A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1900 - hiteles kiadás (Bécs, 1900)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

IV. ÜLÉS. 49 a vád, hogy a bosnyák kormányzat a magyar kereskedelmet nemcsak nem támogatja, hanem hogy az ellenséges indulatot mutat. A mi a vasúti forgalmat illeti, mi a tari­fánkat, természetesen csakis a magyar állam­vasutakkal lévén összeköttetésben, azzal együtt állapítjuk meg és úgy hiszem, ott sem fordulhat elő az az eset. iiogy a magyar forgalom káro- sittassék vagy háttérbe szoritlassék. Láttam azután valamelyik lapban — azt nem tudom, hogy melyikben — egy megjegy­zést, hogy az a szerencsétlen utolsó kölcsön, a melyet Kállay közös pénzügyminister felvett, rossz hatással lesz a már akkor tervezett ma­gyar beruházási kölcsönre, még pedig azért, mert ez a kölcsön 6°/o-kal bocsáttatott ki és aranykölcsön. Nos hát, ez a kölcsön nem 6°/o kai bocsáttatott ki, hanem 41/2°/o-kal al pari és nem is egészen aranykölcsön, csak annyiban, hogy kizárólag a Németországban el­helyezett kötvények után a kamatok és az amortisatió aranyban fizetendő, máshol nem. Ez a vád sem áll tehát. Meg lehetett volna erről győződni nagyon könnyen, mert hiszen ez nem titokban ment, hanem nyilvánosan, mint­hogy ez a kölcsön aláírásra előterjesztetett, ha jól emlékszem, Budapesten is. Ezek tehát nyilvános dolgok: nekünk tit­kaink nincsenek; csakhogy a nyilvános dolgokat egyszer és másszor nem akként állítják oda, a mint azok tényleg állanak. Olvastam én már akkor, a mikor ez a kölcsön készülőben volt, mindenféle megjegyzéseket, nemcsak itt, de máshol megjelenő lapokban is : hogy nem vettem figyelembe a belföldi tőkepénzt, hogy mindjárt a külföldhöz fordultam. Nem egészen igy van ez sem, mert én hónapokon át tárgyaltam osztrák és magyar intézetekkel és — a mint ezt kötelességemnek tartottam — ezen tárgya­lások eredményét közöltem is a két kormány­nyal. Feltételeket szablak, a melyeket én nem tartottam egészen elfogadhatóknak; de azt az egyet megjegyzem, hogy mindegyikben benne volt az a kívánság, hogy a Németországban elhelyezendő kötvények után a kamat és az amortisatió aranyban fizetendő; és csak miután láttam, hogy ezek a feltételek súlyosabbak, mint gondoltam és súlyosabbak, mint a minőket az A koz.öailgyi orazágos bizottság naplója. 19)0. ország elviselhet, vagy pedig a milyeneket máshol elérhetőknek reméltem, fordultam a kül­földhöz, és ott sikerült is jobb feltételeket el­érnem. Azt is olvastam itt-ott, nem tudom, hol, hogy könnyű a közös pénzügyministernek, mert mikor vasutat épit, előlegeket vesz ki az acti- vákból és csak utólagosan jelenti be a két kormánynak. Nos hát erre a t. országos bizott­ság maga fog nagy mosolylyal felelni, mert hiszen legalább itt Magyarországon — és Ausztriában is — mindenki tudja, hogy a bos­nyák vasutak a Boszniáról szóló törvény értel­mében a parlamentekben meghozandó és meg­hozott törvények alapján létesülnek. Csak miután ez megszavaztatott, nyúlhat pénzhez a közös pénzügyminister, még pedig csak ahhoz a pénz­hez, a mely neki megszavaztatott, és addig, mig az activákból kapta Bosznia a kölcsönt, — mert kölcsönt kapott mindig — az már a törvényben is benne van mindenféle clasu- lákkal. Azután azt mondják, hogy olyan szeren­csés a bosnyák kormány, hogy nincs adóssága és nincsenek katonai költségei. Hát, fájdalom, van adóssága, még pedig erre a kis országra meglehetős nagy. A budget 9. lapján vau egy tétel az ötödik czímben, a melynek a czíme: »Országos kölcsönök« és ennek fedezésére éven­ként megkivántatik a budget szerint 2,325.244 korona. Tehát az sem áll, hogy nincs állami adóssága; igenis van. Már most hogyan áll a dolog a katona­ságra nézve? Nem térek most ki azon dolgokra, a melyeket itt már annyiszor elmondottunk; igen jól méltóztatik tudni, hogy Boszniának mennyi katonája van, és hogy ezeket önmaga fizeti. De hát hogyan áll a költségek kérdése? Én összeállittattam magamnak egy kimutatást, — salvo errore, — ez az 1899. évre szól; összehasonlítottam a monarchia, továbbá Magyar- ország és Ausztria költségeit, valamint Bosznia költségeit katonai czélokra, és ebből az össze hasonlításból a következőket látom: A közös hadsereg, a tengerészet, a Land­wehr és a honvédség kiadásai összesen egy bizonyos összeget tesznek ki, a melyből számí­tásom szerint esik Ausztriára 16'9°/o, Magyar- . 7

Next

/
Thumbnails
Contents