A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1900 - hiteles kiadás (Bécs, 1900)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

48

IV. ÜLÉS.

fejre 1 korona 5 fillér. Tehát az összes Balkán- félszigeten a magyar bevitelre nézve a fejenként való felosztásnál a legnagyobb számot mutatja Bosznia s csupán az egy Rumánia haladja túl, a mi az egész összeget illeti, a Boszniába való bevitelt és ez sem oly túlságos, ha a népesség arányát veszszük, mert a Boszniába való bevitel tett 19,890.000 koronát, Rumánia bevitele pedig 26 millió koronát. Gondolom, ez ismét nem azt mutatja, mintha ott, Boszniában valami ellenségeskedés vagy csak ellenszenv is volna a magyar bevitel ellen.

De hát miért is volna? Ezen országok jól felfogott érdekében, bárki álljon is a kormányzat élén, annak első sóiban természetesen azon országhoz kell fordulnia, a melylyel az egész hosszú határon Bosznia érintkezésben van. Tehát a geographiai fekvés maga is oda viszi a dolgot, hogy ott más forgalmi és kereskedelmi politika nem is lehetséges. Megjegyzem, hogy ez nem annyit jelent, hogy Bosznia kormányzata kizárja a monarchia másik felének kereskedelmét, vagy hogy az ellen ellenszenvesen lépjen fel Ellenkezőleg, a bosnyák kormányzatnak, mely a monarchia két felétől egyenlően függ, kötelessége mindkét fél érdekeit elómozditani. és ha a geographiai helyzet egyik vagy másik fél, ezen esetben őszintén megmondom, Magyarország javára billenti a mérleget, arról nem tehet senki, mert annak oka a természeti viszonyokban rejlik.

Itt van, t. országos bizottság, egy kimutatás, a mely azt mulatja, hogy a bosnyák kormány megrendelései percentualiter hogyan oszlanak meg a monarchia két fele között. Három évi kimutatás van; mindenkinek, a ki érdeklődik a t. országos bizottság tagjai közül, átadhatom, hogy lássák, milyen egyes positiokra vonatkoznak. Ugyanis az 1896. évben Magyarországra az összes megrendelésekből esett 23°/o, 1897 ben 34°/o és 1898-ban 36°/o, tehát átlag esett ezen három évben Magyarországra 31'35°/o, a mi, azt hiszem, körülbelül megfelel épen az akkori quótaaráuynak.

Már most legyen szabad még egy lépéssel tovább mennem. Már a 80-as években elözön- lötték Boszniát Magyarországból jövő kereskedelmi ügynökök és utazók, és nemsokára ezután

egy igen kellemetlen jelenség mutatkozott. Voltak, — természetesen ilyet sohasem merek átalános- ságban állítani, mert ez nem volna igaz, — de voltak ezen ügynökök és utazók között olyanok, a kik a bosnyák nép járatlanságát és tudatlanságát nem a legszebb módon kiaknázták, és pedig különösen oly módon, hogy ha megrendeléseket vettek át, eléjök tettek egy megrendelési ivet és azt, ha tudott irni az illető, aláíratták vele, ha nem, kézjegygyei láttatták el, vagy bármely más módon állították ki és később sült ki azután, hogy ez a megrendelési-ív tulajdonképen váltó volt, a melyet Magyarországon pereltek és a bosnyák hatóságok kénytelenek voltak exequálni.

Ebből két nagy hátrányt láttam : az első a nép károsodása, a második pedig a magyar kereskedés és a magyar ipar hitelének csökkenése. Én ennélfogva Baross ministerhez fordultam és a két ministeriumban lévő levelezésből és jegyzékváltásból meg lehet győződni arról, hogy ő igen komolyan vette ezt a dolgot és erélyesen közbe is lépett, de még az ő nagy erélyének sem sikerült ezt a visszaélést eltüntetni. Akkor aztán ketten együtt megalapitottuk a magyar kereskedelmi muzeum filiáleját Szerajevóban, a melyet a bosnyák kormány subventiónál még most is, a mikor ez a filiále ilyen formában, a mint méltóztatik tudni, megszűnt és gondolom egy részvénytársaságra ment át, a mely azóta ott működik, négy subfiliálét alkotott négy különböző városban és valóban nagyon jó eredményeket mutat fel. Azok a nehézségek, a melyekről szóltam, jórészt megszűntek, mert a filiále teljesen megbízható ügynökei járják be az országot és veszik át a megrendeléseket.

A kereskedelmi múzeumnak ez a filiáleja a következő eredményeket mutatja fel: 1890-ben alapittatott és az első év forgalma volt 40.025 forint; 1881-ben 78.000-re emelkedett és azóta folytonosan szaporodik, úgy, hogy 1898-ban a forgalom már 1,057.670 forint volt, a mely teljesen a magyar ipar javára jut, és mondom, nemcsak hogy én voltam az, a ki boldogult Baross ministerrel ezt megalapítottam, hanem a bosnyák kormány ezt az intézetet subventionálja és ennek ügynökeit hatóságai által mindenütt a legnagyobb pártolásban részesíti.

Ilyen formán áll, t. országos bizottság, az