A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
104 IV. ÜLÉS. térhet. Előre is megmondom, hogy Magyar- országon anyagi katastróphához vezetne, ha az olasz borvámok akként tartatnának fenn, mint a múltban. Ezen nem segítene egy 25°/o-os emelés, mert 8 koronás vámok nem vámok az olaszországi borbehozatallal szemben s Magyar- ország szőlőtermelésével szemben onnan a con currentia hatalmas módon képes kifejlődni egyetlen egy okból is, tudniillik mig Magyarországon a hamis bor gyártása el van tiltva, addig Olaszországban nincs megtiltva a szinboroknak hamis borokkal keverése, szeszszel való felerősítése, a mi pedig általunk nem ellenőrizhető; mert ha ezek a hamisítások az erjedési idő folyama alatt hajtatnak végre, valóságos borhoz csatolva, nincs a világnak az a chemicusa, a ki ezt felismerni képes legyen. De vájjon a hármas szövetség tartósságába vetett hitünkben Olaszország osztozott-e akkor, midőn az olasz király — akkor trónörökös — megkötötte Montenegró leányával a házasságot? Vájjon a hármas szövetség jövendőbeli fennállásának megfelel e az az actio, melyet Olaszország Albániában folytat, a mely actio iskolákkal, egyházakkal, kereskedelmi telepekkel dolgozik. Ez nemcsak kereskedelmi érdekből történik, hanem történik határozott politikai tendentiával. Hiszen a politika, melyet a Balkán-félszigetre nézve mindnyájunknak helyeselnünk kell, abban áll, hogy a Balkán legyen a balkánnépeké, Albánia Törökországé, s ha Törökországé nem lehet, legyen az albánoké. De már azt minden józan politikus beláthatja, hogy Ausztria és Magyarország azt el nem nézhetné, hogy a Balkán-félszigeten valamely nagyhatalom, és még inkább szomszédos nagyhatalom tartományt foglaljon és ott katonai állást rendezzen be. A mi érdekünk ugyanaz, mint például az Adrián, hogy egyik partja föltétlenül olasz Adria, másik partját majdnem kizárólag mi bírjuk, de a mit mi nem bírunk, ott is szabadon érvényesíthessük kereskedelmi tevékenységünket és onnan kizárva ne lehessünk. Én a vita folyamán nem győzettem meg, sőt ellenkezőleg, megerősödtem felfogásomban. Mert azok a conventionalis okoskodások, azok a formaisággá sülyedt érvek, azok a belső tar talmat és históriai alapot nélkülöző fejtegetések engem nem tántorítanak meg. Mert igaza van Berzeviczy Albert tisztelt taglársunknak, midőn azt mondja, hogy a hármas szövetség jelenlegi alakulatában történelmi alappal bir. Igen, az a római szent birodalmi császárságnak a képe kiterjedtebb formában; ugyanazok a tartományok, melyek a római szent birodalom kereteit képezték, képezik ma a három szövetségei, csak tovább vannak terjesztve; ugyanaz a politika, ugyanaz a törekvés, mely századokon keresztül a római szent birodalomnak dictálta a maga politikai törekvéseinek útját; ugyanazt a törekvést és ugyanazt az utat fogják a jövőben is követni. Nekünk pedig itt őrt kell állanunk, hogy fentartsunk egy államot, mely ki tudja fejteni erejét és akkora erőt tudjon kifejteni, hogy biztosságot tudjon szerezni magamagának, s védelmül és pajzsul tudjon szolgálni a Balkánnak, azoknak az apró népeknek, melyeknek épen aprósága, melyeknek műveletlensége, fejletlensége, a kormányzásban szokatlansága arra kötelez minket, hogy védelmezzük és oltalmazzuk őket, hogy tegyük erőik fejlesztését lehetővé, hogy mellettünk, szövetségünkben — a mint helyesen mondta Gyurkovics György tagtársunk, kereskedelmi és katonai conventioval biztosítva egymást és biztosítva egymás erejének össze- müködéséről — igyekezzünk a Keletnek békéjét fentartani. Osztozom Gyurkovics György tagtársuuknak abban a nézetében is, hogy a Balkánon érdek- sphaerákról szó nem lehet, nincs is. Én azt mondom: ez igaz, de csak abból a szempontból, hogy a Balkán-félszigeten más állam nagy és túlnyomó politikai befolyásának helye nincs; geograpbiai fekvésünk a mint meg van adva a Kárpátoktól körítve és a mint az erdélyi Kárpátok feküsznek, hogy Moldvát és Romániát természetes glacisjává teszik, azt az utat bírják a románok békességben és fejlődjenek, de oda, a mi erősségünk terére, idegen nagyhatalmat bebocsátanunk nem lehet. Meg kell követelnünk, hogy mint nagyhatalom az az érdek- sphaera, mHy a miénk, senki által ne legyen közvetítve, hanem befolyásunk, a mely nem romboló, hanem nemzetek föntartója, megvédel- meztessék. Nem osztozásra kell törekednünk, hanem szabadságra, az apróbb államok fejlő.
