A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

44 V. ÜLÉS. német és ez oly tény, a melyen változtatni tel- | jességgel nem lehet, igen természetes, hogy azon oktatásnak, melyet mi óhajtunk a katonai tan­intézetekben életbe léptetni, olyannak kell lennie, a mely tekintettel a hadsereg szolgálati nyelvére, szigorúan megköveteli, hogy a növendé­kek a német nyelvet a katonai intézetekben tel­jesen elsajátítsák, hogy ott a szolgálatot minden akadály nélkül teljesíthessék. E czélt el kell érni, de ezzel a kimutatással, a mely a határozati javaslatban követeltetik, nézetem szerint, nem leszünk képesek elérni ; s ezt csak úgy érhetjük el, ha oly katonai akadémiát követelünk, a mely­nek tannyelve a magyar, de egyszersmind tekintet­tel van arra a követelésre is, hogy a növendék a német nyelvben való kellő jártasságot megsze­rezhesse. Ennélfogva én a következő indítványt teszem a hadügyi albizottság jelentésében foglalt 2. számú határozati javaslathoz (olvassa) : »Indítvány a hadügyi albizottság jelentésé­ben foglalt második számú határozati javaslathoz. A határozat e szavai: »És egyúttal felhiva- tik a közös hadügyminister, hogy hasonló kimu­tatásokat a jövő évben is terjeszszen az országos bizottság elé« hagyassanak kis helyettök a követ­kezők vétessenek fel : »Egyúttal felhívja az országos bizottság a közös hadügyministert, hogy Magyarország terü­letén oly magyar tannyelvű katonai aka­démia felállításáról gondoskodjék, melynek tan­terve azonos legyen az ő Felsége többi országai­nak területén fennálló katonai akadémia tanter­vével s mely mig egyrészt tekintettel a hadsereg szolgálati nyelvére, mellőzhetlenül követeli a német nyelv teljes elsajátítását, mint a tiszti szolgálat feltételét, másrészt a magyarnak, mint tannyelvnek behozatalával elhárítja a legfőbb akadályt, mely a magyar közoktatási rendszer szerint képzett ifjaknak a magasabb katonai kép­zettség elnyerését és ez által a hadsereg tiszti­karába való belépését felette megnehezíti és leg­több esetben lehetetlenné teszi.« Minthogy a t. országos bizottság akként mél- tóztatott határozni, hogy a katonai reáliskolákra nézve is most történhessék felszólalás, méltóz- tassék megengedi, hogy azzal a határozati javas­lattal szemben, melyet a hadügyi albizottság 3. szám alatt elterjesztett, állást foglalhassak s erre nézve is elmondjam nézeteimet, illetőleg megtehessem erre vonatkozó indítványomat. ( Halljuk !) Mindenekelőtt constatálom azt, hogy a had­ügyi albizottságnak ez évi jelentésében foglalt határozati javaslat igen előnyösen különbözik elődeitől, de ha p ropositióit a reális értékszem­pontjából bíráljuk meg, azok tényleg ép oly keve­set nyújtanak, mint azon határozati javaslatok, melyek ezt megelőzték. A reáliskolák kérdése évek óta tárgyaltatik a hadügyi albizottságban és az országos bizott­ság plénumában is. A panasz a katonai alreál- iskolákra nézve is az volt, hogy a Magyarország területén lévő katonai reáliskolák tanterve nincs összhangzásban a nálunk fennálló tanrendszerrel' hogy a felvétel a német nyelv ismere éhez van kötve, hogy a magyar nyelv tanítása el van ha­nyagolva és a német nyelv a kizárólagos tannyelv ezen intézetekben; továbbá, hogy ezen intézetek­ben az oktatás oly irányú, mely szükségkép arra vezet, hogy a magyar ifjakat kivetkőzteti nemzeti jellegökből és denationalizálja őket nyelvre és érzelemre nézve. Ez, t. országos bizottság, csakugyan úgy is volt és tényleg úgy van ma is. A jelentés azt mondja, hogy a hadügyminis­ter ur nyilatkozatot tett, hogy a katonai reál­iskolákba való felvételnél a német nyelvnek teljes ismerete nem követeltetik. Megnéztem az erre vonatkozó utasítást és azt találtam, hogy a reál­iskolák első osztályába való felvételnél csakugyan nem követelik a német nyelv tudását, de már a többi osztályokba való felvételnél igen s épp úgy a katonai hadapródiskolákba való felvételnél is követelik a német nyelv oly mérvű ismeretét, hogy a növendék sikerrel folytathassa tanul­mányait. A másik baj az volt, hogy a magyar nyelv tanítása el van hanyagolva és tényleg a tanterv­ből mutatható ki, hogy a magyar nyelv oktatása nem részesül kellő figyelemben, a mennyiben he­tenként oly óraszám van megállapítva a magyar nyelv tanítására, a mi egyszerűen lehetetlenné teszi azt, hogy ezen idő alatt valaki a magyar nyelvet elsajátithassa. Tudniillik hetenkint egy óra van a magyar nyelvre szánva, éppen annyi- mint semmi s igy természetesen, ily körülmények közt a katonai reáliskolák növendékei magyarul nem tanulhatnak. Továbbá az oktatás nyelve kizárólag német még ma is s ennek követkéz-

Next

/
Thumbnails
Contents