A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1898 - hiteles kiadás (Bécs, 1898)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
rátérni, mikor Horánszky t bizottsági tag úr felszólalásának szintén ezen szempontból való bírálatával foglalkozom; de méltóztassanak kegyesen megengedni, hogy röviden bár, össze- foglaltan foglalkozzam Horánszky t. bizottsági tag úrnak katonai fejtegetéseivel, nem azért, mintha részletekbe kívánnék bocsátkozni, mert erre illetékesnek magamat nem is tartom ; de egyszerűen két olyan alaptételt állított fel, a moly nagy aggodalmakat kelthet a közvéleményben, ha be van bizonyítva és a mely tételek nézetem szerint az eddigi tények, az eddigi adatok alapján egyátalán nen állanak. Az egyik tétele tudniillik a t. bizottsági tag úrnak az, hogy olyan tendentia van a hadügyi kormányban, a mely a törvényhozás intentiójába ütközik. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy olyan formátiókra van előkészület már eddigelé is a költségvetésben és a hadügyi kormány politikájában, a melyeket még az 1889-iki véderő- törvénynyel sem lehet összeegyeztetni. És con- cludált is abban, sőt ezt világosan ki is fejezte, hogy úgy a törvényhozás, mint a delegátió intentioival ellenkező irányba tereltetik a hadügyi politikának a fejlődése. Ha ez áll, akkor nekünk ezt, természetes dolog, eltűrnünk nem lenne szabad, mert ez világos törvénysértés volna. De ha ilyen súlyos vádakkal állunk elő, akkor szükséges, hogy egész concrete megmondjuk, hogy mik azok, akár rendszabályok, akár intézmények, akár pedig költség- vetési tételek, a melyek akár ezen tendentiát, akár pedig a törvényhozás intentiojának megszegését tartalmazzák ; mert itt a hadügyi politikában a hadseregnél és költségvetésénél csak concret dolgokkal foglalkozhatunk ; itt másképen akár a tendentiát, akár az eredményeket, akár pedig az intenliokat bebizonyitani nem lehet, mintha az ember előveszi a költségvetés egyes tételeit és azt mondja : ezen tételekben már túlmegy az 1889-iki törvény alapján, már túlmegy a törvény keretein a hadügyi kormány és ennek következtében túlmegy a törvényhozás intentióin. De a t. bizottsági tag úr ezt nem tette és nem is tehette, mert meggyőződésem szerint ebben a költségvetésben, sem az előbbiekben ilyen tételeket találni egyátalán nem fog. Tehát mit csinált ? A t. bizottsági tag úr előszedte és kezdte bizonyítgatni azt, hogyan szaporodik a tisztikar, hogyan szaporodik a póttartalékosok költsége; mennyire növekednek a fegyvergyakorlatok kiadásai. De ezeket elő lehet hozni abból a szempontból, hogy megbirjuk e; a hadsereg szempontjából helyesek-e ezen intézkedések; a költségeket megérik-e ezen intézkedések és ezen szempontból tökéletesen jogosult a bírálat; de azon conclusió szempontjából, a melyet a t. bizottsági tag úr csakis ezen tényekre alapulva vont le, hogy tudniillik ezek a törvényhozás intentiójába ütköznek ; hogy ezek a kereteket túlhaladják, ebből a szempontból nem lehet bírálatot mondani. Miért1? Mert absolute nem fog a t. bizottsági tag úr abból a törvényből egy paragraphust, vagy csak egyetlen-egy mondatot is idézni, de még annak indokolásából sem, — erre még rá fogok térni — a mely azokat a rendszabályokat lehetétlenné tenné, a melyeknek szükségessége lépésröl-lépésre minden egyes de- legationalis ülésszakban a költségvetési előterjesztés kíséretében bizonyittatotl, a melyek előzetesen kérettek az illetékes hatóságtól, a dele- gatiotól és ennek következtében nem áll azon állítása, hogy akár a törvény lett volna megsértve, akár a delegatio mellőztetett volna, mert a bizonyítás minden egyes tételébe folytonosan azon költségeket vette be, a melyek a delegatio által megszabattak és megszavaztattak. Tételei tekintetében bírálatot nem akarok gyakorolni, azonban egy lényeges pontban, azt hiszem gyökeresen tévedésbe rsett, mert a t. bizottsági tag úr a póttartalékosokra vonatkozó nyilátkozatában, a midőn azok növekedő költségvetéseit említette, megint olyat állított, a mi nézefem szerint nem áll. Tudniillik először, hogy az a keretbe be nem illeszthető ; a másik tétele pedig az volt, hogy ezen szaporítás folytán — mert nem tudom, erre értette-e, de azt hiszem, erre is értette — új formatiók képez- tetnek. Méllóztassék majd rectiticalni, ha talán rosszul magyaráztam szavait, de én úgy értettem, hogy hiányt pótól, a mely a hadseregben háború esetén előáll. A különbség az, hogy eddig a póttartalékosok nem voltak kiképezve, vagy legalább nem kellő számmal, most pedig