A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1898 - hiteles kiadás (Bécs, 1898)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

V. ÜLÉS. 69 teljes mértékben kellő számban képezletnek ki. Azt hiszem, hogy a hadügyi politika szempont jábólez helyes, a törvény követelményeinek pedig teljesen megfelel. Most ha méltóztatik megengedni, katonai szempontból még csak arra vagyok bitor meg­jegyzést tenni, hogy a t. bizottsági tag úr az 1889-iki véderőtörvényt idézvén, sajnálja azt, hogy a 800.000-nyi létszám abból kitöröltetett és egyúttal idéz egy bizottáági indokolást, a mely szerint az mondatik, hogy e létszám tulajdonké­pen akkor is intentioja volt a bizottságnak és egyúttal ott a költségszámítást összeállítja az 1896-ra előzetesen számított költségei összehason­lítja a mostani nagy költséggel. Legelőször is azt vagyok bátor megjegyezni, hogy mi ott volt számítva tisztán a póttartalé kosokra, azt ne méltóztassék azzal a költséggel összehasonlítani, a mely a fegyvergyakorlatokkal kapcsolatosan a póttartalékosok kiképzésére vo­natkozik. Miért ? Mert ott más kiadások is egy- gyé foglaltatnak, másfelől pedig azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a póttartalékosok kiadásai egy­úttal más czímen is előfordulván, igen természe­tes, hogy csak azok összesítése utján lehet az összehasonlítást megtenni. Én concedálom a t. tagtárs úrnak, hogy 376.000 forinttal nagyobbak lettek a póttartalé­kosok czímén a kiadások. Miért ! Azért, mert a póttartalékosok száma meghaladja azt a számot, a mi contemplálva volt. Ez összefügg a népesedési mozgalmakkal és az ujonczozással, hogy pedig a véderőtörvény alapját tulajdonképen azujonczille- ték képezi, az kétségbe nem vonható és a 103.100 ujoncz, a mely abban benfoglaltatik, képezi a tör­vényhozás intentiójának megfelelöleg a véderő alapját. Itt a kérdés mindig csak az. hogy ez azután miképen használtatik fel, miképen szereltetik fel és miképen képeztetik ki, ez pedig tartozik a delegatio elé. És ha, amennyire a pénzügyek engedik, men­nél jobban kiképezzük és felszereljük, azt hiszem, hogy a monarchiának és hazánknak is érdeké­ben áll. Itt eljutottam katonai fejtegetéseim utolsó pontjához, a melyet különben Apponyi Albert gróf szintén fejtegetései tárgyává tett, tudnillik az úgynevezett katonai programm kérdéséhez. Igaz, hogy a hadügyminister úr előterjesztésében van szó programmszerű fejlesztésről és a t tag­társ úr azt mondja erre, hogy előttünk valami pro- grammot soha ki nem fejtettek. Bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy nem fejtettek ki abban az értelemben programmot. mint az a politikai vi­lágban szokásos, tudniillik nagyon czifrán, terv­szerűen, körülczirkalmozva, nagyszabású dictiók- ban kimondva, pontozatokba foglalva, hogy tulaj­donképen miféle politika. Egyik főállitása és kifogása épen a póttarta­lékosokra vonatkozik. Először a mi a póttartalé­kosok költségeinek szaporítását illeti, ez tény, hogy részben összefügg azok létszámának eme­lésével, mert mig azelőtt 12.000, a mostani költ­ségvetésben 56.000 embernek kiképeztetésére van felvéve. De hát kérdem: összeütközik-e ez az 1889-iki törvénynyel, vagy a póttartalékosokra nézve hozott törvényekkel ? A t. bizottsági tag által a fegyvergyakorla­tokkal kapcsolatosan felhozott tételben nemcsak ez a költség, hanem nagy szállítási költségek és mezei károk megtérítésére szánt összegek is fog­laltadnak. És ha megméltóztatik nézni a zárszáma­dásokat, a póttartalékosok létszámának különben egészen törvényes emelésén kívül a szállítási költ­ségek és a mezei károk megtérítése is jelenté­keny összegeket képvisel. Ez szorosan összefügg a fegyvergyakorlatokkal, de összefügg a póttar­talékosok kérdésével is. (Helyeslés balfelöl. Ellen­mondás jobbfelöl.) Azt hiszem tehát, hogy sem törvényidézése, sem concret példái által nem bizonyította be a t. bizottsági tag úr, hogy oly formátiók képez- tetnének itt, melyek akár a véderötürvény keze­léseit túlhaladnák, akár a törvényhozás inten- tióiba ütköznének. Még a póttartalékosokra nézve meg kell jegyeznem, hogy nem tudja azt összhangba hozni a kerettel. Bocsánatot kérek, a póttartalékosok a ke­reten addig kívül vannak, a mig háború vagy hiány, vagy egyébb körülmény nyomán oda be nem hivatnak. Hiszen épen ez a rendeltetése a póttartalékosoknak. Eszményeket tüzűnk magunk elé, de a hadsereg fejlesztése a törvényben meg­megadott irányban és alapon nem ilyen módon förténik. Egyfelől történik a fejlesztés azon téte­lekben, a melyeket a t. lagtárs úr is részbeu

Next

/
Thumbnails
Contents