felállított, azt mondván, hogy szakítani kell a közösügyi rendszernek ezen részével, érinteni most nem akarom, a t. képviselő úr programmja szerint kell, azon programúi szerint pedig, melyen én állok, és áll az országgyűlés többsége 1867 óta, mióta a közösügyek megalkottattak és Ausztriával a kiegyezés megköttetett, ezen rendszert megszüntetni nem czélszerű, nem alkalmas, nemcsak azért, a mit a t. képviselő urak nem egyszer mondottak, mert ez chablonszerüleg elfogadott tétel, hanem azért, mert, mint az az 1867-iki alkotásnak czélja volt, az ország érdekeinek, az ország állásának, az ügyek elintézésének ez a módja, vagyis a közös felel meg. És nemcsak az ország érdekeinek, az ország állásának felel meg, hanem megfelel az 1867 :XII. törvényczikk- nek, mely a pragmatica sanctioból deriválja a közösügyek intézményét úgy, hogy ez az intézmény egyenesen a pragmatica sanctioból folyik. Ebből tehát az következik, hogy én a t. képviselő urat arra a térre követni nem akarom, a melyre ö lépett, mert itt egymást megélteni nem fogjuk. De a t. képviselő úr elhagyva ezt más térre viszi át a kérdést, és azt mondja, hogy a fennálló rendszer értelmében is és a 67-iki XII. t.-cz. keretében is, annak szelleme szerint vétség történik a külügyi szolgálat ellen, mert a 67-iki törvények által megengedett határok közt sem juttattatik érvényre a magyar állameszme. Hát, t. képviselő úr, a tételben talán nem térünk el egymástól, de az alkalmazás kérdésében bizonyos mértékig igen; abban pedig, hogy miféle Ítéletet mondjunk a külügyi szolgálat ezen részéről, igenis határozottan eltérünk. Az 1867: XII. törvényczikk 8. §-a azt mondja, hogy a közös védelem egyik eszköze a külügy. Mint ilyen közös Magyarország és ő Felsége többi országai között a diplomatiai képviselet és a kiilügyek vezetése, mert ezek a kérdések ő Felségének összes országait együtt illetik. Már most ebből az következik, hogy a külügyi szolgálatot, a mely közös, úgy kell berendezni, hogy nemcsak politikai irányzatára nézve, hanem minden intézkedésében megfeleljen ezen elvnek és kifejezésre hozza a közösség jellegét. Ezt rendeli a törvény, sem többet, sem kevesebbet. Ezt jogosítva vagyunk követelni, hogy a közösség jellege meglegyen. Mi az a közösség jellege? Ez azt teszi, hogy nem szabad semmiféle intézményben, a közösügyeknek semmiféle megjelenésében eltűnnie Magyarországnak és a magyar államnak és a dualismus- nak ; nem szabad annak osztráknak lennie, nem szabad annak magyarnak lennie, hanem igenis, annak közösnek kell lennie, a melyben benne van a magyar állami jelleg kifejezése is. Már most, sine ira et studio, objective vizsgálva a kérdést, nem fogja megtagadni az igen tisztelt bizottsági tag úr sem, hogy soha ennek a tételnek a helyességét egyetlenegy kiil- ügyminister sem tagadta, nem tagadja ma sem és ma legkevésbbé, és ennek kíván érvényt szerezni. Én nem ismerem egyetlenegy tényét a közös küliigyministernek, egyetlenegy nyilatkozatát, egyetlenegy intézkedését sem, a melyben a közös caractert kifejezésre ne juttatta volna; nem ismerek semmit, a hol a magyar jelleget el akarta volna tüntetni. (Helyeslés.) Már most a határozati javaslat két irányban akarja a vélt bajok orvoslását keresni. Először is azt mondja, hogy a czímer kérdését akképpen kell megoldani, hogy az osztrák czímer mellé kell tenni a magyar czímert; azután azt mondja a képviselő úr, hogy ezt egyszerűen rendelettel el lehet intézni, mert hiszen például a Konstantinápolyban levő főtörvényszék czímerének kérdését is rendeletileg intézték el és szabályozták. A mi a czímer kérdését illeti, a külügy- minister úr képviselője helyesen jelentette ki, hogy ebben a kérdésben a jelen állapot marad mindaddig, a mig a két állam között, a két kormány kezdeményezése folytán, a két országgyűlés között egy másik együttes czímer létesítésére nézve megállapodás nem jő létre . . . Ugrón Gábor: Nem is fog létezni! Közös állam nincs ! Széli Kálmán ministerélnök : Az nincs, nem is lesz, de közö<s monarchia van. De a mi a zászlót illeti, ha meg akarják csinálni, csinálhatnak egy együttes czímert, csinálhatnak épen 1
