A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 105 désére és azoknak vezetésünk alatt való szövetségére. Ez volt a politikája az Árpádoknak, a mint helyesen mondta Gyurkovics György tisztelt tagtársunk, és ez volt a Hunyadiak politikája. És jött azután a mohamedán világ és elárasztotta a keletet; hogyha pedig a mohamedán világ újból visszahúzódik, mint az árviz, úgy kell lenni, hogy a mint az árviz után is maradnak leülepedések és rétegek, de a hegyek a magok alapjában, a magok nagyságában, magaslatában az árviz után ’is ott maradnak és ugyanazon törvények szerint élnek és ugyanazon törvények szerint alakul a tenyészet és fejlődés, s ugyanazon törvények szerint lehet őket feutartani, mint az árviz előtt, a mely törvények őket uralták, fejlesztették, virágzóvá tették, Indokolnom kell egy szóval azon vádamat is, a melynek alapján én külügyi szolgálatunkban megnyugvást nem találok. Ezt ne egyszerűen ellenzéki ellentmondásnak méltóztassék tekinteni; de látom, hogy a vázoltam nagy feladatok évtizedek óta állnak előttünk és oly kevéssé közelítjük meg azokat, hogy a Balkánon való befolyás hol kezünkben van, hol kisiklik és állandó befolyáshoz sem itt, sem ott nem tudunk jutni, az mindig csak fel'ételes, ideiglenes, egyes emberek személyéhez vagy egyes csoportokhoz fűződik, ha a személyek kidőlnek vagy a csoportok felbomlanak, befolyásunk is szépen meghal, kimúlik. Mi az oka ennek 1 Az, mert nem a népekben, nem az ö törekvéseikben, lelkökben, jövendő vágyukban, nem azok biztosításában, nem azok föntartásában, élesztősében tartjuk szövetségeseinket. Ha pedig igazán nem akarunk hódítani, foglalni a Balkánon, mi akadályunk van abban, hogy azoknak a Bal kánállamokuak külön nemzeti törekvéseiknek élére álljunk, azokat kifejleszszük, a köztük való viszályokat kiegyenlítsük 1 Hisz az a nép, mely olt van évezredek' óta, soha más nem volt, mint államok szövetsége, akár úgy tekintsük, mint a görögök szövetségét, akár úgy, mint a maczedónok alatti szövetséget, és mint szövetségesek óriási erő kifejtésének forrásává tudtak válni. He mindakkor, midőn viszály állott fönn köztük, akár Maczedoni Fülöp volt, akár más, a ki a viszályt felkeltette köztük, le tudta győzn _ A küzflsögyi országos bizottság naplója. 1901. őket, és a ki meg tudta nyerni mindegyiknek jóakaratát, az előkészítette a Nagy Sándor diadalmi útját. Ily nagy feladatok előtt lehetséges e,— hogy példát mondjak, — hogy a konstantinápolyi nagy- követségben aggastyán után aggastyán következik ? Hisz a legerősebb, a legképesebb, a legtevékenyebb fiatal embereket kellene az ilyen nagykövetségi állásra alkalmazni. Hisz nem lehet ekkora érdekeknél semminemű személyi tekintet; nem lehet ott azt az elvet követni, melyet régi jámbor patriarchalis népek követtek, hogy a legöregebbeket küldték követségbe, vagy a mit raffinirozott ázsiai népek követnek, midőn antropophágokhoz küldenek követeket, hogy oda ismét az öregeket küldik, mert az szolgál biztosítékul arra, hogy majd nem eszik meg. (Élénk derültség.) Egy határozati javaslat fekszik az asztalon, mely ellen megint azt az épvet hozzák fel, hogy annak elintézése a magyar és az osztrák országgyűlés elé tartozik. Ezt nem fogadhatom el. A magyar országgyűlés elé tartozik az, hogy az ő czlmere hogyan és miként legyen alkalmazva; de Magyarországnak a czímere, a lobogója megvan, Magyarország számára új czí- mert, új lobogót kitalálni, törvénybe igtatni nem kell. Mit jelent a czímer, mit jelent a lobogó és mire valók a külföldi diplomatiai képvise- lök? Jelentik a nemzetet, az államot és jelentik a felírások az állam nyelvét és az állam fejedelmi hatalmát. Ausztria és Magyarország két külön állam ; Magyarország nincs Ausztriában és Ausztria sincs Magyarországban. Tehát Magyarország nem lehet Ausztria czímerében, a mint Magyarország czímerébe nem jöhet bele Ausztria czímeie. Itt nemcsak két állam és két souverain nép van, hanem egy és ugyanazon személyben két fejedelem is vau ; két fejedelmi hatalom, a mely fejedelmi hatalom megszerzésének módja, kezelése, alkalmazása, tartalma, annak határai, lényege, eredete, természete egymástól teljesen különbözik. Ha a külföldi képviselet a fejedelmet és a fejedelmi hatalmat képviseli, akkor is két különbözőnek kell lennie, mert csak a személy egy, de a két állam jelvényének, mint a kél külön hatalom forrásának, olt érvényesülnie kell, és nem lehet azzal kiu
