A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

IV. ÜLÉS.

too

úgy, niiut a hogy csináltunk együttes lobogót a kereskedelmi ügyekre nézve. Ez a törvényben benne vau. Tehát csinálhatunk ; majd az később válik el, hogy fogunk-e és mit csinálni? De mindaddig, a mig ez a kérdés megoldva nincs, a külügyi szolgálatban megtartották az eddigi állapotot, a mely 1867. óta van, a melyet, igenis, egy akkori elhatározással a magyar kormány is elfogadott ideiglenes használatra.

Ez a kérdés tárgyaltatott annak idejében, arról bizonyságot tehetek én is. Mikor ezelőtt sok évvel — talán a második pénzügyi kiegyezés alkalmával — azt a kérdést fejtegettük, hogy mi legyen az osztrák-magyar bank czí- mere, az a kérdés is felmerült, hogy az legyen a monarchia czímere. Igen, de előttünk állt az a tény, hogy a monarchiának mint olyannak tulajdonkép nincs újabb czímere és igy e kérdést meg sem is oldhattuk. Az osztrák-magyar bankkal való mostani egyezményben a kérdés más megoldást nyert; ennek az értelmében a bankjegyeknek az egyik felén ott van a magyar, a másikon pedig az osztrák czímer. Ez azonban a közösügyekre nem egészen illik; miért? Mert a bankügy nem közösügy; s ugyanebből az okból van a konstantinápolyi főtörvényszéknek is más czímere, a magyar és és az osztrák czímer egymás mellett, mert az sem közös intézmény, mert a törvény értelmében van szervezve és Magyarország igazságügyi teljes önállósága teljesen kifejezésre van juttatva. A czímer kérdésében tehát senki sem mondta soha, hogy nem kell igyekezni a kérdés megoldására, de mindaddig a mig a kérdést megoldani nem sikerült, jogosan használ- tatik az a czímer, amely 1867. óta használtatott.

A mi a zászló kérdését illeti, az meg van oldva; ne méltóztassék ezt a kérdést folytonosan mint meg nem oldottat oda áliitani, mert az semmi tekintetben újabb rendezést nem igényel. A megoldás jó, abban a dualismusnak, a közösség elvének és a magyar államiságnak elég van téve. Minden követségnél a magyar nemzeti zászló, tehát a magyar állam zászlója használtaik a feketesárga lobogó mellett, a consulátusoknál pedig használtatik a törvényben megállapított közös zászló ; tehát ne méltóztassék a zászló kérdésében sérelmet látni, mert az

a törvények értelmében van megoldva és a szerint alkalmaztatik is, a mint a külügyminis- ter úr képviselője el is mondotta.

A mi már most azt a kérdést illeti, a melyet a t. képviselő úr felhozott, hogy kevés a magyar ember a külszolgálat terén, erre nézve legyen szabad azt megjegyeznem, hogy azt az arányszámot megállapítani, hogy a közös orga- nismusokbau mindenkepen egy bizonyos arányszám, talán a quota szerint kellene osztrák és magyar származású hivatalnokoknak leuniök, nézetem szerint nem lehet, mert ez a szolgálat természetével és azzal a felelősséggel a mely a közös szolgálat vezetőjét terheli,nem egyeztethető össze ; de igenis, kívánatos, hogy mennél több magyar ember legyen a közös intézménynek ezen részében is, mint egyebekben. És én nem tudok emlékezni arra, hogy akadt volna közös kormány, a mely abból a szempontból indult volna ki, hogy magyar emberek alkalmazását meg- nehezitse: nem is történik, hanem, ellenkezőleg, a magyar elemek szívesen láttatnak és talán a közös külügyminister úr szívesen látná, ha még többen jelentkeznének, természetesen, ha minden tekintetben qualificatióvab és olyan tulajdonságokkal bírnak, a melyek őket szolgálattételre alkalmasakká teszik.

De ma is elég van alkalmazva: a központi igazgatásnál — nálam vannak az adatok — jelentékeny számban vannak, valamint nagy számban vannak a diplomatiai és a consuli szolgálatban is; a diplomatiai szolgálatban, a mint az előttem levő kimutatás mutatja, 43, a consularis szolgálatban 80. Most már különösen a consulokat illeti, erre a karra nézve elismerem, hogy kívánatos volna, hogy mennél inkább otthonos legyen abban a magyar nyelv Azt kívánatosnak tartom; és úgy tudom, hogy az erre való törekvés a külügyek vezetésében és a külügyek kormányzatában meg is van teljesen.

Ezeket akartam a t. bizottsági tag úrnak figyelmébe ajánlani, s a magam részéről is kifejezésre hozni azt, hogy helyeslem, ha a bizottság azt a határozati javaslatot, a melyet Holló Lajos bizottsági tag úr beadott, mint nem szükségeset és mint részben nem is helyTes alapon nyugvót, a maga részéről el nem fogadja. (Élénk helyeslés.)