A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1900 - hiteles kiadás (Bécs, 1900)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 49 a vád, hogy a bosnyák kormányzat a magyar kereskedelmet nemcsak nem támogatja, hanem hogy az ellenséges indulatot mutat. A mi a vasúti forgalmat illeti, mi a tarifánkat, természetesen csakis a magyar államvasutakkal lévén összeköttetésben, azzal együtt állapítjuk meg és úgy hiszem, ott sem fordulhat elő az az eset. iiogy a magyar forgalom káro- sittassék vagy háttérbe szoritlassék. Láttam azután valamelyik lapban — azt nem tudom, hogy melyikben — egy megjegyzést, hogy az a szerencsétlen utolsó kölcsön, a melyet Kállay közös pénzügyminister felvett, rossz hatással lesz a már akkor tervezett magyar beruházási kölcsönre, még pedig azért, mert ez a kölcsön 6°/o-kal bocsáttatott ki és aranykölcsön. Nos hát, ez a kölcsön nem 6°/o kai bocsáttatott ki, hanem 41/2°/o-kal al pari és nem is egészen aranykölcsön, csak annyiban, hogy kizárólag a Németországban elhelyezett kötvények után a kamatok és az amortisatió aranyban fizetendő, máshol nem. Ez a vád sem áll tehát. Meg lehetett volna erről győződni nagyon könnyen, mert hiszen ez nem titokban ment, hanem nyilvánosan, minthogy ez a kölcsön aláírásra előterjesztetett, ha jól emlékszem, Budapesten is. Ezek tehát nyilvános dolgok: nekünk titkaink nincsenek; csakhogy a nyilvános dolgokat egyszer és másszor nem akként állítják oda, a mint azok tényleg állanak. Olvastam én már akkor, a mikor ez a kölcsön készülőben volt, mindenféle megjegyzéseket, nemcsak itt, de máshol megjelenő lapokban is : hogy nem vettem figyelembe a belföldi tőkepénzt, hogy mindjárt a külföldhöz fordultam. Nem egészen igy van ez sem, mert én hónapokon át tárgyaltam osztrák és magyar intézetekkel és — a mint ezt kötelességemnek tartottam — ezen tárgyalások eredményét közöltem is a két kormánynyal. Feltételeket szablak, a melyeket én nem tartottam egészen elfogadhatóknak; de azt az egyet megjegyzem, hogy mindegyikben benne volt az a kívánság, hogy a Németországban elhelyezendő kötvények után a kamat és az amortisatió aranyban fizetendő; és csak miután láttam, hogy ezek a feltételek súlyosabbak, mint gondoltam és súlyosabbak, mint a minőket az A koz.öailgyi orazágos bizottság naplója. 19)0. ország elviselhet, vagy pedig a milyeneket máshol elérhetőknek reméltem, fordultam a külföldhöz, és ott sikerült is jobb feltételeket elérnem. Azt is olvastam itt-ott, nem tudom, hol, hogy könnyű a közös pénzügyministernek, mert mikor vasutat épit, előlegeket vesz ki az acti- vákból és csak utólagosan jelenti be a két kormánynak. Nos hát erre a t. országos bizottság maga fog nagy mosolylyal felelni, mert hiszen legalább itt Magyarországon — és Ausztriában is — mindenki tudja, hogy a bosnyák vasutak a Boszniáról szóló törvény értelmében a parlamentekben meghozandó és meghozott törvények alapján létesülnek. Csak miután ez megszavaztatott, nyúlhat pénzhez a közös pénzügyminister, még pedig csak ahhoz a pénzhez, a mely neki megszavaztatott, és addig, mig az activákból kapta Bosznia a kölcsönt, — mert kölcsönt kapott mindig — az már a törvényben is benne van mindenféle clasu- lákkal. Azután azt mondják, hogy olyan szerencsés a bosnyák kormány, hogy nincs adóssága és nincsenek katonai költségei. Hát, fájdalom, van adóssága, még pedig erre a kis országra meglehetős nagy. A budget 9. lapján vau egy tétel az ötödik czímben, a melynek a czíme: »Országos kölcsönök« és ennek fedezésére évenként megkivántatik a budget szerint 2,325.244 korona. Tehát az sem áll, hogy nincs állami adóssága; igenis van. Már most hogyan áll a dolog a katonaságra nézve? Nem térek most ki azon dolgokra, a melyeket itt már annyiszor elmondottunk; igen jól méltóztatik tudni, hogy Boszniának mennyi katonája van, és hogy ezeket önmaga fizeti. De hát hogyan áll a költségek kérdése? Én összeállittattam magamnak egy kimutatást, — salvo errore, — ez az 1899. évre szól; összehasonlítottam a monarchia, továbbá Magyar- ország és Ausztria költségeit, valamint Bosznia költségeit katonai czélokra, és ebből az össze hasonlításból a következőket látom: A közös hadsereg, a tengerészet, a Landwehr és a honvédség kiadásai összesen egy bizonyos összeget tesznek ki, a melyből számításom szerint esik Ausztriára 16'9°/o, Magyar- . 7
